Az ügyészségen múlik, hogy vádat emelnek-e graffitizés miatt a Magyar Kétfarfú Kutya Párt két aktivistája ellen, akik átragasztottak tavaly nyáron két nemzeti konzultációs plakátot. A falfirka bűncselekmény, extrém esetben még az is előfordulhat, hogy börtönbe kerülhetnek, mert azt ragasztották egy gyűlölködő kormányzati plakátra, hogy "az élet szép". Mindeközben a strasbourgi bíróságon is pattog egy labda, mert hozzájuk fordultak a rendőrségi házkutatások miatt.
Az MKKP két aktivistája – vagy ahogy ők mondják, passzivistája – tavaly júliusban ragasztott át két nemzeti konzultációs plakátot Pécsen. Ezek voltak a hírhedt emojis plakátok, olyan kérdések voltak rajtuk többek között, hogy Ön félti a gyermekét a szexuális propagandától?, vagy Felháborítja az illegális bevándorlás? Az ilyen plakátokra ragasztották rá a kuytapártosok, hogy „Nem vagy egyedül”, „Töltse ki a szeretet konzultációt”, „Ma kit fogadunk el”.
Maga az ügy lassan fordulatosabb már, mint egy szappanopera, de érdemes végigvenni, hogy jutottak el odáig, az átragasztás graffiti.
Az MKKP egyik érintett passzivistája még októberben jelezte, hogy a rendőrségen töltötte a délelőttöt, kihallgattak, rabosították aztán hazakísérték, és házkutatatást tartottak nála.
A kormányzati üzenetet a Mahir Cytiposter Kft. oszlopain ragasztották át, a cégnek az újraplakátolás az ügyészségi dokumentum szerint 88 ezer forintba került. A rendőrség azonban csak két esetben tudta bizonyítani, hogy a két passzivista újragondolta a kormány plakátját, így a kár a mindössze 29 392 forint volt, ami csak szabálysértésnek felel meg.
Az ügyészség azzal az indokkal szüntette meg az eljárást, hogy a cselekmény nem bűncselekmény és egy megrovással le akarták zárni az ügyet. A két aktivista ezt nem fogadta el, ők tartották magukat ahhoz, hogy nem rongálni akartak, hanem politikai véleménnyilvánítást tettek, ami elvileg a demokrácia egyik alappillére.
Az ügy ezért szabálysértési eljárással folytatódott, amit a bíró megszüntetett első fokon a Pécsi Járásbíróságon. Ezt azzal indokolta, hogy nem szabálysértést követtek el az MKKP-sok, hanem bűncselekményt. Egészen konkrétan úgy találta a bíró, hogy falfirka esete áll fent, márpedig a falfirkálás olyan rongálási alesetnek számít, ami kárértéktől függetlenül bűncselekménynek minősül. Ha ez nem lett volna elég, másodfokon a Pécsi Törvényszék is erre az álláspontra jutott, így a labda most az ügyészségnél pattog: el kell dönteniük, hogy vádat emelnek-e egy olyan csekély súlyú, alapvetően a véleménynyilvánítás körébe tartozó ügyben, amelyről korábban már kimondták, hogy nem bűncselekmény. Ha úgy döntenek, hogy mégiscsak vádat emelnek, akkor a két aktivistára - akik már rég meg is térítették a kárt a reklámcégnek - akár egy éves szabadságvesztést is kiszabhatnak.
Kérdéses, hogyan lehet egy plakátátragasztás graffiti. A falfirka fogalma a Büntető törvénykönyvben így van definiálva: „festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges”.
Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, az aktivisták jogi képviselője a hvg.hu kérdésére elmondta, a Kúriának egy döntésére hivatkoztak, miszerint csak akkor beszélhetünk fafirkálással elkövetett rongálásról, ha azzal érintett felület olyan végleges építmény része, amely állagsérelem nélkül nem távolítható el. Ebben az esetben viszont közbeékelődik egy réteg a végleges építményre – már ha lehet annak tekinteni egy hirdetőoszlopot, vagy állványt -, ez pedig maga a plakát, amit leragasztottak, így nem beszélhetünk falfirkáról. A törvényszék nem osztotta ezt az álláspontot. Azt is elmondta az ügyvéd, hogy az eljárás megszüntetésével egyetértettek, az indoklással volt baj. További hazai jogorvoslati lehetőség nincs.
Az ügyben korábban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, mivel mindkét aktivistánál házkutatást tartottak. Ilyen súlyú esetekben – két plakát leragasztása - nem szokványos ez az eljárás, és az ügyvéd szerint jogszerűtlen volt. Úgy fogalmazott, aránytalan beavatkozás volt az érintettek magánélethez való jogába.
Ebben az ügyben az is szoktatlannak tűnt, hogy a nyomozást a rongálás ügyében az Életvédelmi Alosztály folytatta le
– mondta.
Azt már korábban is hangoztatták, hogy az ügyet nem is kellene rongálásként kezelni, mert ez egy véleménynyilvánítás volt. Ezt nem is vizsgálták, pedig ezzel az alapjogi érveléssel minden szinten előjöttek. A bíróságoknak van egy joggyakorlata, azt mondják, a véleménynyilvánításnak is vannak korlátai. Érdemben nem végeztek el egy arányossági tesztet, csak azzal foglalkoztak, hogy kár keletkezett – tette hozzá Bieber.
Az egyik érintett aktivista, Pincehelyi Zita az eljárásokról a hvg.hu-nak azt mondta, nem rettentették el a hasonló akcióktól, sőt. Azt is hozzátette, „ha börtönbe csuknának emiatt, csak annyit szeretnék, hogy Prücsök, a kutyám is jöhessen velem”.
Az emojis plakátokkal kapcsolatban egy ügy sokkal gyorsabban lezárult. Tavaly augusztusban Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő írta azt Polt Péter legfőbb ügyésznek, hogy a plakátkampány felveti a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját, mivel szerinte közpénzen a Fidesz kampányüzenetei kerültek rá, valamint felmerül a közösség elleni uszítás bűntettének gyanúja is. Akkor Polt feljelentésként értékelte a Hadházy által leírtakat, amit két hét után a nyomozó hatóság a bűncselekmény gyanújának hiányában elutasított.
Hűtlen kezelés és gyűlöletkeltés miatt járt a nyomozóknál az emojis kormányplakátok ügye
Hadházy Ákos hosszú levezetésben érvelt amellett, hogy a plakátkampány felveti a bűncselekmény gyanúját, de a rendőrök nagyon hamar elutasították a feljelentést.
Rabosítottak egy kétfarkús jelöltet, mert állítólag átragasztott pár konzultációs plakátot
