„A kormány együttműködik az Európai Bizottsággal és a testülettel folytatott egyeztetések után hétfőn benyújtja a jogszabály-módosítások első csomagját az Országgyűlésnek” – jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Navracsics azt mondta, június óta tárgyalnak a bizottsággal, azonban az alapvető problémát szerinte még mindig az okozza, hogy azonosítsák, pontosan mi baja van a bizottságnak az európai uniós források felhasználásával. Bár a miniszter konkrétumokat nem mondott, korábban többször is beszámoltunk arról, mi a problémája Magyarországgal az Európai Bizottságnak. Ilyen például az egyszemélyes közbeszerzési eljárások kiugróan magas száma, vagy a társadalmi konzultáció hiánya a jogalkotás előtt.

A miniszter hozzátette: a magyar fél javaslatai általában megkapják a bizottság támogatását, de az újabb és újabb követelményeket fogalmaz meg.

A tárgyalás folyamatát Navracsics úgy írta le, hogy a bizottság tárgyalócsapata felvet egy problémát, ezt értelmezik, és ha az értelmezés közben nem sikerül eloszlatni a bizottság kételyeit és így jogszabály-módosításra van szükség, akkor, konszenzusos megállapodás születik a módosítás szövegéről.

A miniszter azt mondta, hogy a jogszabály-módosítások első csomagját hétfőn nyújtják be az Országgyűlésnek és a második csomag sem fog sokáig váratni magára, azt pénteken fogják benyújtani.

Törvényjavaslatok tucatjával bizonyítana a kormány Brüsszelnek, de kicsi az esély, hogy meggyőzze

Az Európai Bizottságnak néhány hónap alatt sikerült elérnie, amit a magyar ellenzéknek 12 év alatt sem: most először olyan törvénymódosításokra készül a kormány, melyek akár keretek közé szoríthatnák a korrupció lehetőségét. Ehhez persze az is kellett, hogy cserébe több ezer milliárd forintnyi támogatás elvételével fenyegessék meg Magyarországot.

Navracsics szerint az első csomag olyan törvénymódosításokat tartalmaz majd, „amik a bizottság számára is transzparensebbé teszik a közbeszerzési eljárásokat és módosítják az összeférhetetlenségi szabályokat is”.

„A közérdekű vagyonkezelő alapítványok által működtetett szervezetek, így például a közalapítványi egyetemek kuratóriumaira egy meglehetősen széles körű összeférhetetlenségi szabályt állapítunk meg, amely az európai uniós összeférhetetlenségi szabályok mintáját követi” – mondta.

Navracsics hozzátette, hogy a bizottság azt kérte, a hagyományos magyar összeférhetetlenségi szabályok helyett térjenek át a sokkal szélesebb körű uniós összeférhetetlenségi szabályokra. Így elmondása szerint a jövőben a kuratóriumi tagok nem vehetnek részt olyan döntésekben, amik nem csak őket, illetve hozzátartozóikat, hanem baráti vagy politikai szimpátiák alapján hozzájuk közel álló embereket is érinthet.

Lesznek azonban egyéb, a miniszter szerint kisebb jelentőségű módosítások is, a közbeszerzési eljárás ellenőrzéséről, monitoringozásáról is.

A kormány és az Európai Bizottság között hónapok óta zajlanak a tárgyalások, a kormány először pedig július elején ismerte be, hogy hajlandó törvénymódosításokra is azért, hogy megfeleljen a bizottság elvárásainak. A bizottság a korrupció visszanyesését várja a kormánytól, a kormány pedig – mivel több ezer milliárd forintos a tét – úgy fest, valamilyen formában mutat is hajlandóságot erre: ennek megfelelően hoztak létre egy függetlennek mondott korrupcióellenes hatóságot.

Most már egészen biztos: vasárnap dönt a Bizottság az uniós források visszatartásáról

Vasárnap több ezer milliárd forintnyi támogatás sorsa dőlhet el. Brüsszel szerint a magyar kormány nem adott megnyugtató válaszokat az uniós támogatásokkal kapcsolatos korrupciót érintő aggodalmakra.