Február 17-én mutatja be hivatalosan a választási programját az egyesült ellenzék – jelentette be Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt a Partizán vasárnap esti adásában. Hódmezővásárhely polgármestere azt mondta, hogy már rengeteg részletet elárultak róla, az egységes formába öntése azonban még zajlik.

A program tartalmáról Márki-Zay azt mondta, annak egy részét már a négy évvel ezelőtti országgyűlési választás előtt megfogalmazták. Köztük van az elszámoltatás, a csatlakozás az Európai Ügyészséghez, az euró bevezetése, a kommunista ügynökakták nyilvánosságra hozatala, új alkotmány fékekkel és egyensúlyokkal.

Arra a kérdésre, hogy kormányra kerülése esetén mi lenne a három legfontosabb szakpolitikai intézkedése, Márki-Zay azt válaszolta: nagyon fontos kérdés lesz az európai integráció felé fordulás, haladéktalanul meg kell kezdeni az infláció megállítását – ehhez szükséges lesz leállítani a felesleges látványberuházásokat –, valamint rendbe kell hozni az egészségügyet és az oktatást. Úgy látja, hogy az egészségügyi szakdolgozóknál, a pedagógusoknál és a rendőröknél már „a rendszer összeomlásával fenyeget a szakemberhiány”, ezért náluk azonnali béremelésre van szükség. Ennek mértékét nem határozta meg pontosan, előbb úgy fogalmazott, hogy négy év alatt 50 százalékkal, majd arról beszélt, hogy addig, amíg az elvándorlás meg nem áll.

A hetedik frakció „elengedéséért” cserébe hatvan programpontot fogadtatott el az ellenzékkel – mondta Márki-Zay, s példákat is említett: a kötelező kamarai tagdíj eltörlését, az új alkotmány népszavazással való elfogadását, bérlakásprogramot. Beszélt a „valódi rezsicsökkentésről”, a környezetbarát, fenntartható lakásfelújításokról is, amely azokon segít majd, akik a legrosszabb körülmények között élnek.

A programmal kapcsolatban kifejtette: Surányi György korábbi jegybankelnök számolja ki a költségeket, és ez alapján együtt döntenek, hogy mi fér bele, és mi nem. Viták persze vannak, de Márki-Zay Péter arra törekedne, hogy az olyan intézkedések mint az élelmiszerek áfájának csökkentése, a vevőknek legyenek a leginkább érezhetőek. Azt mondta, megállapodás van arról, hogy erre a konkrét intézkedésre 60 milliárdot szánnak a költségvetésből. Hozzátette azt is, hogy nem lesz szja-emelés, csak az alacsony bérűek adókulcsa csökken. A Fudan Egyetem és a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásáról vasárnap is azt mondta: meg kell ismerni a szerződéseket, mielőtt döntést hoznának róluk. Reméli, hogy újra lehet őket tárgyalni, vagy át lehet alakítani, például úgy, hogy a vasútvonal Kecskemétet és Szegedet is érintse.

Paks II-ről azt mondta: 7-8 év csúszásban van, és kérdés, hogy egyáltalán meg akarják-e a felek valósítani. Nem hiszi, hogy megtérülne a beruházás – azt kellene megnézni, hogy hogyan lehetne olcsóbbá tenni, észszerűsíteni.

Márki-Zay leszögezte: felszámolják a trafikmutyit, visszavezetik, hogy az élelmiszerboltok is kereskedhessenek dohánytermékekkel.

A leszakadt régiók felzárkóztatásáról azt mondta: most már Békés és Baranya megye versenyez a nemkívánatos, lemaradt pozíciókért, de Nógrádra is ráférne a fejlesztés. Elismerte, hogy ugyan az elmúlt 20 évben javult a helyzet, de például a mezőgazdaságban a földhelyzet átvizsgálásával tovább lehetne javítani – de csak azokhoz nyúlnának, ahol bűncselekmény történt, anélkül nem háborgatják a földviszonyokat. Bár a magántulajdon szent, terveik szerint át fogják vizsgálni a szabálytalanul kiosztott, illetve a korrupcióval szerzett vagyonnal vásárolt földeket; Márki-Zay szerint biztosan lesz vagyonelkobzás, a felszabadult területeket pedig kisgazdák kapják meg. Emellett a klímabarát fejlesztésekkel is növelni lehet a hozamot.

Márki-Zay szerint ami erkölcstelen, az törvénytelen is, tehát visszaszervezné az alapítványi felsőoktatást, mondván, csak formailag jogszerű, ahogy a Fidesz kiosztotta a közvagyont.

