Itthon MTI 2021. augusztus. 27. 05:50

Őszi idővel búcsúzik az augusztus

Néhol nagy mennyiségű eső is hullhat és többfelé 20 Celsius-fok alatt maradnak a maximumok.

Pénteken az ország nagy részén gomolyfelhők zavarják majd a napsütést, amelyekből záporok, néhol zivatarok alakulnak ki, nagyobb számban az északkeleti megyékben. A leghidegebb órákban általában 10-15 fok lesz, de a derültebb, szélcsendes északi völgyekben egy-két fokkal hidegebb is lehet. Napközben általában 16-22 fokig melegszik a levegő, a tartósabban felhős, csapadékos keleti tájakon lesz a hűvösebb.

Szombaton hajnalban pára-, illetve ködfoltok képződhetnek. Dél, délkelet felől pedig egyre vastagabb, összefüggőbb felhőzet érkezik. Az ország északnyugati felén gomolyosabb lehet a felhőzet, főleg ott több-kevesebb napsütés is lehet. A csapadék eloszlása bizonytalan: északnyugaton szórványosan valószínű záporeső, helyenként zivatar, délen és keleten több helyen várható eső, zápor. Néhol nagyobb mennyiségű csapadék is hullhat. A szél többnyire mérsékelt marad, csupán zivatar környezetében lehetnek erős széllökések. Hajnalban 5-12 fokot mérhetnek. A délutáni órákra általában 18 és 23 fok közé melegszik fel a levegő, de a tartósabban felhős, csapadékos délkeleti tájakon ennél pár fokkal hűvösebb marad az idő.

Vasárnap az összefüggőbb felhőzet távozik kelet, északkelet felé. A több-kevesebb napsütés mellett kezdetben a Tiszántúlon még több helyen valószínű eső, zápor, napközben szórványosan alakulnak ki záporok, néhol zivatar is. A nyugati, északnyugati szél sokfelé megélénkül, zivatar térségében erős lökések is lehetnek. A legalacsonyabb hőmérséklet 6 és 13, a csúcshőmérséklet többnyire 18 és 23 fok között várható – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat középtávú előrejelzéséből.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?