Bár még csak most kezdődik a lefutottnak és tét nélkülinek egyáltalán nem nevezhető előválasztás, a leendő közös ellenzéki jelöltek jövő tavasszal a 106 választókerületből 30-ban biztosan győznek, további 35 “billegőben” szoros verseny várható, de utóbbiak nagy részét is meg kell nyernie az ellenzéknek a kormányváltáshoz – ezt állítja a 21 Kutatóközpont elemzése, amely arra is kitér, hogy az előválasztáson a körzetek legtöbbjében, 32 százalékában jobbikos jelölt győzelme várható.
Tényleg “lezsírozott” verseny az előválasztás? Melyek az előválasztás előnyei és hátrányai az ellenzékre nézve? Melyik párt fogja megnyerni a legtöbb körzetet? Vajon az ellenzéki összefogás képes lesz-e elérni a célját, hogy 2022-ben legyőzze a Fideszt egy közös miniszterelnök-jelölttel? Melyik ellenzéki párt lehet a legsikeresebb, és kik juthatnak be a parlamentbe? – ezekre a kérdésekre kereste a választ a 21 Kutatóközpont elemzése, amely az öt, közismert miniszterelnök-jelölttel szemben az egyéni jelöltekre koncentrált.
11 helyen nem lesz verseny, 80 helyen igen
Egyéni jelöltből jelenleg 253 van versenyben a szombaton kezdődő előválasztáson. Mint a hvg.hu megírta, eredetileg jóval többen voltak, de néhányan még az első megmérettetés, a támogatói aláírások gyűjtése előtt visszaléptek, mások közben adták fel, volt, akinek nem sikerült elég aláírást gyűjtenie, és többen voltak olyanok is, akik az aláírásgyűjtést sikerrel vették, pártjuk az utolsó pillanatban mégis visszaléptette őket más jelöltek javára. Az előválasztás szeptember 18–26. között zajló első fordulójában mind a 106 egyéni választókerületben eldől, ki lesz a közös képviselőjelölt.
Előválasztás: Hétfőn indul a szavazási előregisztráció, két jelölt elvérzett, ötöt már visszaléptettek
Hárman a legelején visszaléptek, így 262 jelölt kezdett támogató aláírásokat gyűjteni. Ketten közben adták fel, a 260 versenyben maradt jelölt közül pedig kettő nem teljesítette a feltételeket. Versenyben maradt öt miniszterelnök-jelölt és 258 egyéni jelölt, de közülük máris visszaléptettek ötöt.
Az amúgy mások mellett a Momentumnak is dolgozó 21 Kutatóközpont nemcsak a 106 körzetben elinduló ellenzéki jelölteket, vagyis “a 253 bátor embert” vizsgálta, hanem az előválasztást magát, mint ellenzéki innovációt is, majd arra jutott, hogy a kicsiben, Budapesten a 2019-es főpolgármester-jelölti előválasztáson kipróbált módszer országossá fejlesztése az ellenzék számára siker, mivel így meg tud felelni a választói elvárásnak, hogy 2014 és 2018 után a Fidesszel szemben 2022-ben végre minden körzetben és miniszterelnök-jelölti szinten is csak egy kihívó legyen.
Hátránya is van az előválasztásnak, de ez nem a felszínre kerülő belső konfliktusokból, harcokból fakad, hanem az elemzés szerint inkább abból, hogy
az ellenzék figyelmét, erőforrásait hónapokra olyan ügyek és témák kötik le, amelyek inkább az ellenzéki törzsközönségnek fontosak, semmint a bizonytalanoknak, ráadásul az energia jelentős része olyan, főleg budapesti körzetekre megy el, ahol amúgy szinte biztos az ellenzéki győzelem.
Alapvetően “téves” az elemzés szerint az a megközelítés, hogy az előválasztást, a versenyt a pártok közötti megállapodások tét nélkülivé, előre lefutottá teszik, a választóknak nem hagyva érdemi beleszólási lehetőséget a választásba. Hogy ez nem így van, arra bizonyíték, hogy rengeteg pénzt és energiát fordítanak az ellenzéki pártok erre a küzdelemre, ahogy erre reflektálva a kormánypártok is. Az elemzők is elismerik, hogy az előválasztást megelőző, pártok közötti megállapodások sokszor nehezen követhetőek voltak, ám végül többnyire nem gyengítik, hanem éppen, hogy kiélezik,
nyílttá teszik a versenyt, mivel sok, korábban megingathatatlannak tűnő ellenzéki szereplő kényszerül éles küzdelemre.
