A 2010-ben megválasztott Domokos László ÁSZ-elnök 12 éves megbízatása a nyáron lejár. Azonban nehéz elképzelni, hogy nyolc képviselő – vagy akár a közülük öt kormánypárti, akinek a szavazata elég a jelöléshez – döntene a jelöltről, akinek személyét a miniszterelnök feltehetőleg kitalálta már. Akár az eddigi vezető is folytathatja.
Az országgyűlés hétfőn a kormánypártok és a Mi Hazánk szavazataival döntött arról, hogy bizottság alakul az Állami Számvevőszék elnökének jelölésére. Tagjaira a frakciók tehetnek javaslatot, de úgy, hogy az áprilisi választáson közösen indult, de most önálló képviselőcsoporttal rendelkező öt párt együttesen javasolhat két nevet, a Mi Hazánk pedig egyet. Azt, hogy nyolc tagja legyen a testületnek, az ÁSZ-törvény mondja ki. A határozat szerint „a bizottság akkor is megalakul, ha valamelyik képviselőcsoport nem vesz részt a jelölésben”.
Domokos László a Fidesz politikusa volt, 1998 és 2010 között a szarvasi választókerület országgyűlési képviselője, két ciklusban a Békés megyei közgyűlés elnöke. Markánsan pártpolitikusként volt ismert, de 2010-ben az országgyűlés titkos szavazással, 72 százalékos többséggel választotta meg az ÁSZ elvileg pártfüggetlen elnökévé. Az ellenzék gyakran vádolta azzal, hogy egykori pártjának politikai megrendeléseit teljesíti, például amikor mindig az ellenzéki pártok gazdálkodásában talál hibákat, de ezt az intézmény mindig határozottan visszautasította, hangsúlyozva, hogy csak a törvények alapján működik. Ugyanez volt a válasz akkor is, amikor például a Színház- és Filmművészeti Egyetem ellenőrzése kapcsán hangzott el hasonló bírálat.
Az ÁSZ elnöke az utóbbi években gazdaságpolitikai kérdésekben is megszólalt, például már 2020-ban arról, hogy a költségvetési kiadások nem emelkedhetnek, és jelentős tartalékokat is be kell építeni. 2021-ben pedig a személyi jövedelemadó eltörlését javasolta, amire a kormány nem reagált.
Az ÁSZ elnök a törvény szerint újraválasztható, és mivel Domokos László még csak 57 éves, egy második 12 éves ciklust ki tudna tölteni. Hogy így lesz-e, vagy ha nem, akkor ki lehet az utód, azt bizonyára a miniszterelnök és a Fidesz szűkebb vezetősége fogja eldönteni (vagy már rég eldöntötte), nem a nyolc jelölőbizottsági tag. Az ellenzék többsége feltehetőleg ezért nem szavazta meg a bizottság megalakításáról hozott határozatot.