Összefüggés van az 1999-es dunaszerdahelyi tízes gyilkosság és a Döcher-gyilkosság között, ez derült ki azután, hogy a rendőrség őrizetbe vette az éjszakai élet egykori rettegett alakját, Tureket. Azt a Tureket, aki kapcsolatban állt a Sátor Lajos vezette felvidéki magyar maffiával. Ez utóbbi történetéről Barak Dávid szlovákiai magyar újságíró Elásott igazság címmel könyvet is írt. Barak Dávidot kérdeztük Turek és bűntársa, Bodoky Károly elfogásának apropóján, hogy megértsük a különféle gyilkosságok közötti összefüggéseket.
Ahogy arról a hvg.hu-n is beszámoltunk, a rendőrség múlt pénteken őrizetbe vette, a bíróság pedig azóta le is tartóztatta D. Alexet. A ma már építési vállalkozóként dolgozó 51 éves férfi évekkel korábban még Haris Sándor néven élt, az alvilágban Turek néven ismerték. A rendőrség szerint 1999-ben az ő kérésére ölték meg egykori bűntársát és fiatalkori barátját, a Csontkezűként emlegetett Döcher Györgyöt. A bérgyilkos, a 2005-ben autóbalesetben elhunyt Sz. Árpád és a gyilkost a helyszínre szállító B. Károly annak a Sátor Lajosnak az emberei voltak, aki a felvidéki magyar maffia egyik meghatározó alakja volt. A gyilkosságért cserébe a rendőrség szerint Sátor azt kérte Turektől, hogy segítsen neki a rivális banda, a dunaszerdahelyi Pápay-klán kivégzésében, ami meg is történt: 1999 tavaszán a dunaszerdahelyi Fontana bárban a Pápay-klán tíz tagját, köztük a vezért, Pápay Tibort lemészárolták.
hvg.hu: Van-e arról bármilyen információd, hogy Turek mikor és hol alakította ki a kapcsolatot a felvidéki magyar maffiával, azon belül is az egykori keresztapával, Sátor Lajossal, az 1999-es dunaszerdahelyi mészárlás megrendelőjével?
Barak Dávid: Sátor Lajosék 1997-ben menekültek el Magyarországra, amikor konfliktusba kerültek Pápay Tiborral és bandájával, tehát azokkal, akiket aztán 1999-ben a dunaszerdahelyi Fontana bárban két évre rá megölettek. Sátoréknak már 1997 előtt voltak kapcsolataik Magyarországon, méghozzá egy Sipos Milán nevű gengszteren keresztül. Sipos Milánról azt érdemes tudni, hogy ő volt a dunaszerdahelyi alvilágnak egyfajta alapítója és alájuk tartozott Sátor Lajos is. De nem csak Sátor Lajos, hanem Pápay Tibor és csapata is.
hvg.hu: Tehát az a Pápay Tibor, aki később Sátor ellensége lett. Mi vezetett el odáig, hogy a Sátor-féle kör és a Pápay-féle kör szembekerült egymással?
B. D.: Pápay Tibor és az ő csapatának a tagjai kezdetben Sipos verőemberei voltak, de idővel túlnőttek Siposon. Azért is nőhették ki magukat, mert jobban beszéltek szlovákul, mint Sipos. Ezért aztán amikor Siposék tárgyalni mentek a központi, a pozsonyi és besztercebányai maffiával, akkor Pápayékat is magukkal vitték, akik sokszor tolmácsoltak nekik. Idővel a pozsonyi maffia már közvetlenül Pápayékkal kommunikált, közelebb kerültek egymáshoz, ők pedig ezt kihasználva túl tudtak nőni a Sipos-féle csapaton, ki tudták kerülni Siposékat.
Amikor Pápay szorosabb kapcsolatot kezdett el ápolni a központi maffiával, egyre jobb kapcsolatokat tudott kiépíteni rendőrségi és titkosszolgálati vonalon is. Tehát volt egy “eredeti” felvidéki maffia, amit Sipos alapított és irányított egy Vida Tamás nevű társával, utóbbi a gazdasági ügyeket fogta össze. Aztán amikor Pápayék közelebb kerültek a központi maffiához, szép lassan leváltak Siposéktól, tehát ettől az "eredeti" felvidéki maffiától. 1997-ben elkezdtek egymással háborúzni, oda-vissza történtek gyilkosságok, Pápayék pedig túlerőbe kerültek. Amikor már Pápayék bombákat raktak Siposék kocsijai alá, akkor Siposék - és vele együtt a Sátor-féle társaság tagjai - elmenekültek Szlovákiából Magyarországra. Nem volt más lehetőségük.
