Szerdán döntött arról a Fővárosi Közgyűlés, hogy Horn Gyuláról neveznének el egy XIII. kerületi sétányt. A Magyar Nemzet kormánylap ezért megkérdezte a témáról ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, aki szerint a döntés egyértelműen bizonyítja, hogy a baloldal nem határolódik el a kommunista rendszer által ’56-ban elkövetett bűnöktől.

Az alkotmányjogász arról is beszélt, hogy az Alaptörvény rögzíti: nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.

Ifj. Lomnici szerint Horn Gyula különböző okoknál fogva elkerülhette a felelősségre vonást, de ez nem jelenti azt, hogy az 1956-os események megtorlásában betöltött szerepe kitörölhető a magyar történelemből és emlékezetből. Szerinte, ha egy sétányt neveznének el róla, az mély sebet ejtene Magyarország emlékezetpolitikájában, és olyan nemzeti minimumokat égetne fel, amelyek ezidáig megdönthetetlennek számítottak.

Wittner Mária, 1956-os szabadságharcos szerint a főváros döntése az '56-os hősök megbecstelenítése. Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közössége elnöke pedig azt mondta a lapnak, hogy közérdekű bejelentést tesznek a kormányhivatalnál, és kezdeményezik, hogy lépjen fel a jogsértéssel szemben, ha a közterület elnevezése hatályossá válik.