Nem nagyon akarják elhinni az önkormányzati fenntartású óvodák és bölcsődék intézményvezetői, hogy állami segítség nélkül, maguknak kell majd kifizetni a horribilisre duzzadó rezsiszámlákat. Sok helyen azért már vizsgálják, miként lehetne/kell csökkenteni a fogyasztást.
“Ha visszavezetik, mint a kommunizmusban, hogy fával, olajkazánnal kell fűtsünk, akkor honnan lesz fa? Itt a környéken nincsenek erdők, a bányák pedig már bezártak. Higgye el, tudom, a nagypapám vájár volt.”
“A 60-as években még középen volt egy kályha és a két oldalt a két csoportszobába nyúlt át. Gondolom idáig azért nem megyünk vissza.”
“Biztos jön majd útmutatás. Nem annyira félünk, inkább kíváncsiak vagyunk, mikor jelentenek be méltányossági alapon valamiféle támogatást, mert azt nem hisszük el, hogy ez így maradna.”
Egymástól teljesen eltérő méretű települések különböző, önkormányzati fenntartású óvodáinak és bölcsődéinek az intézményvezetői vélekedtek így a várható megnövekedett rezsiszámlákról a hvg.hu-nak. Félelmeik nem alaptalanok: a kormány döntése alapján a jövőben a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltatásra kizárólag a lakossági fogyasztó jogosult, vagyis az önkormányzatok és az általuk fenntartott intézmények kikerülnek a rezsicsökkentett energiavásárlók köréből. Míg az állami fenntartású intézményeket ígérete szerint kisegíti majd az állam, ez rájuk nem vonatkozik, ami azt jelenti, hogy
számtalan önkormányzati óvodában, bölcsődében és idősek otthonában már a sokszoros szorzóval szemeznek a gázszámlákat illetően.
Megkérdeztünk számos vidéki és fővárosi intézményt, mégis milyen módszerekkel próbálják meg elejét venni teljes csődnek.
Gyerekek, akik télen csak az oviban melegszenek fel
“Nem kaptunk eddig semmiféle központi értesítést. Izgulunk és aggódunk, mert nálunk nem lehet fával fűteni” – mondta lapunknak egy borsodi kistelepülés óvodájának igazgatója. Náluk most gázzal fűtenek egy nagy épületet, ahol az óvoda és a bölcsőde is működik.“Hozzánk elég sok gyerek érkezik hátrányos helyzetű családoktól. A legtöbben többnyire itt kapnak rendszeresen meleg ételt és hát melegebb is van nálunk, mint a rossz állapotú otthonaikban” – tette hozzá. Nem elhanyagolható szempont, hogy ha a szabályozás nem változik, akkor az a lehetetlen helyzet is előfordulhat, hogy a nem jól szigetelt otthonaikban is átlépik az átlagfogyasztást és egyszerre nőnek meg az ő kiadásaik és a menedéket nyújtó óvodák rezsiszámlái.
“Kissé nehezíti a helyzetet az is, hogy nálunk majdnem telt ház van, alig néhány szabad hely maradt az oviban. Őszintén szólva nem is akarom ezzel idegesíteni egyelőre magamat, bízom benne, hogy nem engedik el teljesen a kezünket” – teszi hozzá az intézményvezető.
A gázfűtésre nem látnak alternatívát. Régen volt egy szenes kazánjuk, de azt azóta kivezették már. Ha visszavezetik, "mint a kommunizmusban", hogy fával, olajkazánnal fűtsenek, akkor sem tudnak mit tenni.
"Nincsenek erdők, a bányák be vannak zárva. Napelemünk van, de nem elég arra, hogy konvektorokat szereljünk be. Ahhoz a csoportokat össze kellene vonni, de 27-29 fős csoportoknál lehetetlen az összevonás, már így is nagyon sokan vannak egy csoportban” – mondta az igazgató.
Kígyópárna, esővíz, hőfokszabályozás
Egy kelet-magyarországi nagyváros óvodáinak vezetője szerint náluk sem lehetségesek a csoportösszevonások, ők viszont egészen mikroszintig vizsgálják a gyakorlati megoldások lehetőségét.
“Át kell nézetni a hőfokszabályozó szelepek állapotát, kígyópárnákat fogunk behelyezni az ablakok közé, hogy javítsuk a hőszigetelést. Van javaslat már az esővíz felhasználására is. Nagyon fontos, hogy a gyerekeket már eddig is környezettudatosságra neveltük, de ez most nagyobb hangsúlyt kap, hiszen még ha titkolni is akarnák a szülők, a gyerekek is érezni fogják a probléma súlyát” – beszélt az óvodavezető arról, hogy hogyan csapódik le egészen a gyerekekig az energetikai veszélyhelyzet.
Hozzáteszi, hogy szigorúan tartani kell majd a hőfokszabályozást minden helyiségben. “22 fok a csoportszobában, 24 a mosdóban, a tornaszobában viszont csak 18, mert ott úgyis mozognak a gyerekek. Amikor nincsenek gyerekek az épületben, akkor pedig az intézmény dönthet arról, hogy meddig csavarja le a fűtést. Nyilván nem érdemes annyira, hogy utána jelentős hőveszteséggel újra fel kelljen fűteni az egészet.”
