Itthon hvg.hu 2022. június. 27. 16:50

28 éve a Jókai utcai balesettől 350 méterre történt a főváros egyik legsúlyosabb házomlása

Mindössze egy háztömbnyire a Jókai utcai tetőomlástól történt 28 évvel ezelőtt Budapest egyik legnagyobb tragédiája, az Ó utcai házomlás. Akkor a pincében folytatott illegális mélyítés miatt a bérház három emelete omlott le, egy embert maguk alá temettek a romok.

Négy ember megsérült, amikor hétfőn délelőtt leomlott a VI. kerületi, Jókai utca 1. számú ház tetőzetének egy része, a törmelék pedig a járdára zuhant. A sérültek mind az utcán haladtak éppen, és a biztonsági kamerák felvétele alapján volt, aki éppen csak el tudott ugrani a lezúduló kövek elől. A hvg.hu megtudta, két sérült az Operettszínház táncosa.

El kell hagyniuk a lakóknak az omlás miatt a Jókai utcai házat

Az épület omlásveszélyes. A polgármester szerint mindenkit el tudnak helyezni.

Huszonnyolc évvel ezelőtt a közelben, csupán 350 méterre, a szemközti Ó utcában történt Budapest történetének egyik legsúlyosabb házomlása. Az Ó utca 24. számú házat ma már hiába keressük – a helyén, a 24-26. szám alatt ma már egy új épület áll –, de a négyszintes, 31 lakásos épület kis híján már 1994. február 4-én megsemmisült. 

A társasházat és az egész utcát hatalmas robaj rázta meg aznap délelőtt. A porfelhő lassan oszlott, és ahogy elült, látszólag minden rendben lévőnek tűnt: a háromemeletes épület homlokzata sértetlennek látszott. Csakhogy a pusztítás belül történt: a födémek leszakadtak és mindhárom emelet részben a pincébe omlott. Több lakás tűnt el egyik pillanatról a másikra a semmiben. Egy 43 éves nő meghalt, ketten pedig súlyosan megsérültek.

Az egyik túlélő, Krezinger György így emlékezett a Népszabadság cikkében a tragédiára: „A gyerek játszott, én tettem a dolgom. Egyszer csak minden előzmény nélkül megrázkódtak a falak, és hatalmas robajlás hallatszott. Kirohantam a körfolyosóra, de a porfelhőtől nem láttam semmit. Leszakadt a fal, üvöltötte két első emeleti lakó. A harmadik emeleti ismerősöm önkívületi állapotban volt: a födémmel együtt szakadt le a felesége. Úgy kellett lefogni, nehogy utána ugorjon.

A bejárati ajtójától egy méterre a nagy semmi – a földszintig le lehetett látni: gerendák, falak, törmelék. Azt kiabáltam, hogy mindenki öltözzön fel, zárja el a gázt, a villanyt és a hátsó lépcsőn menjünk kifelé.”

Mint kiderült, a tragédiát az okozta, hogy az egyik, pincében lévő – önkormányzati tulajdonú – raktárhelyiség bérlője nekiállt kimélyíteni a pincét: leásott, és a lakók szerint nagyjából száz köbméter földet termelt ki. Ez végzetes hibának bizonyult: statikailag meggyengültek a falak, nem bírták már a terhelést, végül ez okozta a födémek beszakadását. A házomlás károsultjait elköltöztették, a házat pedig lezárták, nyomozás indult.

A baleset a Parlamentben is téma lett. Néhány nappal később az SZDSZ-es Kőszeg Ferenc felszólalásában azt mondta: „A múlt hét péntekén a budapesti Terézvárosban összeomlott egy százéves, háromemeletes lakóház. (...) Napirend előtti felszólalásom célja, hogy az eset néhány általános tanulságát próbáljam megfogalmazni. Először is megengedhetetlen, hogy a privatizáció lebonyolításával megbízott szervezetek a ház állapotának tüzetes felmérése nélkül adják el a lakóknak a lakásokat. (…) Nem is beszélve arról, hogy az önkormányzatot, mint eladót is felelősség terheli, csak persze ezt a szavatossági felelősséget igen nehéz érvényesíteni.”

Később a hatósági vizsgálatok kiderítették, hogy bár az 1894-ben épült ház – hasonlóan a Belváros több hasonló korú, sokáig tanácsi tulajdonú épületéhez – rossz állapotban volt, de nem ez okozta a tragédiát, hanem a szabálytalan mélyítés a pincében, vagyis emberi mulasztás. Az ügyben végül öt évvel később, 1999-ben hozott jogerős ítéletet a bíróság: a ház omlását a pincében előidéző munkákat végző férfit felmentették, mondván, nem tudhatta, milyen következményekkel jár a mélyítés. Elítélték viszont a műszaki ellenőrt és a ház közös képviselőjét. A romos épület maradványait 2003-ban bontották el, a helyén új társasház épült.

Két halálos áldozatot követelt egy másik, súlyos budapesti házomlás majdnem 60 évvel korábban és nagyjából két kilométerrel arrébb, a Rákóczi úton. A Berzsenyi utca sarkán álló bérház négy emelete szakadt le 1936. július 24-én délután. A korabeli sajtóhírek szerint egy éppen arra sétáló rendőr gyors helyzetfelismerő képességén múlott csak, hogy nem követelt több áldozatot az eset, a rendőr ugyanis éppen a sarokra ért, mikor látta, hogy végigreped a fal.

Kirohant a Rákóczi útra, és teljes erejéből elordította magát: „Mindenki meneküljön, összedől a ház!”

A katonák és tűzoltók a korabeli híradások szerint azonnal nekiláttak a romok eltakarításának és a túlélők felkutatásának – utóbbiban a helyszínen segédkezett dr. Russwurm Rezső főorvos, aki egyébként három évvel később, a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület igazgatójakét könyvet is írt „Mit kell tudnia az elsősegítségnyújtónak baleseteknél?” címmel.

(Nyitóképünkön a Jókai utcai tetőomlás; Fotó: Veres Viktor)

Hirdetés
Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. december. 29. 07:00

És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más

Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.