Majdnem másfél éve lépett életbe a rendelet, amely miniszteri engedélyhez köti az egyedülállók örökbefogadását, de nemhogy javított, sokkal inkább rontott a helyzeten. A potenciális örökbefogadó szülők közül a legtöbben inkább nem is próbálkoznak, így nagyon sok olyan gyermek marad az állami rendszerben, akik másnak nem kellenek. Novák Katalin leköszönésével az sem világos, egyáltalán ki dönt ezekben az ügyekben.
Szombaton iktatják be hivatalába Novák Katalin megválasztott köztársasági elnököt, és ekkor lesz majdnem 15 hónapos az a kormányrendelet, mely az ő engedélyéhez kötötte, hogy egyedülállók gyermeket fogadhassanak örökbe.
Elfogadásakor az akkor még családügyi miniszterként dolgozó politikus azt ígérte, minden erre irányuló kérelemről „konkrét helyzet ismeretében, szakemberek véleménye alapján, a gyermekek érdekét szem előtt tartva fognak dönteni”. A tapasztalatok alapján azonban úgy tűnik, hogy döntésük éppen az örökbefogadásra váró gyermekeket hozta hátrányos helyzetbe, hiszen a potenciális szülők közül azóta nagyon sokan inkább be sem adták kérelmüket.
„Megalázó ez a helyzet: főleg azok fogadnak örökbe egyedülálló szülőként, akiknek nem sikerült a párkapcsolata, más úton nem lehetett gyermeke, aki meleg, ebben a helyzetben kell valakinek kuncsorogni, esedezni, hogy méltányosságból fogadja el a kérelmet” – mondta a hvg.hu-nak Eszter, akinek kérésére megváltoztattuk a nevét.
Ő még évekkel, tehát jóval az új szabályok előtt fogadott örökbe egyedülállóként, de sok olyat sorstársát ismeri, akinek nem adatott meg a lehetőség. Eszter 2015 februárjában hívta fel először a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot (TEGYESZ), hogy elindíthassa az örökbefogadási procedúrát. A gyermek által hordozott betegségek listájáról pedig csak pár dolgot zárt ki. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy novemberben már fel is hívták, hogy megismerkedhet egy kisfiúval.
Ellenben minél több kritériumot ad meg valaki a leendő gyermek származásával, nemével és betegségeivel kapcsolatban, annál tovább kell várnia. A legtöbb házaspár teljesen egészséges, fehérbőrű, kékszemű újszülöttet szeretne, így a kevesebb fejlesztést igénylő gyerekek olyan családokba kerülnek, ahol két szülő várja őket. Azok a kicsik pedig, akik eleve sokkal nagyobb nehézséggel indulnak a származásuk miatt, vagy mert több fejlesztésre van szükségük, rendszerint egyedülálló örökbefogadókhoz kerülnek, ahol fele annyi erőforrás, energia és segítség áll rendelkezésükre.
„Ha az ember elfogadó, akkor hamarabb sorra kerül. A származást nem szabadna nyilvántartani, ceruzával mégis megteszik, mert sokaknak van erre irányuló kikötése. Ezek a szülők akár 6–8 évet is várnak, és ebben kimondatlanul benne van az is, hogy milyen rasszista ez a társadalom” – véli Eszter, akiben fel sem merült, hogy ne roma származású kisgyermeke legyen. Mint mondja:
Nálam az örökbefogadás és a cigány kisgyerek teljesen egybefüggött, természetes velejárója volt a folyamatnak.
Szigor szigor hátán
A kormány az elmúlt években több olyan törvényt is hozott, amely rendkívüli mértékben megszigorította, sőt egyes esetekben gyakorlatilag el is lehetetlenítette, hogy egyedülállók gyermeket fogadhassanak örökbe. A szabályok első változtatásakor a tiltakozások ellenére ingyenessé és választhatóvá tették az addig kötelező örökbefogadói tanfolyamon való részvételt, bár ezt nem amiatt bírálták, mert hátráltatná az egyedülállókat – hiszen éppen az volt Novák Katalin indoka, hogy ezzel fogják felgyorsítani a folyamatot –, hanem amiatt, mert így sokak szerint képzés nélkül több lesz a kudarcos örökbefogadás.
