Újabb díjat tudhat magáénak az mRNS-alapú vakcinákat megalkotó magyar biokémikus, olvasóink ugyanis őt tartották a 2021-es év hősének. Nem sokkal maradtak le az egészségügyi dolgozók, és Márki-Zay Péter is szép számú szavazatot gyűjtött.
Nagyon rég volt akkora rocksztárja Magyarországnak, mint Karikó Katalin. Alapból elég menő dolog, ha minden kétkedő hang ellenére felteszed a karriered arra, hogy kifejlessz egy teljesen formabontó tudományos technológiát. Ha pedig kitör egy évekre elnyúló világjárvány, és pont ez lesz a megállításának a kulcsa, világszerte közkinccsé válik a neved. Ha pedig ezután gigászi tűzfalfestmények és magazincímlapok készülnek rólad, kisbolygó kapja a nevedet, és megnyered ezt, meg ezt, meg ezt, meg ezt, meg ezt, meg ezt, meg ezt, meg ezt, meg ezt, meg ezt, meg ezt, meg ezt, meg ezt, meg ezt, meg ezt, meg ezt, meg ezt a szakmai díjat, miközben ember és bölcs tudós maradsz, akkor valóban hősként ünnepelhet egy ország, és maga a világ is.
És ugyan a Nobel-díj nem jött össze (Egyelőre. De lehet, hogy még jó ideig nem fog - ne feledjük, a járvány még javában tart), a hvg.hu olvasói így is az év emberének választották Karikó Katalint. 34 ezer olvasónkból közel 12 ezren gondolták úgy, hogy a biokémikusnak jár a legrangosabb, idén másodszor kiosztott HVG-díj, miután a citromdíjat Várkonyi Andrea, az év szava címet pedig (értelemszerű összefüggésben a citromdíjassal) az Andi kapta.
Karikó Katalin Szolnokon született, Kisújszálláson nőtt fel, és már fiatalon lelkesen foglalkozott a tudománnyal. 1978-ban diplomázott a szegedi egyetem biológia szakán, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett el dolgozni, 1982-ben doktorált, de 1985-ben létszámleépítés miatt távoznia kellett az intézetből. Még abban az évben a családjával az USA-ba költözött, három évvel később Washingtonba került, ahonnan 1989-ben visszatért Philadelphiába, a Pennsylvaniai Egyetemre.
1998-ban Drew Weissman immunológussal felfedezték az mRNS jelentőségét, amire céget is alapítottak. 2013-ban elhagyta a Pennsylvaniai Egyetemet, a BioNTech cég alelnöke lett. Amikor kitört a koronavírus-járvány, a technológia már készen állt, a leghatékonyabb vakcinák pedig azon az elven működnek, amelybe Karikó a legtöbb energiát beleölte karrierje során, mint kiderült, nem feleslegesen.
A biokémikushoz köthető Pfizer-BioNTech, valamint a Moderna hasonlóan mRNS-alapú oltásai megmutatták a fényt a pandémia alagútjának a végén, és ugyan sokan továbbra sem vesznek tudomást arról, hogy a tudósok dolga a tudományhoz érteni, nem a Facebook-kommentelőké, jelenleg úgy fest, hogy a megoldás a kezünkben van.
Az év embere díjat egyébként tavaly nem egy konkrét személy nyerte olvasóink körében, hanem a Covid-ápoló, aki hősiesen, akkor még vakcinák nélkül küzdött a kórházban az emberéletekért. Idén ennek örököseként az egészségügyi dolgozó indult: az egészségügy idén is (és pláne a tavaszi, harmadik hullám alatt) hatalmas nyomás alatt dolgozott, az orvosok és ápolók pedig hősies munkát végeztek. Nem sokkal maradtak le Karikó mögött, közel 10 200 szavazatot szereztek.
Harmadik helyen futott be Márki-Zay Péter: bár a kormányközeli sajtó folyamatosan támadja, és még az ellenzéki berkeken belül is megosztó tud lenni, az előválasztás győzteseként vezetője lett az összefogásnak, és 12 év alatt az első komolyan vehető kihívója lesz Orbán Viktornak. Márki-Zay ráadásul tényleg az árnyékból; párt és nagy támogatók nélkül tört fel, és görbe tükröt mutatott az ellenzéknek is, rávilágítva, hogy a saját soraikat kell rendezniük először, ha valóban kormányozni szeretnének.
A dobogóról lemaradt a másik absztrakt kategória, a lockdown-szülő: a tavaszi lezárások alatt hatalmas nyomás nehezedett a gyermekekkel otthon maradó és tanuló szülőkre, akiknek emellett a munkában és a háztartás-vezetésben is helyt kellett állniuk. Szerencséjükre a lezárások ősszel nem tértek vissza, így viszont lehet, hogy a korábbi emlékek megkoptak arról, mekkorát is küzdöttek az idegeik 2021-ben.
A Tokióban zsinórban harmadszor olimpiai aranyérmes kardvívó Szilágyi Áron végül csak ötödiknek futott be valamivel kevesebb mint 2500 szavazattal. A világszinten is sporttörténelmet író Szilágyiról 2021-ben dokumentumfilm is készült, és úgy tudni, még a 2024-es párizsi játékokon is ott lehet.
Bödőcs Tibor Andija elvitte az Év Szava díjat