Visszatérve Turekre, ő tehát a Sipos-féle maffián belül a gazdasági vonalon kerülhetett képbe Sátor Lajosnál, méghozzá Vida Tamáson keresztül. Vidának komoly üzletei voltak Magyarországon, ő volt a kapocs a felvidéki magyar maffia és a magyar olajos bűnözők között.
hvg.hu: Alvilági körökben azt beszélik, Turek egy alkoholüzleten keresztül került kapcsolatba Sátorékkal. Eszerint volt Magyarországon egy moldáv férfi, aki egy akkoriban Budapesten aktív orosz bűnözővel, Igor Korollal üzletelt, olcsón szerzett neki Moldáviából alkoholt, amit Szlovákiában adtak el. Korol a szeszbiznisz miatt kapcsolatban állt Sátorékkal, egyes források szerint Turek rajta keresztül kerülhetett kapcsolatba a szlovákiai magyar gengszterrel. Erről esetleg hallottál?
B. D.: Erről nem hallottam, de ezt abszolút el tudom képzelni. Azt ugyanis tudom, hogy Pápayék és Sátorék közötti konfliktus egy szeszüzlet miatt robbant ki. Erről az üzletről azt lehet tudni, hogy azt Sipos és Vida a magyarországi kapcsolataikon keresztül intézte. Ám Siposék nem adták le azt a pénzt, ami ebből az üzletből Pápayéknak járt volna. Ez a biznisz ugyanis úgy ment még a "békeidőben", hogy közös kassza volt: mindenki betetette a pénzét, aztán pedig egyenlő arányban osztozkodtak a profiton.
hvg.hu: Abban az időszakban, amikor még béke uralkodott Pápayék és Sátorék között, Turek már felbukkant Dunaszerdahelyen?
B. D.: Ismereteim szerint akkor még nem. Ő 1999-ben, a Fontana bárban történt mészárláskor jelent meg először aktívan a városban. Az biztos, hogy 1997-ben, amikor Sátorék már Magyarországon voltak, akkor egy Molnár Péter nevű veszprémi vállalkozó bujtatta őket. Molnárt 1997 nyarán a Szentkirályszabadja és Balatonalmádi közötti útszakaszon az autójában felrobbantották. (Egy szlovák gyártmányú, danubit nevű plasztik robbanóanyagból készített, távirányításos pokolgéppel - a szerk.) Azt is lehet tudni, hogy Molnár felrobbantása után Sátorék Turek pártfogoltjai lettek, tehát ekkor erősödött meg közöttük a kapcsolat. Néhány hónappal Molnár felrobbantása előtt, 1997 márciusában Sipost megölték Besztercebányán a szlovákiai keresztapa, Mikuláš Černák parancsára.
hvg.hu: Mikuláš Černák miért ölette meg Sipost?
B. D.: Černák ezzel Pápay Tibornak tett szívességet.
hvg.hu: Tehát az eddigieket összefoglalva: van egy felvidéki magyar maffia, ami elszámolási vita miatt kettészakad. Az egyik fele, a Sipos-Sátor-féle kör Magyarországra menekül és jóban lesz Turekkel, a másik fele, a Pápay-klán Dunaszerdahelyen marad és egyre nagyobb birodalmat épít ki, jó kapcsolatokat ápolva a központi maffiával, aminek a feje Mikuláš Černák. Igen ám, de 1999-ben az egész Pápay-klánt lemészárolja az a csapat, amelyik elvileg a gyengébb, hiszen ki lett szorítva Szlovákiából. Hogy teheti ezt meg Sátor? Mi vezetett oda, hogy Sátor a mészárlás mellett döntsön és ebben egy magyar bűnöző, Turek segítségét is kérje?
B. D.: Ennek a legfőbb oka az volt, hogy Vida Tamás nagyon közel állt a magyarországi olajos bűnözőkhöz. Akkor a szlovák olajvállalat, a Slovnaft még nem volt privatizálva, onnan rettenetes mennyiségű olajat lehetett szerezni, ez az olaj pedig ment le Magyarországra “finomításra”. Hatalmas biznisz volt ez, de ehhez az üzleti körhöz Vidának volt kapcsolata. De Vida ezeket az üzleti kapcsolatait csak úgy tudta hasznosítani, ha otthon, azaz Szlovákiában van és ami ennél is fontosabb: ha biztonságban van. Bár Vida nem menekült el teljesen Magyarországra úgy, mint Sátorék és 1997 és 1999 között is sokszor megfordult Dunaszerdahelyen, de közvetlen életveszélyben volt ebben az időszakban.
