A Mathias Corvinus Collegium évnyitóján mondott beszédet Orbán Viktor miniszterelnök, aki hosszan beszélt a magyarok küldetéstudatáról, és a Nyugattól való különbségről. Az MCC egyébként épp a tegnap este megjelent Magyar Közlönnyel került még kivételesebb helyzetbe, a kormányrendelet szerint szinte semmilyen szabály nem vonatkozik az építkezésére.
Az angolszász világban azt tanítják, hogy egy jó előadásban van legalább három vicc, temetési beszédben egy is elég. Én ma semmi ilyet nem fogok tenni – viccelődött Orbán Viktor miniszterelnök a Mathias Corvinus Collegium (MCC) évnyitóján.
Azt mondta, örömmel fogadta el a meghívást a hallgatók miatt, és azért, hogy elmondhatja, miért fontos Magyarországnak a jelen lévők szellemi teljesítménye, és milyen páratlanul nehéz és nagyszerű évtizedek várnak rájuk a következő évtizedekben.
Orbán méltatta Niall Ferguson brit történészt, az évnyitó fő előadóját. Azt mondta, szükség van az olyan nagyformátumú szellemekre, mint ő, akik véleményéből a politikai vezetők kihüvelyezhetik a jövőre vonatkozó legvalószínűbb forgatókönyveket, és aszerint tudnak haladni.
Saját bevallása szerint Ferguson "A Nyugat és a többiek" című könyvéből értette meg, hogy
Kelet és Kína felemelkedésében nincs semmi rendkívüli, az a logikus, hogy a világgazdaság centruma keleten van, és az, hogy a XXI. század Ázsia százada lesz, nincs semmi meglepő.
Az is természetes, hogy ez megviseli Európát és az USA-t is.
Orbán szerint a kérdés inkább az, hogyan volt lehetséges, hogy 400 évig Nyugat járt a világ előtt és állt az élén. Ez szorul magyarázatra, és a professzor válaszolt is rá.
A Nyugatnak a technikai eszközökön, újszerű intézményeken, tudományos felfedezésen túl kivételesség- és küldetéstudata volt, ami inspirációt és önbizalmat adott neki.
Úgy hitték,
a nyugati embernek feladata van a világgal, és cselekednie kell azért, hogy ezt beteljesítse.
A küldetéstudat spirituális alapjai a kereszténységre vezethetők vissza. A nyilvánvaló melléfogások ellenére is hosszan kitartott az a meggyőződés, hogy a nyugati civilizáció, a nyugat küldetésének mérlege alapvetően pozitív, azonban a XXI. század elejére valami megváltozott, éppen akkor, mikor az angolszászok vezette Nyugat a legfényesebb sikerét könyvelte el a hidegháború megnyerésével.
Ferguson szerint – amivel Orbán egyet is értett – a kulcs, hogy egyre jobban az apokaliptikus hangulat jellemzi a nyugati társadalmakat.
„A neomarxizmus veszi át a gondolatformáló intézmények irányítását.”
Elindult egy muszlim áradat, új helyzetet teremtve a többi között Olaszországban, Belgiumban, Németországban, Franciaországban és Ausztriában is. „Úgy tűnik, a Nyugat nem képes adekvát politikai válaszokat adni erre a problémára” – mondja Orbán, hozzátéve, hogy minderre rájönnek még Ázsia látványos sikerei is.
A kérdés, hogy mi a magyarázat a Nyugat bénultságára. Orbán – illetve a közép-európaiak – szerint az történt, hogy a Nyugat fokozatosan elvesztette hitét a saját küldetésében, és egyre többet beszél arról, hogy a történelme nemsokára véget ér.
Egyes időszakokat szégyell, kiiktatandónak ítél, közben nem tud mit a helyére állítani.
Mások, a dekonstruktív erők viszont aktívak, amelyek azt hirdetik, a nyílt társadalom ellen lévők zsarnokságot építenek. Orbán szerint ma a nyílt társadalom a Nyugat egyetlen koncepciója, ami megfosztotta a saját küldetésébe vetett hitétől.
„Most a muszlim dagály és Ázsia felemelkedése idején a Nyugat nem tudja a saját küldetéstudatát szembeállítani a kihívásokkal, mivel foglya a nyílt társadalom eszméjének.”
Ezzel szemben Közép-Európában úgy gondoljuk, hogy küldetés nélkül kudarcra vagyunk ítélve – folytatta beszédét Orbán. „Nem lehet elveszteni a hitet abban, amit csinálunk. Aki elveszti a hitét, az elveszti az inspirációt, a jobbra törekvés motivációjét és eljelentéktelenedik”, egy ilyen helyzetben vezetőnek lenni piti karriert jelent egy nagy sorsban való részesedés helyett.
Ha ez bekövetkezik – folytatta –, a vetélytársak elhúznak, egy közösség erőtlenségében magára marad. Két tényt emelt ki: 2007-ben az EU a világ GDP-jéből 25 százalék fölött részesedett, ez 2020-ra 18 százalékra zsugorodott. Nagyjából ilyen időtávon a nyugati beruházások (illetve az abból való részesedés) aránya is durván csökkent, 80-ról 31 százalékra, míg a keletről érkező beruházások megduplázódtak 31-ről 66 százalékra.
Vetélytársaink, akikben nagyobb a felhajtóerő, jobban szervezettek, elhúznak mellettünk nyugati országok mellett. Ez határozza meg a nyugat életét. Gazdagok és gyengék, a legveszélyesebb kombináció. Bennük a feltörekvők könnyű prédát látnak.
Orbán szerint mi magyarok nem veszítettük szem elől a saját küldetésünket, ami nehéz is lett volna. Már csak azért is, mert a magyar nyelv és kultúra egyedülálló, ami csak rajtunk keresztül és általunk létezhet. "Küldetésnek nem kevés." A kereszténység védemle mellett korábban a Kárpát-medence védelme volt a küldetéstudat.
Orbán szerint ez a történelmi folyamat összességében a nyugatitól eltérő életfelfogást, életeszményeket eredményezett Közép-Európában. Mikor a genderről, a migránsokról, Brüsszel birodalmi hajlamairól beszélget nyugati vezetőkkel, ők a vitákat "fejlődésbeli fáziskésésként" értelmezik, úgy gondolják, mi hátrébb tartunk, mert évtizedekig kimaradtunk a nyugati közösségből.
Nem értik, hogy itt egy mély kulturális geológiai, filozófiai különbségről van szó.
Orbán hosszan beszélt arról, hogy a magyarok szemében a munka hozzájárulás a sok száz éves hivatás teljesítéséhez, és minden gyermek egy újabb őrhely. Ezért is önérzetes minden magyar állampolgár és áll bele a szellemi, szakmai vitákba.
A végén szólt közvetlenül az évnyitón résztvevő MCC-s diákokhoz. Azt mondta, a magyar szellemi elit – melynek ők is részei – onnan ismerszik meg, hogy tudatában is van a sajátos magyar küldetésnek, amit megért, arra reflektál és a bővülő tartalmat felkínálja azoknak, akik nem szellemi hivatást űznek. „A magyar szellemi élet embereinek az állapota és teljesítőképessége nemzetstratégiai kérdés. A tehetséggondozás a magyar nemzet egyik legnagyobb kihívása és erőforrása is egyben.” Orbán szerint az MCC-s hallgatóknak „a Jóistentől kapott kiemelkedő szellemi adottságaik miatt felelősségük van a magyarok jövőjéért”. 1100 év súlya nyomja a vállukat, legyenek érte hálásak – zárta beszédét Orbán Viktor.
