A magyar oktatás, kultúra és média szabadságáról szóló jelentésre még várni kell, de valószínűsíthető, hogy az EP delegációja kritikát fogalmaz majd meg Magyarországgal szemben.
November 2-án érkezett Budapestre az Európai Parlament Oktatási és Kulturális Bizottságának delegációja. A küldöttséget Sabine Verheyen (képünkön), a bizottság német kereszténydemokrata elnöke vezette, és a látogatásuk végén, pénteken délután sajtótájékoztatót tartottak.
Nyitott, gyümölcsöző, konstruktív, de időnként nehéz beszélgetéseken vagyunk túl – mondta Verheyen, aki többek között Csák János és Navracsics Tibor miniszterekkel, Bősz Anett főpolgármester-helyettessel, a médiahatóság elnökével, valamint oktatási intézmények (MTA, a CEU és Zeneakadémia), független média és civil szervezetek képviselőivel találkozott.
Ahogyan korábban írtuk, a delegáció az eredeti tervek szerint 2020 tavaszán látogatott volna Magyarországra, de a programot a koronavírus-járvány miatt elhalasztották – így azonban az oktatási, művészeti és médiaszabadság elemzését kiegészítették egy újabb szemponttal: az Ukrajnából érkezett tanköteles korú menekültek helyzetét is vizsgálták.
Verheyen egyelőre nem osztott meg részleteket a Budapesten szerzett tapasztalatokról, azokat először Brüsszelben elemzi majd ki az EP különböző frakciójának tagjaiból álló küldöttség, ezután jelentés formájában hozzák majd nyilvánosságra, és ha indokolt, szakbizottság dönt a további lépésekről. Ugyan nem akar elhamarkodott következtetéseket levonni, abban biztos, hogy a jövőben nagy szükség lesz strukturális párbeszédre Magyarország és az EU között a demokrácia védelmének és a kölcsönös együttműködés érdekében.
Miután másfél hónapja az EP jogállamisági jelentésében hibrid választási autokráciának minősítette Magyarországot, és aggodalmát fejezte ki többek között a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban, a delegáció is megerősítette ezt: problémának tartják, hogy a magyar médiapiac két részre (kormánypárti és azzal kritikus, ellenzéki) oszlott. A szabad sajtónak feladata kritikát megfogalmaznia mind a kormány, mind az ellenzék irányába, csak így tud ellenőrző szerepet betölteni és a demokrácia negyedik alappilléreként működni – hangsúlyozta Verheyen.
A KESMA-val magyar és uniós médiatörvényekről, irányelvekről és politikai hirdetésekről, a médiahatóság és a Klubrádió képviselőivel pedig arról egyeztettek, hogyan tud függetlenül fellépni a hatóság többek között a frekvenciák kiosztása során.
Navracsics Tiborral oktatási ügyekről beszélt a küldöttség, szó esett az Erasmus+ és a Kreatív Európa programokról, és az uniós forrásokból felújított Zeneakadémiára is ellátogattak. Újságírói kérdésre válaszolva Verheyen elmondta, több érintettel is beszéltek a hónapok óta tartó tüntetéssorozatról, bár azok szervezőivel nem találkoztak. Konkrétumot erről sem árult el, de azt leszögezte, hogy a tanárok bérrendezése tagállami hatáskör, ha csak ez a probléma, azt a kormány feladata megoldani.
Minden tanárt biztatok, hogy ne alkudjon meg! - Schermann Fruzsina, a diáktüntetések szervezője a HVG Teraszon
Mindenki meglepődne, ha tudná, a tüntetés mely részét csinálták csak a diákok, válaszol a külső befolyásolás vádjára a diáktiltakozás egyik fő szervezője. Schermann Fruzsina elárulta M. Kiss Csabának, egyáltalán nem számítottak arra, hogy ennyien vesznek részt az október 23-i tüntetésen.
Komoly munka áll az Európai Parlament előtt a médiaszabadságról szóló jogszabály előkészítésében és elképzelhető, hogy a magyarországi tapasztalatok is hatással lesznek erre – mondta a delegáció vezetője kérdésre válaszolva és kiemelte, a sajtó ellenőrző feladatait csak teljes politikai és anyagi függetlenség mellett tudja megtenni. Tisztában van vele, hogy a beépített előítéletek mindenképpen jelen vannak a médiában is, ezeket azonban a sokszínű sajtó egyensúlyozni tudja.
Bár a jelentés várhatóan csak hónapok múlva készül el, az Oktatási és Kulturális Bizottság egyes tagjai hamarosan ismét Magyarországra látogatnak, ugyanis 2023-ban Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa.