Ilyen, egyelőre bizonytalan kimenetelű versenyre kényszerül például több olyan, beágyazott képviselő Budapesten, mint például Tóth Csaba, Molnár Gyula és Szabó Szabolcs vagy Szegeden Szabó Sándor. Még a pártok szervezeti hierarchiájában elöl helyezkedő, akár elnökségi tag politikusok sem érezhetik biztonságban egyéni indulásukat – ilyen a jobbikos Ander Balázs, a momentumos Hajnal Miklós, a DK-s Kálmán Olga, az MSZP-s Komjáthi Imre, a párbeszédes Tordai Bence –, míg, ha kizárólag tárgyalóasztalnál dőltek volna el a dolgok, aligha kellene aggódniuk.
Arra persze nincs garancia, hogy a pártmegállapodásokat a szavazók is követni fogják. Hiába fogott össze gyakorlatilag az összes párt (az őt jelölőn kívül) Hadházy Ákos, Czeglédy Csaba vagy éppen Molnár Gyula ellen, ennek ellenére mindhármójuknak reális esélye van megnyerni az izgalmasnak és szorosnak ígérkező versenyt. “Sok olyan személy kerülhet be a parlamentbe, aki csak néhány éve, vagy idén lett politikailag aktív”, de az is látszik, hogy
a hatpárti ellenzék háttérbe szorította az új pártokat és civil mozgalmakat, akiknek “egy-két körzet kivételével nincs győzelmi esélyük".
Az elemzés szerint egyébként 11 körzetben valóban lefutott az előválasztás, hiszen ezekben egyetlen induló van, és majdnem tucatnyi olyan körzet van ezeken kívül, ahol csak egy jelölt mögött lehet érdemi társadalmi támogatottság (a másikat csak kispárt, vagy helyben jelentéktelen párt támogatja). A 106 körzet négyötödében viszont legalább két, helyben is érdemi népszerűséggel rendelkező párt állított jelöltet.
A legtöbb egyéni körzetet a Jobbik nyerheti
A 21 Kutatóközpont közvélemény-kutatási adatok, a pártok közötti megállapodások és a korábbi választási eredmények áttekintése alapján készített választási becslést. A bizonytalanságot ennél az okozza, hogy a felmérések preferenciákat mutatnak, az előválasztás viszont inkább logisztikai-mobilizálási küzdelem. Erről a hvg.hu is írt: Karácsony Gergely például minimum 400 ezer résztvevőre számít, az előválasztás lebonyolítását segítő Civil Választási Bizottság pedig félmillió körüli előválasztóra, miközben a folyamat egy logisztikai rémálom lesz.
Az előválasztás alakulását éppen a részvételi hajlandóság befolyásolhatja jelentősen. A legszervezettebb, legelkötelezettebb szavazótáborral a DK rendelkezik, az aláírásgyűjtési versenyt is ők nyerték meg a legtöbb helyen. Nekik az alacsony – 2-300 ezres – részvétel kedvezne, ahol övék lehetne a legnagyobb kemény mag. Ugyanakkor, ha félmillió felé közelítene a részvétel – ami magasnak számítana, hiszen nagyjából minden negyedik-ötödik ellenzéki szavazna – azzal sikerülne túlnyúlni a pártok törzsközönségén is.
Arról a hvg.hu is írt korábban, hogy annak idején, a 2019-es főpolgármester-jelölti előválasztás második fordulójában a pártok lényegében kimondták, hogy 50 ezer résztvevő alatt kudarcnak tekinthető az egész akció, végül 68 ezer voks érkezett. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 1,4 millió budapesti választó körülbelül 5 százaléka vett részt akkor az ellenzéki előválasztáson. Most országos lesz az előválasztás, a választásra jogosultak száma pedig Magyarországon 8 millió körüli, így ebben az összevetésben az 5 százalék potenciálisan 400 ezer előválasztót jelentene.
