Több mint öt éve nyomoz a rendőrség a letelepedési kötvény biznisz egyik főszereplője, az Arton Capital Kft. kirablása ügyében, de gyanúsítottjuk továbbra sincs. Közben a cég a kötvényprogram leállítása utáni években is jelentős nyereséget termelt, ám nyerő szériájának úgy tűnik, már vége.
„A nyomozás folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt” – válaszolta a hvg.hu-nak a rendőrség, amikor azt kérdeztük: jutottak-e valamire, van-e már gyanúsítottja annak a még 2017-ben nagy erőkkel kezdett nyomozásnak, amelynek célja, hogy felderítsék a letelepedési kötvény biznisz egyik legnagyobb haszonhúzója, az Arton Capital Hungary Kft. elleni betöréses rablást.
A bűncselekménynek tehát továbbra sincs gyanúsítottja, pedig több mint öt év telt el azóta, hogy 2017. április 8-ra virradóra ismeretlenek betörtek a Rogán Antal miniszter egyetemi évfolyamtársa, Balogh Radosztina Veselinova által vezetett és tulajdonolt kötvényforgalmazó cég belvárosi, Hajós utcai irodájába, ahonnét jelentős mennyiségű euró mellett bizalmas adatokat is ellophattak.
A betörés egyébként alig egy héttel azután történt, hogy a kormány március 31-ével leállította a 2013 óta futott, az ellenzék és a szakma részéről is hevesen bírált kötvényprogramot. Ennek lényege az volt, hogy a fideszes többségű parlamenti bizottság által kiválasztott magáncégek árulták nem EU-s állampolgároknak a kötvényt,
amivel a magyar állam tízmilliárdokat bukott, a programot bonyolító, feleslegesen közbeiktatott – nem egy esetben offshore hátterű – cégek viszont összesen mintegy 162 milliárd forintot kaszálhattak.
E cégek egyike volt az Arton Capital is, ráadásul hamar felmerült, hogy a rablás célja nem feltétlenül a pénzszerzés volt, ráadásul „belső munka” lehetett. A betörők a hátsó bejáraton jutottak be, saját kulccsal nyitották ki a biztonsági zárat, valamint kikapcsolták a riasztót, tehát ismerték a kódját. Azt is tudták, hogy hol van a falba épített rejtett széf és a központi szerver, rajta az ügyfelek adataival.
Az Arton Capitalt ért közvetlen pénzügyi veszteség 200 millió forintra tehető, mivel a cég a 2017-es üzleti beszámolójában ekkora összeget tüntetett fel a káreseményeket jelző rubrikába. Mégis, a cégtulajdonos Balogh Radosztina Veselinova a rablás ellenére jó évet záró cégből a 2017-es év után csaknem 300 millió forint osztalékot vett ki. Ez nem csoda, hiszen
a vállalkozás a 2017-es év hajrájában, az év első 3 hónapjában (vagyis mielőtt a kormány leállította volna a programot, és betörtek volna az irodába) több kötvényt adott el, mint az azt megelőző 3 évben összesen.
A sok ügyfél ellenére, akiknek fejenként 60 ezer eurót kellett fizetniük az Artonnak az ügyintézésért, a cégnek 2017-ben csupán 79 millió forint árbevétele volt, holott a jutalékból 7,2 milliárd forintnak kellett volna összejönnie. Csakhogy a bevétel nem a kft.-nél jelentkezett, mivel az a kereskedési engedélyét – így az ebből befolyó bevételt – átadta egy másik, az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett European Bond Program Management Consultancy nevű cégnek.
A háború véget vethet a magyar letelepedési kötvényes mutyihoz hasonló programoknak az EU-ban
A gyanús eredetű orosz vagyonok kitiltásával és befagyasztásával párhuzamosan Brüsszelben újra foglalkoznak azzal, hogy megtiltják azt a több államban - például Magyarországon - elterjedt gyakorlatot, hogy pénzért letelepedési engedélyt vagy állampolgárságot vehetnek az EU területén kívülről érkezők. Az Európai Parlament megszavazta vonatkozó határozatát az aranyvízumokról és aranyútlevelekről, a labda most a Bizottság térfelén pattog.