A miniszterelnök-jelölt ragaszkodik ahhoz, hogy Hadházy Ákos kivételével ne osszon ki tisztségeket egy esetleges kormányban, de kitartott amellett, hogy akár kijelöli a vezetőjét előre, akár nem, lesz önálló egészségügyi és oktatási minisztérium. Ebben Orbán Viktorhoz hasonlóan cselekszik: csak kormányra kerülés után nevez ki embereket, így mindenki bekapcsolódva marad a projektben. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a kormány felállítását a választás utánra bízná, létezik egy munkacsoport, amely a kormányzás alapelveit fekteti le jelenleg. Szerinte az emberek kíváncsiak, de nem várják el, hogy kész névsor legyen.

Az orosz-ukrán konfliktusról azt mondta: tart attól, hogy a helyzet eszkalálódik, de könnyebb helyzetben lenne egy elhúzódó háborúnál, mint Orbán Viktor. Szerinte Orbán és Putyin között egyébként sem felhőtlen a viszony, utóbbinak túl nagy kérései lehettek felénk. Úgy látja, Magyarországot így is átvágják az energiaimporton, és a Fidesz nyerészkedhet belőle. Hozzátette: ő vállalná Ukrajna NATO-tagságát, akkor is, ha szembe kell menni Putyinnal ehhez. Az esetleges ukrán menekülthullámról azt mondta: a kárpátaljai magyarok bármikor jöhetnének, és segítenék is őket, az ukrán menekültekkel pedig nemzetközi normáknak megfelelően járna el.

Az elszámoltatás fontossága mellett kitartott, és szerinte Románia jó példa arra, hogy ez egy kormánynak reális, és valóra vált célja volt. Hadházy Ákos miniszteri vezetésével hasonló korrupcióellenes ügyészséget hozna létre, mint a románok. Szerinte Polt Péter monopóliumát meg kell szüntetni főügyészként, kulcsfontosságú feladat a leváltása, de az Európai Ügyészség nála is nagyobb hatalommal bírna, „ha el kéne számoltatni Orbán családját.” Úgy véli, Polt kinevezése alkotmányellenes, működése és kinevezése is alapjában hibás.

Márki-Zay Péter nem hiszi, hogy egy esetleges ellenzéki győzelem után utcai zavargások lennének, mert „az emberek nem szoktak a tolvajok mellett tüntetni.” Szerinte ha az emberek szembesülnek a Fidesz bűneivel a propaganda helyett, akkor inkább a NER ellen tüntetnek. A miniszterelnök-jelölt azt mondta, egy esetleges vereséget elfogad, de azt a múlt tapasztalatai és a jelen körülményei alapján nem fogja elhinni, hogy egy tisztességes és szabályos választás volt.

Nem érzi magát felelősnek azért, mert még nincs pártlista, pedig ő még a hetedik frakcióról is lemondott, egyedül a három roma jelölthöz ragaszkodott. Leszögezte: legkésőbb február 26-ig, a határidőig el fog készülni a lista, a többi pedig a pártok dolga, nem akar beleszólni. Nem foglalkozott részletesen azzal, hogy kinek milyen szerep jut majd: szerinte Dobrev Klára és Donáth Anna Európában foglalja el a megszerzett helyét, másoknak pedig nem szabad azért törekedni a győzelemre, hogy majd pozíciót kapjanak. Szerinte nem idegenítette el a politikusokat a közös ellenzéki győzelemtől.

Arra kérte az ellenzék nevében a szavazókat, hogy a „gyermekvédelmi” népszavazást bojkottálják vagy szavazzanak érvénytelenül. Szerinte az egyetlen népszavazási kérdés, hogy Orbán megy-e vagy marad. Hasonlóan: a köztársasági elnökválasztást nem tartja kulcskérdésnek.

Márki-Zay nem tartja magát olyan vezetőnek, aki rá tudná vagy rá akarná kényszeríteni magát a hat pártra, így nem érzi magán a felelősséget azért, mert nincs közös ellenzéki álláspont minden kérdésben. Úgy érzi, még mindig ő a legalkalmasabb Orbán Viktor legyőzésére, és ezt bizonyítja, hogy szerinte miatta táncoltak vissza a homofób- és menekültellenes kampányokkal, és a Fidesz mindössze videófoszlányokat felhasználva tudja támadni azzal, hogy miket mond kisebbségekről. Bár szerinte gyáva Orbán, hogy nem áll ki vitázni, nem fog eseményt szervezni csak azért, hogy egy üres pulpitust mutathasson Orbán helyén.

Ha győzne áprilisban, Hódmezővásárhelyen Szabó János fejlesztésekért és a működtetésért felelős alpolgármester venné át a helyét.

Bige László és Mészáros Lőrinc bizniszéről végezetül azt mondta: Bige szerint a vállalatai egyébként is üzleteltek Mészárossal műtrágyával, de ellentétben Simicska Lajos fideszes szerepével, ők nem Bigére támaszkodnak, nem aggódik a témán.

Továbbra is azt vallja: 40 százalék esélye van legyőznie Orbán Viktort. Ő az életét teszi fel erre a célra – állítja.