Az előválasztási eredménybecslésnél a 21 Kutatóközpont elemzése három körzettípust különböztetett meg, már a 2022 tavaszi választás várható eredményének szempontjából kategorizálva: ellenzéki körzeteket, ahol a korábbi választási eredmények alapján jelenleg biztos ellenzéki győzelem várható (30 db), billegő körzeteket, ahol a 2022 tavaszi választás valójában el fog dőlni, és amelyekben jelenleg szoros verseny várható (35 db), valamint kormánypárti körzeteket, ahol a korábbi választási eredmények alapján jelenleg biztos kormánypárti győzelem várható (41 db).
A Jobbik várhatóan 34, a DK 29, a Momentum 20, az MSZP 11, a Párbeszéd 7, az LMP 5 választókörzetben fogja megnyerni az ellenzéki előválasztást – kalkulál az elemzés.
A Jobbik főleg vidéki, kisvárosias vagy akár falusias jellegű körzeteket nyerhet meg a legnagyobb arányban, inkább a kormánypárti és a billegő körzetek közül. A DK legnagyobb arányban a megyei jogú városokban, a Momentum pedig Budapesten és az agglomerációban esélyes, de mindkét párt esetében azt látni, hogy a nehéz, a billegő és a könnyebb körzetekben is hasonló arányban számíthatnak egyéni jelöltre. Az MSZP–Párbeszéd és az LMP elsősorban az ismert, helyben beágyazott képviselőiben bízhat, főleg az ellenzéki körzetekben számíthat sikerekre.
Az anyagi erőforrások és támogató pártok kulcsszerepe miatt az elemzés azzal számol, hogy a civilek, az Új Világ Néppárt és a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországért Mozgalom (MMM) saját jelöltjei önállóan csak mellékszereplők lesznek, a hódmezővásárhelyi körzettől eltekintve mindenhol óriási meglepetés lenne, ha nyernének. Ugyanakkor pártokkal együttműködve már számos civilnek van reális esélye a parlamenti mandátumra is: a Szikra mozgalom támogatásával induló Jámbor Andrásnak például jó esélyei vannak a budapesti 6-os választókerületben, ahogy a váci alpolgármesternek, a Jobbik és az MMM támogatásával induló Inotay Gergelynek, vagy a szintén Jobbik által támogatott Borsod 5-ös körzetben induló Erdei „Rokker Zsoltti” Sándornak is.
Na de mi várható majd 2022 tavaszán?
Az előválasztáson túlra tekintve a 21 Kutatóközpont elemzése rögzíti, hogy a billegőként azonosított 35 egyéni választókerület nagy többségét meg kell nyernie az ellenzéknek, ha kormányváltást akar. Becslésük szerint senki sem fog tarolni, minden párt nagyjából a választóközönségével arányosan számíthat nyerhető egyéni választókerületre, és majd frakcióra. A Jobbik felülreprezentált a billegő és a kormánypárti választókerületekben:
ha esetleg földcsuszamlásszerű ellenzéki siker lenne, azzal elsősorban a Jobbik, másodsorban a DK és a Momentum nyerne a legtöbbet.
Könnyen lehet, hogy a legkisebb frakcióra, az LMP-re is szükség lesz az esetleges ellenzéki mandátumtöbbség fenntartásához. Ha a Karácsony Gergelyt támogató három pártot – MSZP, Párbeszéd, LMP – egy blokknak tekintjük, akkor nagyjából négy hasonló nagyságú és erejű ellenzéki tömörülésre lehet számítani, ahol mindegyik képes a többit blokkolni, ahol egyik sem nélkülözhető az esetleges kormánytöbbséghez. Ez az adottság már előtte, a kampányban is azt eredményezi, hogy egymásra utaltak az ellenzéki szövetség tagjai. Ha a négy blokkból csak az egyik képviselői gyengébben kampányolnak, az önmagában is veszélyeztetheti a kormánytöbbség kialakítását, ami a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint akár néhány választókerületen is múlhat.