Szerinte ezt a megemelkedett összeget nem fogják tudni kifizetni az önkormányzatok, ezért központi megoldásra van szükség. Persze némileg könnyebb a helyzet, ha esetleg az adott intézmény sikeresen pályázott energetikai pályázatokon, és legalább valamelyest hatékonyan lehet csökkenteni a fogyasztást.
Azért ez csak nem marad így
“Biztos jön majd útmutatás. Így csak nem maradhat” – véli egy határmenti város egyik óvodájának intézményvezetője. Náluk külön problémát jelent, hogy teljesen elavult a fűtési rendszer. Pár hete kaptak ugyan hírt róla, hogy talán sikerült megnyerni egy energetikai pályázatot, de erről még alig mer beszélni.
“Majdnem 50 éves az épület, önerőből teljesen lehetetlen felújítani. A régi vaságyakkal ellentétben ezeken az új ágyakon alig öt centire van a gyerek a nem túl jól szigetelt linóleumpadlótól, megfelelő fűtés nélkül megfáznak. Arról nem is beszélve, hogy nálunk bölcsi is működik, ahol pelenkázni kell, sőt fürdetni. Pár napja jött egy e-mail, hogy 20 fok alatti kinti hőmérsékletnél a fenntartó dönthet a digitális átállásról, de most mondja meg, hogy lesz óvodában, bölcsődében digitális átállás? A szülők már most sírva jönnek hozzánk, hogy mi lesz így. Temérdek ember veszítette el az állását a Covid alatt, mert nem volt hová tenni a gyereket” – kérdez vissza az intézményvezető.
Náluk is teljesen betelt a létszám, sőt, érkeztek bőven Ukrajnából is menekült gyerekek, főleg magyar ajkúak. Számos plusz helyiség van az intézményben a csoportszobákon kívül, fejlesztőszobák, logopédia. “Az az előírás, hogy egy gyerekre két négyzetmétert kell számolni, vagyis egy 50 négyzetméteres csoportszobába nem szabad 25 gyereknél többet bezsúfolnunk, szóval az összevonás sem lehetséges” – teszi hozzá.
Díjemelések
A szülők sincsenek sokkal könnyebb helyzetben, de ha lehet, még az intézmények vezetőinél is kevesebbet tudnak arról, mire készüljenek.
“Ezt a kérdést reméljük az első szülőin megválaszolja az óvoda, nagyon érdekel engem is. De ugye az meg legalább 1-2 hét, mire megtartják” – írta egy Pest megyei nagytelepülésen élő édesanya. Volt olyan is, aki viszont már kapott tájékoztatást, bár egyáltalán nem örült neki: “Nekünk rendkívüli emelés lett. Megemelték körülbelül napi 10 forinttal a gondozási díjat és nagyjából 100 forinttal az étkeztetést. Emellett pedig nekünk kell hazahozni és kimosni kéthetente majd a bölcsis ágyneműt. Az önkormányzat rendelte el beiratkozás után, a rezsi növekedés miatt.”
Volt olyan szülő, aki szerint gyermeke óvodájában már a pelletkazán beszerelése is felvetődött, ami nagy nyomáson összepréselt és kiszárított fa, illetve növényi rost, úgynevezett "energiafű" elégetésével termel hőt. Ennek beszerelése azonban meglehetősen körülményes. Vannak olyan iskolák is, ahol geotermikus energiát is felhasználnak a fűtéshez.
A fővárosban milliárdos többletkiadások
Az általunk megkeresett fővárosi fenntartású intézmények mindegyikében a Fővárosi Önkormányzathoz irányítottak. Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes a hvg.hu-nak elmondta, csak idén körülbelül 1 milliárd forintba fog kerülni, hogy kifizetik a fővárosi szociális intézmények helyett a számlákat és az élelmiszerárak árnövekedése miatti különbözetet.
“Most kötöttünk szerződést földgázra, 2021-hez képest nyolcszoros, villamos energiára háromszoros áron. Ez több milliárd forintos többletkiadás, hacsak nem nyújt még valami normatívát az állam, de ezen csodálkoznék” – mondta a főpolgármester-helyettes.
Kiss Ambrus hozzátette, hogy külön probléma a civil fenntartású szociális intézmények helyzete, melyek mögött sem egyház, sem önkormányzat, sem az állam nem áll. A családok átmeneti otthonainak 38 százalékát az éjjeli menedékhelyek 43 százalékát civilek tartják fenn Budapesten. Kiss Ambrus szerint, ha ezek a szervezetek beszüntetik szolgáltatásukat és nem lesz, aki átveszi tőlük, akkor családok fognak az utcára kerülni és ez brutális mértékben ráterhelődik majd az egyházi és önkormányzati intézményrendszerre, ahol nincs több férőhely.
“Láthatóan a kormánynak sincs pénze, de erre valamilyen rendszerszintű választ akkor is adniuk kell” – tette hozzá a főpolgármester-helyettes.
