A közös ellenzéki miniszterelnök jelölt szerint azzal lehet a legnagyobb kárt okozni a határon túli magyarságnak, ha a nemzeti büszkeségét rombolják le.
Kolozsváron vett részt pódiumbeszélgetésen Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje kedden este. A Planetárium Caféban, amelynek meghívására a városba érkezett, Hódmezővásárhely polgármestere azt mondta, számára is ellenszenves volt, hogy a 2004-es népszavazáson Gyurcsány Ferenc a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztése ellen kampányolt. Hozzátette azonban, hogy ezt számításból tette, miután felmérte, hogy a határon túliak úgysem rá szavaznának. Szerinte számításból adott állampolgárságot és szavazati jogot a határon túli magyaroknak Orbán Viktor is, miután felmérte, hogy számíthat a voksukra.
Mi vagyunk az elsők, akik szívvel-lélekkel támogatjuk a határon túli magyarságot, akkor is szeretjük és akkor is támogatjuk az itteni magyarok állampolgárságát, szavazati jogát, ha nem ránk szavaznak”
– jelentette ki. Azt azonban megemlítette, hogy a levélszavazás rendszere megújításra szorul.
A politikus annak a feszültségnek a gyógyítását tartotta feladatának, amely abból származik, hogy Magyarországon sokan úgy látják: a határon túli magyarok tartják hatalmon „az ezer éves történelmünk legkorruptabb kormányát”. Kijelentette azt is, hogy semmilyen megalázkodást nem vár el azoktól a polgármesterektől sem, akik levélben közölték, hogy látják nem szívesen Erdélyben. Biztosra vette, hogy ha Magyarországon változás lesz, fel fogja hívni az RMDSZ elnöke, hogy gratuláljon, és minden rendben lesz.
Márki-Zay Péter úgy vélte: meg kell őrizni a határon túli magyar közösségek jelenlegi támogatási szintjét, de a támogatásokat politikamentesen, korrupciómentesen kell adni, arra, amire a magyar közösségek kérik. Nem úgy, hogy kórházat kérnek, és helyette stadiont kapnak, amint szerinte Csíkszeredában történt.
Szerinte a magyar állami támogatással elkezdett erdélyi beruházásokat mindenképpen be kell fejezni. Azt azonban nem vállalta, hogy a Fidesz felelőtlen ígéreteit is megvalósítja. Arra az újságírói kérdésre, hogy a 2020-as év 130 milliárd forintos szintjén vagy a 2021-es év 30 milliárd forintos szintjén szeretné megőrizni a határon túli magyar közösségeknek szánt támogatásokat, azt válaszolta, hogy valószínű, átlagolna.
A miniszterelnök-jelölt szerint azzal lehet a legnagyobb kárt okozni a határon túli magyarságnak, ha a nemzeti büszkeségét rombolják le. Németországban élő temesvári magyar ismerősének a példáját említette, aki tíz évvel ezelőtt, ha megkérdezték, magyarnak mondta magát, ma inkább a romániai származását említi.
A mi célunk, hogy büszkék lehessünk a magyarságunkra, és ne kelljen szégyenkezni azért, hogy a mi miniszterelnökünk Putyin kiszolgálója, meg hogy a legkorruptabb ország lettünk az EU-ban”
– fogalmazott.
Orbán Viktor szerinte csak a korrupcióban volt következetes az elmúlt években, minden másban „szélkakas” politikát folytatott. Az elmúlt hetek irányváltásairól említette, hogy a korábbi álláspontját megváltoztatva hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon át fegyvereket szállítsanak Ukrajnába, és ahhoz is, hogy NATO-csapatok érkezzenek Magyarországra. A legnagyobb gondnak a magyarországi korrupciót nevezte, és kijelentette: ha hatalomra kerülnek, Magyarország csatlakozik az EU ügyészségéhez, és börtönbe küldik a csalókat.
„Keresztény ember nem szavaz tolvajokra” – jelentette ki. Azt is sérelmezte, hogy a kormány gyűlöletpropagandával tartja fenn a hatalmát, márpedig szerinte a gyűlölet gyakran erőszakba fordul, a gyűlölet öl.