A Fidesz az évtizedes mintának megfelelően továbbra is a falvakban, míg az ellenzék a nagyvárosokban népszerű, így azokban a körzetekben van esély ellenzéki nyerésre, ahol a választókerület jelentős részét nagyvárosok teszik ki (Budapest, megyeszékhelyek). Az elemzés megállapítja, hogy a fideszes körzetek aránya nagyon magas (91 százalék) ott, ahol a választók kevesebb, mint negyede él nagyobb településen. Sőt, az ellenzék számára azok a körzetek sem nyerhetők, amelyekben a lakosság 25–50 százaléka él nagyvárosban. Viszont 50 százalék felett fordul a kocka: a billegő körzetek kerülnek többségbe a kormánypárti körzetekhez képest. A kifejezetten nagyvárosi lakosságot lefedő választókerületekben pedig már alig találni fideszes körzetet.
Kevés női jelölt, középkorúak többségben
A 21 Kutatóközpont külön elemezte az előválasztáson induló ellenzéki egyéni jelölteket. A demográfiai adataiból az látszik, hogy mind a hat párt másban magaslik ki: a DK indítja a legtöbb női jelöltet (32 százalék), a középmezőnyt a Momentum, MSZP és az LMP alkotják, képviselőik közt 24–24 és 22 százalékos női aránnyal. Kilóg a listáról a Jobbik, ahol 10-ből 9 induló férfi. A Fideszben mindössze a 2018-as egyéni képviselőjelöltek 6 százaléka volt nő.
Az életkort vizsgálva feltűnő, hogy átlagosan a Momentum indítja a legfiatalabb jelölteket (38 év az indulók átlagos életkora) és az MSZP a legidősebbeket (52). A legfiatalabb jelölt a 20 éves, a legidősebb pedig a 71 éves. A jelenlegi legfiatalabb országgyűlési képviselőnél, a 30 éves Ungár Péternél 28 jelölt is fiatalabb.
A Jobbik indítja a legtöbb független, vagyis civil jelöltet és az ő jelöltjeiknek sikerült a legtöbb párt támogatását megszerezni.
Átlagosan az indulók ötöde független, nem párttag. Ez az arány a Jobbik és a Párbeszéd körében még magasabb, kb. negyedük nem köthető közvetlenül párthoz. A Jobbik frakciójához csatlakozó függetlenek többsége helyi önkormányzati képviselő, polgármester, vagy alpolgármester. Emellett a DK-s, MSZP-s jelöltek között a legalacsonyabb a civil jelöltek száma. Az LMP pedig egyetlen független jelöltet sem indít. Három, korábban jogerősen elítélt jelölt is indul, mindannyian DK-sok.
A pártok közül a Párbeszéd, a DK, majd a Jobbik indítja a legtöbb helyben lakó jelöltet. Ami pedig az anyagiakat illeti, az előválasztásra bejelentkezésnél – még az ajánló aláírásgyűjtés előtt – az egyéni jelölteknek és a miniszterelnök-jelölteknek is vagyonnyilatkozatot kellett leadni, ezeket pedig a hvg.hu is elemezte. Eszerint Fekete-Győr Andrásnak szinte semmije nincs, Jakab Péter legalább jól keres, Karácsony Gergelynek sok az adóssága, Márki-Zay Péter nem panaszkodhat, Dobrev Klára pedig a jelenlegi indulók közül a legtehetősebb. Az előválasztáson induló képviselőjelöltek közt pedig van, aki 500 plüssmackóról, luxusautóról, vitorlásról vagy éppen játékgépekről adott számot.
Kik a százmilliókon ülő miniszterelnök-aspiránsok? Az ellenzéki jelöltek zsebében turkáltunk
Fekete-Győrnek szinte semmije nincs, Jakab legalább jól keres, Karácsony sokkal tartozik, Márki-Zay nem panaszkodhat, de ha azt gondolná, hogy Dobrev tehetős, nézze meg, mije van Pálinkásnak. Az előválasztáson induló képviselőjelöltek közt pedig van, aki 500 plüssmackóról, luxusautóról, vitorlásról vagy éppen játékgépekről adott számot.
Milliókkal támogatta egy magyar cégvezető az előválasztások lebonyolítását – de ki ő?
