Tizenegyedszerre is megszavazta a kormánypárti kétharmad az Alaptörvény módosítását.
140 igen és 36 nem szavazattal elfogadta kedden a kormánypárti kétharmad az Alaptörvény tizenegyedik módosítását, így már meg lehet egyszerre tartani ez Európai Parlamenti és az önkormányzati választásokat, először 2024-ben.
Az átütemezés értelmében így az önkormányzati és ez EP választásokat 2024 májusában tarthatják meg egyszerre, azonban a májusban megválasztott önkormányzati vezetők csak ősszel vehetik át hivatalukat.
Képtelen helyzeteket teremtene a településeken a Fidesz új választási ötlete
Az indokként előadott spórolás kevésbé, inkább a Fidesz eredményeinek javítása és az ellenzék esélyeinek rontása lehet a kormánypárti ötlet mögött, hogy 2024-ben egyszerre tartsák az EP- és az önkormányzati választást. A polgármesterek, képviselők egy része - köztük fideszesek is - azonban fél évre legitimációs válságba kerülhetnek, aminek a település lakói láthatják a kárát.
Az Alaptörvény módosítása tartalmazza azt a változást is, hogy ezentúl vármegyéknek hívják majd a megyéket. Nem az Alaptörvény-módosításban, hanem egy másik, szintén most elfogadott törvényjavaslatban szerepel, de a témához kapcsolódik, hogy újra bevezetik a főispáni tisztséget.
Fülke podcast: Ispán, haza, család
"A nemzeti összetartozás eszméjét", vagy éppen a figyelemelterelést szolgálja a főispáni tisztség és a vármegye elnevezés visszaállítása? Kiknek és mit üzen az ilyen szimbolikus ügyekkel a Fidesz? A pillanat uralása vagy egy saját korszak építése Orbán célja? A Fülke legfrissebb adásában a hvg.hu krónikásai a királyi udvar legújabb rendelkezéseit vitatták meg.