A költségvetés átalakításával próbálja Budapest finanszírozni az erőteljesen megugró kiadásait.
18 igen és 10 nem mellett elfogadta a Fővárosi Közgyűlés a költségvetés „újragyúrását”. Aktualizálás – hivatalosan ezt a kifejezést használja a főváros vezetése arra az előterjesztésre, amivel a válság mélyülése miatt jelentősen belenyúlnak Budapest idei költségvetésébe. Az előterjesztést beadó Karácsony Gergely főpolgármester és Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes szerint azért van szükség a költségvetés aktualizálására, mert bár vannak olyan bevételeik, amelyek 2022-ben nőttek (ilyen például az iparűzési adó), azonban kiadási oldalon (például az energiaárak és az infláció felfutása miatt) hatalmas mínuszban van a főváros. (Akkorában, hogy Kiss Ambrus múlt csütörtökön azt mondta, hogy a város technikai csődje sem teljesen kizárt.)
Az előterjesztésből kiderül, hogy azt már annak megírásakor látták, hogy „egyszerre több, a város vezetésétől független tényező” is okozhat komoly problémát: ilyen problémaként említik az energiaválságot, a gazdasági válságot, azonban a költségvetés elfogadásakor még nem látszott az előterjesztők szerint az sem, hogy „nem lesz képes a kormányzat fiskális és a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája megállítani az inflációt”.
Azóta azonban Kiss Ambrusék szerint nyilvánvaló, hogy a monetáris politikai a kamatlábak emelésével reagált az elugró inflációra, ennek köszönhetően pedig az „év eleji BUBOR érték 4,22 százalékról augusztusra 12,09 százalékosra emelkedett. Ez önmagában – ha nincsen változás ebben – 7,4 milliárd forinttal drágította meg a kamatkiadásokat az idei évben”.
Az első féléves adatok alapján a főváros vezetése azt is látni véli, hogy „közel egymilliárd forint szükséges nettó finanszírozási pozícióban ahhoz, hogy a fővárosi intézmények képesek legyenek a megemelkedett energia- és élelemiszerszámlákat kifizetni”. Ebben az összegben azonban még csak „tört mértékben” van benne az energiaárak növekedése amiatt, hogy több intézmény energiaszerződése idén jár le. A főváros esetükben azzal számol, hogy tízszeres áron fog tudni energiát vásárolni ezeknek az intézményeknek. (Viszont mint kiderült, a fideszes képviselőknek van humoruk: egyikük a spórolás jegyében azt javasolta, hogy tekerjék lejjebb a budapesti városháza dísztermében a világítást. Néhány mosoly után valóban "besötétítettek" a teremben.)
Ugyancsak gondot okoz a közvilágítás is: ötmilliárddal költenek rá többet az eredetileg kalkulált összegnél azért, mert az önkormányzatokat a kormány kivette az egyetemes szolgáltatói körből.
Zuhan a BKV is: ahogy arról korábban is beszámoltunk, az állam 2022 augusztusának végén – ugyanúgy, ahogy 2021-ben is – még mindig adós a cég 12 milliárd forintos normatív támogatásával, azonban az most kevés lesz még akkor is, hogy ha fizet a kormány. A főváros ezen felül 14 milliárd forintos összeget kér a kormánytól, hogy a BKV-t fenn tudják tartani.
Budapest azonban a szerdán elfogadott előterjesztéssel próbál előre menekülni: létrehozták az Energia- és Gazdasági Válság Elleni Alapot, aminek több bevételi lába is van, köztük ilyen például az iparűzési adóból származó többletbevétel. Kiadási oldalon azonban támogatások szerepelnek: ilyen a közösségi közlekedés energiatöbbletének kompenzálása költségvetés függvényében; vagy a közvilágítás többletkiadásának finanszírozása, a fővárosi intézmények rezsitámogatása, a kamatkiadásokat is ebből az alapból finanszíroznák, valamint a lakossági rezsitámogatást is – bár az utóbbiról szóló külön előterjesztést cikkünk írásának pillanatában még nem fogadták el.
Karácsony Gergely napirend előtti felszólalásában szokatlanul békülékeny hangot ütött meg a kormánypárti képviselőkkel, polgármesterekkel szemben. A főpolgármester szavaiból kiderült: Budapest nagyon számít az EU-s helyreállítási alapból származó pénzre, a város anélkül nagy bajban van, így kooperációt vár a Fidesztől és a kormánytól is. Látható örömmel számolt be arról, hogy Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel hamarosan újra egyeztetni fog Lázár János építési és beruházási miniszterrel is. Ugyanakkor kikérte magának, hogy a kormánysajtó idiótázza őket, amikor spórolásra szólít fel, majd két héttel később, amikor a kormánypárt teszi ugyanezt, akkor nem szólnak egy szót sem.
Wintermantel Zsolt, Újpest korábbi fideszes polgármestere, aki jelenleg a fővárosi Fidesz frakcióvezetője számonkérte a főpolgármesteren, hogy hogyan kér kooperációt a kormánnyal, amikor korábban a kormányt bírálta, a kormány által folyamatosan bírált szankciókkal pedig egyetért. Wintermantel érvelésének szépséghibája csak az, hogy a szankciós csomagokat az Orbán Viktor vezette Fidesz-kormány szavazta meg, nem Karácsony Gergely.
A főváros nem adná át a vízműveket az államnak
Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes szerint van olyan forgatókönyv is, hogy a főváros technikai csődbe jut.
