A parlamenti választás és újabb miniszterelnöki felkérése óta először nyilatkozott a Kossuth rádióban Orbán Viktor. Beszélt az uniós szankciócsomagról, Magyarország energiabiztonságáról, a háborúról és a kormányalakításról is.
A hatodik szankciós csomagról kérdezték először a miniszterelnököt szokásos péntek reggeli interjújában a Kossuth rádióban. Orbán Viktor azt mondta, eredetileg csak a kormányalakítás után akart visszatérni ezekhez a beszélgetésekhez, de ahogy A tanú című filmben is elhangzott, „a nemzetközi helyzet fokozódik”, az energiabiztonság veszélyben van, és eközben az Európai Bizottság embargót vetne ki többek között az orosz olajra.
A kormányfő emlékeztetett: Versailles-ban néhány héttel ezelőtt a miniszterelnökök konszenzusra jutottak abban, hogy csak olyan lépéseket szabad tenni, amelyek tekintettel vannak az országok eltérő energiaszerkezetére, illetve hogy az országoknak szuverén joguk van meghatározni az energiaösszetételüket. Ezt az egyezséget rúgná most fel az embargóval az Európai Bizottság elnöke. Orbán szerint Ursula von der Leyen – akinek a nevét egyszer sem mondta ki – akarva, akaratlanul, megtámadta a kialakult európai egységet, aminek egy háborúban súlyos következményei vannak. A javaslata fittyet hány arra, hogy egyes országoknak nincsenek tengerei, ezért az olaj kizárólag vezetéken érkezhet hozzájuk. Olyan javaslatot tehát, amely ezt a körülményt figyelmen kívül hagyja, Magyarország nem tud támogatni,
ez felér a magyar gazdaságra ledobott atombombával”.
Orbán szerint az sem megoldás, ha 2023 végéig halasztást kap Magyarország, mert komoly, több százmilliárd forintos beruházásokat volna szükséges tenni az orosz olaj kiváltása érdekében, átalakítani például az olajfinomítókat és a vezetékrendszert. Az átálláshoz nemcsak az olaj ügyét kell megoldani, hanem tovább kell fejleszteni a teljes magyar energiarendszert, többek között Paks II-t is meg kell építeni. Az átállásra a magyar számítás szerint öt év kell, egy-másfél éves haladékkal nem megyünk semmire – jelentette ki.
Itt a hivatalos válasz: a kormány elutasítja az olajembargó tervét
A kormányfő úgy látja, hogy a Von der Leyen javaslata által potenciálisan létrejövő problémákat a miniszterelnököknek újra át kell beszélniük, és ha a korábbi konszenzust meg akarják változtatni, azt egyhangúlag megtehetik. Itt Magyarországnak a véleménye éppen annyit nyom a latban, mint a nagyobb tagállamoké. „Egyhangú döntés kell. Amíg a magyar kérdés nincs megoldva, addig nincs magyar igen. Úgyhogy ezt a javaslatot postafordultával vissza is küldtem az elnökasszonynak átdolgozásra. Várjuk az új javaslatot.”
Arra a kérdésre, hogy számíthat-e Magyarország más tagállamok vétójára a kérdésben, azt mondta: vannak „hang országok”, amelyek néha felszólalnak, de a végén gyakran egyedül maradunk. Éppen ezért ő nem szokott vétóval fenyegetőzni, nem is használja a szót a kérdésben, nem akar konfrontálódni az EU-val, hanem konstruktívan együtt akar működni, de ez csak akkor lehetséges, ha a mi érdekeinket figyelembe veszik.
Ha ezt elfogadtuk volna, a rezsicsökkentésnek vége van”
– jelentette ki, hozzátéve: ő most ennek a megvédéséért harcol.
Von der Leyen javaslata Orbán szerint oda is vezethet, hogy nem csak nagyon megdrágulnak, hanem nem lesz Magyarországon üzemanyag és nem lesz jó néhány, olajból származó, az ipar számára fontos termék sem. „Ezért mondom: vissza a feladónak!” – utalt ismét a levélre.