Az Arton Capitallal ráadásul azután kezdett el igazán futni a szekér, hogy véget ért a kötvényprogram. A következő három évben ugyanis még a 2017-es, 295 milliós profitot is rendre megdöntötte: 2018-ban és 2019-ben 80 millió körüli értékesítésből származó árbevétel mellett 315, majd 351 milliós adózott eredményt hozott össze. 2020-ban még ezt is sikerült túlszárnyalni a 361 milliós profittal, ráadásul úgy, hogy a cég értékesítésből származó árbevétele 0 forint volt. Ez úgy fordulhat elő, hogy a cég az értékesítésen kívül egyéb bevételt is szerezhet. A nyerő széria tavaly szakadt meg, mivel
a mérlegbeszámolója szerint az Arton Capital 2021-ben ismét 0 forint árbevétel és 85 milliós egyéb bevétel, valamint 1,4 milliárdnyi „pénzügyi műveletek eredménye” mellett már csak az előző évinek a huszadát, 18 millió forint adózott eredményt tudott felmutatni.
Ezt a 18 milliót az alapítói határozat szerint az egyedüli tulajdonos Balogh Radosztina Veselinova nem vette fel osztalékként. Pedig 2020-ban és 2019-ben is felvette a profit majdnem felét, 150–150 milliót, előzőleg, 2017-ben pedig ennek a dupláját. Ahogy felvett az azt megelőző három évben is osztalékot, így a Szabad Európa számításai szerint 2014–2020 között összesen 1,45 milliárd forintot. (Ez csak a magyar cég nyeresége, az Egyesült Arab Emirátusokban működő „partnercégről” nem ismert adat.)
A közvetítő cégekkel szemben az adófizetőknek és az államnak nem volt egyértelmű siker a kötvénybiznisz. Mint arról a hvg.hu is írt annak idején, a kormány által kommunikált céllal szemben a letelepedési kötvényprogram nem játszott érdemi szerepet az államadósság finanszírozásában, de nagyjából 30 milliárd forint veszteséget okozott a magyar adófizetőknek – legalábbis erre jutott 2018-ban a Transparency International Magyarország és a Költségvetési felelősségi Intézet.
Harmincmilliárd forintot buktunk a letelepedési államkötvényeken
Érdemi hasznot nem hozott a letelepedési kötvény az országnak, sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül - állapította meg a Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest.
A kormányzat szerint minden elemében sikertörténet volt a kötvényprogram, a kritikákra pedig azt válaszolták, hogy Soros György, Gyurcsány Ferenc és IMF, de a fenti két szervezet úgy vélte, hogy a program a korrupció állatorvosi lova volt, nagyon is számszerűsíthető veszteséggel – többek között az alábbiak miatt:
- A devizaalapú államkötvény kibocsátására ésszerű gazdasági indok nem volt.
- Az első két évet leszámítva a konstrukció veszteségeset termelt, sok milliárd forintot.
- Az állam külső cégeket bízott meg az értékesítéssel, ahelyett, hogy maga végezte volna.
- Az állami hatóságok helyett a törvényhozás tagjai ellenőrizték a kötvényértékesítőket.
- Az értékesítés monopoljogát offshore hátterű cégek kapták – a tízmilliárdos haszonnal együtt.
- Nagyvonalú schengeni mozgástér járt a vevőknek és családtagjaiknak – viszonylag olcsón.
- A kötvényvásárlók nemzetbiztonsági átvilágítása hagyott kívánnivalót maga után.
- A konstrukció alkalmas volt a pénzmosásra, ezt a kockázatot pedig senki nem vizsgálta.
Kiraboltak egy letelepedési kötvényeket árusító céget
