A képviselő és bejelentő társai szerint Senyei György Barna azzal követett el integritássértést, hogy ahelyett, hogy vizsgálatot indított volna a Schadl György által kirúgatni akart bíró ügyében, csupán egy „semmitmondó” közleménnyel intézte el a kérdést.
Integritássértésekről szóló bejelentést tett, valamint igazgatási ügyszám közlése és irat kiadása iránti kérelmet nyújtott be Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Orosvári Zsolt civil aktivistával, valamint Szepesházi Péter ügyvéddel együtt az Országos Bírósági Hivatalnál (OBH). Hadházyék szerint az integritássértést az integritássértést maga Senyei György Barna, az OBH elnöke, valamint Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke követte el.
Az Országos Bírósági Hivatal integritási szabályzata szerint az integritás a következő jelenti: e) integritás: a bíróság, a bírósági szervezet és a bírósággal szolgálati jogviszonyban álló bíró és igazságügyi alkalmazott befolyásmentes, feddhetetlen, a jogszabályi előírásoknak, valamint az OBH elnökének utasításában meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek való megfelelése és mindezeknek megfelelő magatartás, szervezeti működés; g) integritási kockázat: az e) pontban meghatározottak sérülésének lehetőségét magában hordozó folyamat, esemény, jelenség, tevékenység vagy mulasztás; Hadházyék szerint Senyei a g.) pontban írtakat elkövette. |
A bejelentők szerint „az OBH elnöke most, az elmúlt napokban követte el az integritássértést, ha korábban nem, amikor megelégedett az alábbi semmitmondó közleménnyel” – Hadházyék bejelentésük ezen pontjára bemásolták azt a dokumentumot, amiben az OBH elnöke tagadja, hogy Schadl György, a Völner-féle korrupciós botrány kulcsfigurája ki akart volna rúgatni egy bírót.
Hadházyék a bejelentésben kiemelték, hogy a nyomozati iratok szerint Tatár-Kis Péter, miután Schadl rákérdezett nála, hogy egy neki fontos ügyben eljáró bírót ki lehet-e rúgatni azt felelte, hogy „a bírót nem lehet kirúgni, de diszkomfortossá tenni az életét és csoportvezetői megbízását visszavonni, azt lehet, ha indokolt”. A bejelentők szerint a törvényszéki elnök „egyedül helyes magatartása a maradéktalan és felháborodott visszautasítás lett volna, egyben az eset jelentése az OBH elnökének és az Igazságügyi Minisztériumnak”, Senyei György Barna feladata pedig szigorú vezetői, illetve integritássértési vizsgálat indítása lett volna. Hahdázyék arra kérték az OBH-t, hogy ha mégis rendelkezésre állna olyan dokumentum, amiben Tatár-Kis jelezte az OBH felé, hogy Schadl mivel kereste őt meg, akkor ezt kézbesítsék nekik.
A bejelentők szerint önmagában integritássértés az, hogy a nyomozati anyagokból a napokban nyilvánosságra került ügyben nem indult eddig integritássértési eljárás. „Az elemi logika – mellyel Elnök Úr bőven rendelkezik – ugyanis arra enged következtetni, hogy dr. Schadl György – mivel nem tudta, hogy lehallgatják – igazat mondott saját bírónő-kirúgási motivációiról és dr. Tatár-Kis Péternek a felé adott válaszából. Miért hazudott volna még nem gyanúsítottként, nem magát védve, nem hivatalos eljárásban? Semmi oka nem volt rá, ha mégis, akkor arra fény derült a vizsgálat során, de nem indulhat ki ebből a vizsgálat, illetve sajnos mellőzése” – áll a bejelentésben. A bejelentők mindemellett azt is kérték, hogy ha Schadl Györg hivatalosan is tett panaszt a kifogásolt bíró ellen, akkor az OBH azt is hozza nyilvánosságra.
A Schadl-Völner-botrányról itt írtunk bővebben:
A Völner-botrány
Kövesse a cikksorozatot a hvg.hu-n!