Ezután 2020 októberében azt is elrendelték, hogy az egyedülállók csak akkor kerülhetnek sorra, ha az országban egyetlen házaspár sem fogadná örökbe az adott gyermeket.
Ezt tetézve 2021 márciusában életbe lépett az a kormányrendelet, melynek értelmében az egyedülállók előtt ugyan továbbra is nyitva áll az örökbefogadás lehetősége, a jelentkezőknek azonban ezentúl kérvényt kell írniuk a családokért felelős tárca nélküli miniszternek – a tavalyi év végéig Novák Katalinnak –, aki „különös méltánylást érdemlő esetekben” engedélyezheti a szakembereknek a szülői alkalmasság vizsgálatát.
Novák Katalin az RTL Klubnak tavaly augusztusban azt nyilatkozta, hogy addig minden olyan kérelmet jóváhagyott, ami hozzá érkezett, ezeknek száma azonban mindössze tíz volt.
A szakemberek már akkor arra figyelmeztettek, hogy az új szabályokkal a hazai melegtársadalmat akarják megbélyegezni. Magyarországon ugyanis azonos nemű párok eddig sem fogadhattak örökbe együtt, de egyedülállóként eddig nyíltan megtehették. A rendelet óta azonban nemcsak ők, hanem gyakorlatilag egyetlen egyedülálló sem mer belevágni a procedúrába.
Az örökbefogadással vagy jogi tanácsadással foglakozó szervezeteknek hasonlóak a tapasztalataik: a legtöbben kivárnak, vagy le is mondanak az örökbefogadásról. A Háttér Társaság szerint a hozzájuk forduló, örökbe fogadni kívánó meleg egyedülállók és párok általában azt a választ kapják a TEGYESZ-től, hogy várjanak még a kérelem benyújtásával, nem érdemes most elindítani a folyamatot. Az 1993-ban, az örökbefogadó családok érdekében alakult civil szervezet, a Mózeskosár Egyesület pedig szintén több olyan heteroszexuális egyedülállóról is tud, akiknek a jelentkezéskor jelezték, hogy a törvény miatt nehezebbé vált az egyedülállók helyzete, ezért ne dédelgessenek sok reményt az örökbefogadással kapcsolatban.
Merre tovább?
Az egyedülállókat eddig is hátrányba helyezték a házaspárokhoz képest, de a folyamat megnehezítésével nemcsak velük szúrtak ki, hanem azokkal a gyerekekkel is, akik emiatt az állami nevelőotthonokban maradnak. Ezt erősítette meg a Mózeskosár Egyesület már nyugdíjba vonult pszichológusa, Székely Zsuzsanna gyermekvédelmi-örökbefogadási szakember, aki szintén úgy látja, sok egyedülálló várakozik reménytelenül. A szakember is kiemelte, hogy az egyedülálló szülők gyakran olyan gyerekeket fogadtak örökbe, akiket a házaspárok nem vállaltak: idősebbeket, egészségi problémákkal küzdőket, komoly fejlesztésre szorulókat, küllemükben roma származású rasszjegyeket hordozókat.
Ráadásul sok gyermek úgy kerül be a gyermekvédelmi szakellátásba és nem egyszer végül örökbefogadásra is, hogy akár a vér szerinti családjukban is nevelkedhetnének megfelelő támogatás mellett – amit persze nem kapnak meg, ahogy az egyedülálló szülők sem, akik zömében a nehezebben kezelhető gyerekeket vállalják. „Szemléletformálásra lenne szükség, ugyanis a tavaly meghozott törvény miatt most várhatóan még több gyerek reked majd bent az állami intézményekben vagy kerül külföldre a nemzetközi örökbefogadási rendszer keretében” – mondta.
Az örökbefogadást fontolgató egyedülállók helyzetét ráadásul az is nehezíti, hogy Novák Katalin államfővé való megválasztása után lemondott miniszteri posztjáról, és bár a tárca feladatköreit a Miniszterelnökség vette át,
a nyilvánosság számára pedig azóta sem tisztázott, jelenleg ki engedélyezi a beérkező kérelmeket.
Ezzel kapcsolatban megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a TEGYESZ-t, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatot és a Miniszterelnökséget is, akiktől azt is tudni szerettük volna, hány kérelmet engedélyeztek tavaly augusztus óta, de cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk választ.