A Fővárosi Törvényszék megismételt büntetőeljárásban új elsőfokú ítéletet hirdetett az úgynevezett Hunnia-perben, amely Budaházy György és társai másfél évtizedes ügye – írta a Telex. A lap szerint

Budaházyt az eddig előzetes letartóztatásban töltött időt is beleszámítva tizenhét év fegyházra ítélték, és feltételesen sem bocsátható szabadlábra.

A másod-, a harmad- és a nyolcadrendű vádlottat is tíz évnél súlyosabb szabadságvesztésre ítélték. A hatodrendű vádlott másfél év felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

A Telex szerint a szerdai ítélethirdetéskor rendbontás, kiabálás kezdődött a tárgyalóteremben. Több szimpatizáns azt kiabálta, hogy igazságtalanság történt, hogy „a hősöket lecsukják”, de az is, hogy Gyurcsány Ferenc „ellen bezzeg nem emeltek vádat”. A zúgolódókat a készenléti rendőrök kísérték ki, végül csak a sajtó munkatársai maradtak bent.

A pernek összesen 17 vádlottja volt. A Telex emlékeztetett: a Fővárosi Törvényszék első alkalommal, 2016. augusztus 30-án bűnösnek találta Budaházy Györgyöt és a 16-ból 14 vádlott-társát – egyéb, kisebb súlyú, járulékos bűncselekmények elbírálása mellett – a legsúlyosabb vádpontban, terrorcselekmény bűntettében. Akkor Budaházyt 13 év fegyházra ítélték, és a többiekre is súlyos büntetéseket róttak ki.

A 2016-os, első elsőfokú ítéletben a Fővárosi Törvényszék azt állapította meg, hogy Budaházy és egy társa indították útjára a Hunnia Mozgalmat „egy ígéretesebb nemzeti jövő érdekében”, azzal a céllal, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, illetve a 2006-os ősz után tovább szítsák a feszültséget. Nyíltan szembe akartak szegülni az akkori kormánnyal és az általuk nem tolerált társadalmi csoportokkal, ezért több kormánypárti országgyűlési képviselő ingatlana ellen Molotov-koktélos támadásokat intéztek.

Ez ellen az ítélet ellen az ügyészség és a védői oldal is fellebbezett, ezután került az ügy a Fővárosi Ítélőtábla elé, amely 2018 áprilisában hatályon kívül helyezte az eredeti elsőfokú ítéletet, és új eljárásra kötelezi a törvényszéket.

Minderre azért került sor, mert az ítélőtábla súlyos gondokat talált az elsőfokú eljárásnál. Megállapították például, hogy alaptalanul zárták ki a nyilvánosságot, holott az a tisztességes bírósági eljárás egyik nélkülözhetetlen feltétele. Az ítélőtábla azt is megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségét súlyosan megsértette, és ezzel összefüggésben az ítélet jelentős mértékben megalapozatlan is volt. Az indoklásból ezen kívül kimaradt egy sor bizonyíték értékelése is.

A hatályon kívül helyezés után a megismételt eljárás tárgyalássorozata 2018 őszén kezdődött el a Fővárosi Törvényszéken.