Az egykori elszámoltatási biztos, Budai Gyula a momentumos EP-képviselő Cseh Katalinhoz köthető cégháló ügyében zajló nyomozásokat, vizsgálatokat (OLAF, NAV, Közbeszerzési hatóság) emlegette felszólalásában, és azt kérdezte, méltó-e a magyar emberek képviseletére egy bűncselekménnyel gyanúsított személy. A Varga Judit helyett válaszoló Répássy Róbert meg is válaszolta a kérdést: "nem". Ennél azért kicsit többet is mondott, mert még gyurcsányozott is egy keveset.

Az MSZP-s Varga László a kormánynak az önkormányzatokat érintő elvonásait vette sorra felszólalásában, megemlítve, hogy 2020-ban és 2021-ben és a jelek szerint idén sem támogatja a korábbi gyakorlattal szemben a miskolci tömegközlekedés fenntartását, ami összességében mintegy 5 milliárd forint tartozást jelent. Válaszában Gulyás emlékeztetett, hogy a Fidesz fizette ki a többi önkormányzathoz hasonlóan Miskolc adósságállományát, ami több volt mint 35 milliárd forint, így összességében az MSZP-s logika alapján Gulyás szerint még a város tartozik a 30 milliárd körüli összeggel.

A KDNP-s Hollik István a következő felszólaló, szerinte Gyurcsány Ferenc vissza akar "kapaszkodni a hatalomba", és a kormánypárti politikus arra is emlékeztetett, hogy a DK egyik képviselőjelöltje Czeglédy Csaba, aki volt már Hollik szerint büntetve, és jelenleg is van ellene egy eljárás. Hollik szerint Czeglédy csak azért lett képviselőjelölt, hogy mentelmi jogot szerezzen ha győz (amúgy már a hivatalos jelöltté válással is megilleti a mentelmi jog – a szerk.). Válaszában Répássy Róbert megerősítette, hogy ez probléma, szerinte "ennek a módszernek törvénymódosítással lehet útját állni". Felhívta továbbá a figyelmet Bige László milliárdosra, aki pénzzel támogatja az ellenzék kampányát, és ez Répássy szerint "már maga a korrupció".

Gyüre Csaba (Jobbik) visszatért a Völner-botrányra, ami szerinte a hazai korrupciós helyzetben "csak a jéghegy csúcsa", hiszen Magyarországnál csak Bulgáriában nagyobb a korrupció. Gulyás Gergely miniszter válaszában azt mondta, nincs rendszerszintű korrupció, mire Gyüre felsorolt vagy féltucat fideszes politikust, akiket vagy már gyanúsítottak vagy felmerült a nevük korrupciógyanús ügyekben.

Nem tudni, Zsigmond Barna Pál fideszes képviselő honnan veszi az állításait alátámasztó információkat, de nem pontosak. A fideszes politikus jelenidőben, sőt múlt időben beszélt a Városháza eladásáról, és szerinte "Karácsony Gergely a teljes tagadástól a teljes beismerésig" jutott el, pedig valójában a Városházát nem adták el, ami a Karácsony-féle "beismeréssel" együtt emlegetett "jutalékos rendszert" illeti, ez ügyben még egy fideszes vezetésű vizsgálóbizottság is alakult a fővárosban, és ez sem állapított meg ilyet.

Ez nem politikai, hanem közigazgatási kérdés – reagált Rétvári Bence Tordaira, és a válaszban azzal viccelt, hogy az ellenzéki pártok nem tudtak megállapodni Iványi személyéről, "ha Iványi ellenzőit keresi, akkor ne a kormányban, hanem az ellenzékben keresse".

A kormány tartozik milliárdokkal Iványi Gáboréknak, és mégis őket gyanúsítják költségvetési csalással és küldik rá a NAV-ot – jelentette ki a párbeszédes Tordai Bence, aki szerint ez bosszúhadjárat Iványi ellen, aki elvállalta volna az ellenzéki államfőjelölt szerepét. 

Gulyás Gergely az LMP-s politikusnak azt válaszolta, jogos az időközi önkormányzati választások megtartásának kérdése, és szerinte a parlamenti választás után, májusban ezeket mind meg fogják tartani, szerinte is indokolt a tilalom feloldása, ha már országgyűlési választást tartanak.

A főváros agglomerációs településein élők problémáit hozta fel az LMP-s Hohn Krisztina – például az ivóvíz tisztaságának, a hálózat gondjait –, és arról is érdeklődött, hogy ahol szükséges, miért nem lehet még mindig időközi választást tartani.