A központi maffiának tehát egy idő után már érdekében állt Vidát biztonságban tudni, mert Černákéknak is érdekében állt az, hogy az üzlet, amit Vida hozott, jól fusson. És volt még egy ok, ami miatt Sátor úgy érezte, eljött a revans ideje. Dunaszerdahelyen éltek a Raisz-fivérek, Raisz Csaba és Raisz Szilárd. Róluk annyit érdemes tudni, hogy se a Sátor, se a Pápay-féle társasághoz nem tartoztak, hanem önjáró üzemmódban dolgozgattak, autókat vittek Romániába és mindenféle csalásokban voltak benne. Egyszer a Raisz-fivérek kiraboltak egy postakocsit, de a szajréból nem akartak visszaosztani a Pápay-klánnak, ami miatt konfliktusba kerültek velük. Pápayék ezért befenyítették, csúnyán megverték őket. Ez oda vezetett, hogy Raiszék elkezdték rágni Sátor Lajos fülét, hogy jöjjön vissza Dunaszerdahelyre, vegye át a hatalmat és akkor minden szép és jó lesz. Mindez pedig egybeesett azzal, hogy Černáknak is fontosabb volt már Vida biztonsága, mint a Pápay-klán. Így jutottunk el aztán a dunaszerdahelyi mészárlásig.
hvg.hu: Meglepett, amikor a magyar rendőrség közölte, hogy Tureket nem csak a Döcher-gyilkossággal gyanúsítják, de a dunaszerdahelyi tízes gyilkosság ügyében folyó nyomozásban is gyanúsított?
B. D.: Nem lepett meg, mert a dunaszerdahelyi mészárlás huszadik évfordulóján, 2019 végén mi, szlovákiai újságírók már érdeklődtünk az itteni rendőrségnél, hogy kik a gyanúsítottak és akkor tudtuk meg, hogy Turek érintett, a három életben lévő gyanúsítottak egyike ő. Azt is megtudtuk akkor, hogy rajta kívül a Németországban most elfogott Bodoky Károly és még egy harmadik férfi is gyanúsítottja az ügynek. Azt is megtudtuk, hogy a szlovák rendőrök már évek óta azt gyanítják, hogy Turek és Bodoky Károly ölt a Fontanában.
hvg.hu: Bodokyt a múlt héten, ugyanazon a napon fogták el a német rendőrök, mint amikor a TEK az egyik pasaréti bárban Turekre ráugrott. Mit lehet tudni Bodokyról?
B. D.: Bodoky Dunaszerdahelyen nem annyira ismert, mert Rimaszombatról származik. Róla tudjuk, hogy már ő is Sátor környezetében tűnt fel a kilencvenes évek közepén-végén. Egy iskolatársán keresztül ismerte meg középiskola után ezt a dunaszerdahelyi közeget. Őt vádolják a ‘97-es Csémy-gyilkossággal összefüggésben.
hvg.hu: Na, újabb név, újabb gyilkosság. Ki volt Csémy?
B. D.: Csémy Misi. Róla azt kell tudni, hogy ő Mikuláš Černák kedvenc bérgyilkosa volt, ő ölte meg Sipos Milánt 1997-ben. Válaszul Sátorék megbízásából Csémyt meggyilkolták Dunaszerdahelyen. Húsz évvel a gyilkosság után kezdődött a Csémy-gyilkosság pere, ebben Bodokyt vádolták meg azzal, hogy bűntársként jelen volt a leszámolásnál. Tehát ugyanazt a szerepet tulajdonítják neki, mint az 1999-es Döcher-gyilkosság ügyében a magyar rendőrök.
hvg.hu: Bodoky Károly mit keresett most Németországban?
B. D.: Amikor Sátor visszatért Dunaszerdahelyre, akkor szoros kapcsolatot ápolt Bodokyval, barátok voltak. Sátor 2010-es haláláig tartották a kapcsolatot. Sátor halála után indult ellene egy büntetőeljárás, akkor állítólag vallomást akart tenni a Fontana ügyében, de nem tudni, hogy mit mondott, mit vallott. Később aztán Németországban telepedett le.
hvg.hu: Ahogy Bodoky Károly, úgy Turek ellen is folyt Szlovákiában büntetőeljárás egy drogügy és egy emberrablási ügy miatt, ám végül egyikben sem ítélték el. Az emberrablási ügyről mit lehet tudni?
