A magyar társadalom többsége soha nem érzékelt katonai konfliktust ilyen közel a lakóhelyéhez, ezért Ukrajna lerohanása után az interneten megnövekedett az érdeklődés a háborús tartalmak iránt. Az ország keleti felét még mindig a konkrét harci események kötik le, a nyugati határ mentén azonban a forint történelmi gyengülése elvonta a figyelmet.
Az Ukrajnában zajló háború az internetnek köszönhetően széles nyilvánosság előtt zajlik, s a Google Trends adataiból jól nyomon követhető, hogy milyen tartalmakra voltak kíváncsiak a magyarok az elmúlt hetekben. Nem meglepetés, hogy az orosz invázió hírére megugrott a háborús hírek iránti érdeklődés. Az átlagosnál sokkal többet kerestünk olyan kulcsszavakra, mint Putyin vagy Oroszország, nőtt az érdeklődés Kijev és a menekültek iránt is, a legnépszerűbb kifejezések pedig maga a „háború” és „Ukrajna” voltak.
A földrajzi közelség és a menekültek érkezése miatt a Kelet-Magyarországon élők testközelből tapasztalhatták meg a háború következményeit, és ez a keresésekben is megmutatkozik. Az általunk vizsgált háborús tematikák többségére az ország keleti megyéiben voltak kíváncsibbak: rengeteg keresést indítottak Szabolcsból, de gyakran a lista elején végzett Hajdú-Bihar és Borsod is. Az „ukrán határ” és „Záhony” keresőszavak iránt Szabolcsban kimagasló érdeklődés mutatkozott, de például a „Magyar Honvédségre” az ország nyugati megyéiből kerestek rá többen.
A háborúhoz közvetlenül köthető kifejezések február 22. óta a megszokotthoz képest sokszoros érdeklődést generálnak, azonban március első napjaitól kezdve már egyértelmű leszállóágban vannak. Ennek ellenére a konfliktus gazdasági következményeihez köthető kifejezések – mint a benzinár, a válság vagy az infláció – a háború kirobbanása után két héttel sem tudták megelőzni az Ukrajna iránti internetes érdeklődést. Egészen addig, amíg történelmi mélységbe nem zuhant a forint.
Március 7-én reggel megindult az euró árfolyama és meg sem állt a 400 forintos lélektani határig. Ez már a keresési trendeken is meglátszott: az „euró” kifejezés reggel hatkor már megelőzte az Ukrajna iránti érdeklődést, a tetőponton pedig tízszeres keresést generált szomszédunkhoz képest.
Feltűnő, hogy mennyire más került a fókuszba ebben az időben az ország keleti és nyugati felében: míg a keleti megyékben nagyjából 55-45, addig Vasban és Zalában már 70-30 az arány az euró javára az elmúlt hét napban. Március 7-én kora délután az ország keleti felében még Ukrajna vezetett, azonban az általunk vizsgált időszak végén már az egész országot az árfolyamok érdekelték jobban.
A teljes összképet akkor kapjuk meg, ha a két keresőszó statisztikáit az elmúlt harminc nap alapján hasonlítjuk össze. Ez nem változtat az elmúlt napok pénzügyi érdeklődésének dominanciáján, azonban megmutatja, hogy az euró a csúcson is csak negyedannyi keresést generált, mint Ukrajna az invázió kezdetekor.
A forint gyengülésére tehát a nyugati megyékben és Budapesten élők reagáltak először, és az érdeklődés azóta is ezekben a régiókban a legintenzívebb. Ez nem meglepetés, hiszen a magyar lakosság tehetősebb része többnyire a fővárosban és Nyugat-Magyarországon él; a KSH 2020-as adatai szerint ezekben a megyékben a legmagasabb a GDP az országban. Az itt élők Ausztria közelsége révén valószínűleg gyakrabban használnak eurót, mint a szegényebb keleti országrészében élők, akiknek Ukrajna közelsége és a közvetett érintettség következtében a háború fontosabb téma lehetett az elmúlt hetekben.
A cikket a HVG mentorprogramjának résztvevője, Fenyvesi Dávid írta.