Az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókról azt mondta: akárcsak 2014–15-ben, a Krím annektálása után, most is azt mondja, hogy a szankciók az EU-nak jobban fájnak, mint az oroszoknak. Szerinte, ha a nagy tagállamok meg vannak győződve arról, hogy a szankciós politika működik, „meg vannak érte veszve”, akkor Magyarország vétóját, „az ügyek megakasztására való képességét fönn kell tartani a magyar szempontból legfontosabb kérdésekre, mert egyébként teljesen elveszítjük az összes barátunkat és társunkat az Európai Unióban. Ezért legjobb meggyőződésem ellenére, de még a magyar érdekek szempontjából kivédhető módon a szankciók első öt csomagjára hajlandó voltam igent mondani, de már az elsőnél világossá tettük, hogy lesz egy vörös vonal: ez az energia.”
Szóba hozta azt is, hogy Kirill ortodox pátriárkát is szankciós listára tenné az EU. Leszögezte: Magyarország nem fogja támogatni, hogy egyházi vezetőkkel így járjanak el. Szerinte ez elvi szempontból még fontosabb ügy is, mint az olajé.
Kirill pátriárka, Putyin dúsgazdag ministránsa
A magyar felfogás szerint orosz-ukrán háború zajlik, az oroszok megtámadták Ukrajnát, ez nem Magyarország háborúja. Vannak országok, amelyek ilyen időkben oldalt választanak, de az ő felfogása és a történelmi tapasztalat az, hogy nem oldalt, hanem álláspontot kell választani, azt, amelyik megfelel a magyar érdekeknek és erkölcsileg is helyes. A mi álláspontunk a béke, annak az oldalán állunk, és a magyar kormány minden lépése azt szolgálja, hogy legyen mielőbb tűzszünet. Már a háború előtt is ez volt az álláspont, ezért ment el Moszkvába, békemisszióra. „Nem jártunk sikerrel, nem csak én, hanem a francia elnök és a német kancellár sem” – közölte. „Van szívünk, bennünket is anya szült, látjuk a szenvedő embereket”, hatalmas humanitárius segítséget nyújtunk, fenntartás nélkül beengedjük a menekülteket, a gyerekeket iskolába járatjuk, az egész magyar társadalom megmozdult, „zárójelbe tettük, hogyan bántak az ukránok a magyarokkal a megelőző években, mert most a szenvedő embert látjuk” – ezt majd megvitatjuk később. Amiben tudunk, segítünk – magyarázta.
Megismételte, hogy Magyarország nem küld fegyvert, mert az bajt hozna a fejünkre. Szerinte Kárpátalját is azért támadták meg az oroszok, mert valakik ott fegyvert szállítottak vagy erre készültek. „Aki Ukrajnába fegyvert szállít be, az Ukrajnát és az ott élő embereket céltáblává teszi” – vélekedett.
Erőfitogtatás vagy politikai üzenet is lehet, hogy az oroszok Kárpátalján bombáztak
A kormányalakításról azt mondta: „az erdő közepében vagyok, nem látok tisztán se hátra, se előre”. Arról beszélt, hogy megpróbálják megérteni a következő négy év kihívásait, ezek között most a migránsválságot és annak várható erősödését látja – ezen a területen erősítésre van szükség. A pandémia kérdésköre is része marad a gondolkodásnak. A háború is velünk marad. „Veszélyes világ vár ránk” – mondta, hozzátéve: olyan kormányt kell alakítani, amely a veszélyekkel szemben képes megvédeni Magyarországot.
Az előző garnitúráról azt mondta: mindenkinek megköszönte a munkáját, amelyet tisztességesen és becsületesen végzett el. Most azonban új kormányt alakítanak, és az abban való részvételre nem teremt jogalapot, hogy valaki tagja volt az előzőnek.
Közölte: sok és mélyreható változás lesz a kormányban, teljesen átalakítja a miniszteriális szerkezetet és a személyi állományt is. „Az erdőből legkésőbb május végére kijutunk, addigra készen leszek, hogy bemutassam az új kormányt” – mondta. Azt is elárulta, hogy volt, akivel nem sikerült megállapodnia, akad, akivel még tárgyal. „Kéretni senki sem kéretheti magát, mert annál nagyobb megtiszteltetés, mint hogy Magyarország kormányában munkát vállalhat és szolgálhatja a hazát, nincsen” – jelentette ki.
Az a terve, hogy 16-án miniszterelnöki esküt tud tenni a parlamentben, az új kormányt pedig 20-a és 30-a között mutatja majd be – zárult a beszélgetés.