B. D.: Miután a Pápay-klánt kivégezték a Fontanában, maradt egy ember, aki ugyan a klánhoz tartozott, de nem volt ott a gyilkosság estéjén a bárban, így őt akkor nem sikerült likvidálni. Őt Écsi Bélának hívták. Amikor a Sátor-féle csoport visszatért Dunaszerdahelyre, akkor elkezdtek vadászni Écsi Bélára. Már csak azért is, mert időközben Écsi Béla titkos tanú lett a Fontana ügyében, méghozzá a Sátorék ellen. Ezért meg akarták őt ölni, ami végül 2003-ban sikerült is nekik. Amikor még vadásztak rá, akkor elraboltak egy férfit, hogy kicsikarják belőle, merre van Écsi Béla. Ezt a férfit nagyon súlyosan bántalmazták, kis híján meg is halt.
hvg.hu: És ez az elrabolt férfi volt az, aki az egyik bántalmazójában felismerte Tureket, aki a sértett állítása szerint combon lőtte és még bele is szúrt a lőtt sebbe egy késsel.
B. D.: Igen. Az emberrablókon ugyan szinte végig símaszk volt, de az elrabolt férfi hangról felismert többeket. Tureket onnan ismerte meg, hogy neki Turek azt mondta, hogy “köcsög”. Márpedig a szlovákiai magyarok nem használták a “köcsög” szót, az amolyan affektálásnak számított, itt a szlovák megfelelőjét, a “buzerantot” használjuk. Ez árulta el Tureket. De az emberrablási ügyben és egy későbbi drogügyben sem ítélték el Tureket.
hvg.hu: A dunaszerdahelyi vérengzés után Sátor Lajos bujkálni kényszerült, mert a hatóságok viszonylag gyorsan beazonosították, mint felbujtót. Hogyan tudta Sátor irányítani a felvidéki maffiát úgy, hogy közben bujkálnia kellett?
B. D.: Az első öt-hat évben az ellenük folyó nyomozás legfontosabb embere, egy Boris Drevenák nevű operatív tiszt, szoros kapcsolatba került velük és egy idő után az ő oldalukra húzott. Ezért Sátor első kézből szerezte az információkat, lehetetlen volt elfogni, mert mindig időben megkapta a fülest, ha rajta akartak ütni a rendőrök. Csak évekkel később derült ki, hogy Drevenák két kapura játszott. Őt később 18 év börtönbüntetésre ítélték, de amikor a Legfelsőbb Bíróság 2019-ben jogerősen jóváhagyta az ítéletet, Drevenák meglépett és eltűnt, szökésben van.
hvg.hu: A dunaszerdahelyi vérengzés utáni években miből keresték Sátorék a pénzt?
B. D.: A bérgyilkosságtól kezdve a gazdasági csalásokon keresztül a csempészésen át mindennel foglalkoztak.
hvg.hu: Sátor Lajost a saját emberei ölték meg végül.
B. D.: Igen. Ahogy múltak az évek, az egész társaság kellemetlen tanú lett. Sátor vissza akart térni. Az volt a terve, hogy föladja magát, de a dunaszerdahelyi mészárlást rákeni másra, az emberei viszont ekkor már nagyon féltek tőle, nem bíztak benne, nem bíztak már egymásban sem. Ez vezetett a 2010-es halálához.
hvg.hu: Tureket állítólag azért tudták most meggyanúsítani, mert idén augusztusban olyan új információ keletkezett, amit bizonyítékként használnak fel a magyar rendőrök. Nyilván ugyanez a bizonyíték szól Bodoky Károly ellen is. Mi történhetett augusztusban? Valaki terhelő vallomást tehetett rájuk? Ha igen, akkor kicsoda?
B. D.: Nem tudom, hogy milyen új bizonyíték merült fel. Az biztos, hogy a Sátor egykori kivégzőosztagának két fő tagja most a vádalkuban bízva sorra vall be mindenféle gyilkosságot. Elképzelhető, hogy valamelyiküknek van információja a dunaszerdahelyi mészárlásról és a Döcher-gyilkosságról. Viszont ezek olyan emberek, akik a Fontana bárban történt leszámolás utáni időszakban kerültek a Sátor-féle csoporthoz. Ettől függetlenül el tudom képzelni, hogy tudnak ezekről a gyilkosságokról, már csak azért is, mert szoros kapcsolatot ápoltak Turekkel egészen Sátor haláláig. Egymás születésnapjaira jártak Budapestre vagy ide a Csallóközbe.
hvg.hu: Említetted, hogy a szlovák rendőrök szerint három, még életben lévő gengszert gyanúsítanak a dunaszerdahelyi tízes gyilkossággal, miután egy negyedik, Sz. Árpád még a kétezres években autóbalesetben meghalt. A még élő három közül az egyik Turek, a másik Bodoky Károly. De ki a harmadik és ő mit csinált?
B. D.: Ő egy olyan férfi, aki a Raisz-fivérekkel ápolt szoros barátságot. Róla egyébként nem nagyon tudni mást, csak annyit, hogy ő is gyanúsított volt abban az emberrablási ügyben, amiben Tureket is meggyanúsították. Ám az ő szerepe nem teljesen világos.
