Bár a kormány nem engedte el a Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervét, az előkészítés leállt. Hiába írta elő kormányhatározat és törvény, még nem alakult meg sem az állami projektcég, sem a leendő egyetem vagyonkezelő alapítványa. A beruházás előkészítésében kulcsszerephez jutó kínai tulajdonú magyar lobbicég pedig hallgat és kivár.
Nagy a csönd a kínai Fudan Egyetem tervezett budapesti kampusza körül, mióta a nyári szünet előtti utolsó parlamenti ülésen, június 15-én elfogadták és – részben kétharmados jogszabályi részekkel – be is betonozták a projektet előkészítő törvénycsomagot.
A kiszemelt helyszínen – a tervezett Diákváros területének jelentős részét elfoglaló területen – azonban még egy kapavágás sem történt.
Ennek aligha az az oka, hogy a kormány a Fudan Egyetem tervezett kampusza körül tavasszal kirobbant botrány hatására azt ígérte, hogy valamikor 2023-ban még akár népszavazást is tarthatnak majd a beruházásról, és addig nem kötelezi el magát végleg a beruházás mellett, mert ezt az ígéret előtt, sőt azóta is többször megtette.
2018-ban kezdődött, de idén kapcsoltak rá
Valójában a kormány már 2018-ban elkötelezte magát az ügy mellett, hiszen az év végén államközi szerződést írtak alá Kínával “a Fudan Egyetem magyarországi felsőoktatási tevékenységének támogatásáról”, majd ezt törvényben ismerte el a magyar Országgyűlés. Ez a megállapodás azonban még csak elvi, így konkrétumokat – helyszínt, dátumokat, összegeket – nem tartalmazott.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) végül egy idén februári kormányülésre már konkrét, az előkészítés lépéseit, a beruházás ütemezését tartalmazó előterjesztést vitt be. A minisztérium ebben mintegy 450 milliárd forintos építési költséggel számolt, amihez kínai hitelt venne fel az állam, és – mint az alábbi táblázaton is látszik – úgy tervezték, hogy már 2023 szeptemberében kezdődne az oktatás.
A beruházás megvalósítását előkészítő első kormányzati döntések idén tavasszal születtek meg. Az ITM-et vezető Palkovics László miniszter és Fudan-kormánybiztos április végén stratégiai megállapodást kötött a Fudan Egyetemmel. Május elején a kormány úgy határozott, hogy 400 millió forintos tőkével mihamarabb alapítsanak állami projektcéget a beruházás előkészítésére.
Június elején “Igen a Diákvárosra, nem a kínai gigaegyetemre”-mottóval tízezres tömeg tüntetett a beruházás ellen. Közben felmérésekből az is kiderült, hogy ebben a formában a beruházást a kormánypárti szavazók egy jelentős része is ellenzi.
A “lex Fudan” céljai még nem teljesültek
A társadalmi elutasítottság ellenére a kormány javaslatára június 15-én törvényt fogadott el az ügyben az Országgyűlés. A “lex Fudan” rögzíti, hogy létrehozzák az egyetemet fenntartó alapítványt, amely ingyen állami ingatlanokhoz is jut a területen. A kormány közben jelezte, hogy 2023-ban lehet népszavazás a Fudanról, 2022 végéig pedig beszámolnak az előkészítésről és a költségekről.
Miután júliusban a kormány a saját, “gyermekvédelmi” népszavazása érdekében feloldotta a járványhelyzet miatti referendum-kezdeményezési tilalmat, Karácsony Gergely főpolgármester is kihasználta a helyzetet, és beadta a Fudanról szóló népszavazási kérdést. Ezt még nem hitelesítették, de Karácsony addig is online aláírásgyűjtést indított mellette.
Az elmúlt időszakban annak ellenére, hogy a kormány több, hónapokkal ezelőtti döntésében előírt a saját maga számára feladatokat, nem történt fejlemény a Fudan Egyetem előkészítése ügyében.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által létrehozandó projektcég a cégbírósági adatok szerint egyelőre nem jött létre, és mostanáig a kormány sem hozta létre a vagyonkezelő alapítványt sem. Az MNV-t és a kormányt is megkérdeztük, hol áll az ügy, egyelőre azonban nem válaszoltak.
Van egy kínai tulajdonú magyar lobbicég
Már működik viszont egy, a Fudan Egyetem budapesti kampusza körül bábáskodó magyar kisvállalkozás, amelynek szerepe meglehetősen homályos. Az idén január végén, 3 milliós jegyzett tőkével alapított Fudan Magyarország Kft. fő tevékenységeként a felsőfokú oktatást jelölte meg, de sokkal inkább lobbitevékenységet végezhet.
Szerepének fontosságához kétség sem férhet, hiszen – szokatlan módon – a magyar kormány és a kínai Fudan Egyetem között április végén köttetett stratégiai megállapodás nemcsak harmadik félként nevesítette a Fudan Magyarország Kft., de számára feladatot is kijelölt, képviselőjük pedig Palkovics miniszter és Xu Ningsheng, a Fudan Egyetem elnöke mellett aláírta a dokumentumot.
A Fudan Magyarország Kft. részéről a megállapodás aláírója Jin Li “elnökhelyettes” volt. Ő ilyen tisztséget nem a magyar cégben, hanem a Fudan Egyetemen tölt be. A magyar kft. cégjegyzésre jogosult tagja sem ő, hanem az ügyvezető igazgató. Jin Li-nek úgy van csak köze a kft.-hez, hogy annak egyedüli tulajdonosa a kínai Jiwu Research kutatóintézet, amit a Fudan Egyetem tavaly nyáron alapított.
A magyar kft. vezetőjének férje a kulcsszereplő
A stratégiai megállapodás szerint “a Fudan Egyetem irányítása alatt működő” magyar cég feladata, hogy “megkönnyítse a Fudan Hungary Egyetem megalapítását”. A Fudan Magyarország Kft. ügyvezetője a 34 éves Niu Shan, aki a Fudan Egyetemen szerzett diplomát. Mégsem ő az igazi kulcsszereplője a magyarországi egyetemalapításnak, hanem a férje, Horváth Levente.
De vajon mi lehet a szerepe a cégvezető férjének, a kínai Fudan egykori diákjának, a volt sanghaji főkonzulnak és Matolcsy György jegybankelnök főtanácsadójának, aki ráadásul ugyanaz az ember?
A 33 éves Horváth Levente tehát a kulcsfigura, aki gyerekkora óta Kína-rajongó. Édesapja Horváth Béla, az előbb MDF-es, majd kisgazda országgyűlési képviselő, aki 2015-ben, mindössze fél évig a Fővárosi Közterület-Fenntartó Zrt. vezérigazgatója is volt, majd Tarlós István főpolgármester hirtelen leváltotta, és azután 2020 elejéig egy másik fővárosi cég, a DHK Zrt. élén tevékenykedett.
Fia – saját bevallása szerint – már gyerekként “különösen kedvelte a kínai rajzfilmeket”, majd 17 évesen ösztöndíjprogramos gimnazistaként került ki Kínába – kalandjairól könyvet is írt 2008-ban A magyar sárkány címmel. A Kínai Népköztársaság ösztöndíjával lett 2008-ban került a sanghaji Fudan Egyetemre, ahol 2012-ben alap-, 2015-ben mesterdiplomát szerzett turizmus menedzsment szakon.
Ezzel együtt diplomáciai karriert is csinált. Nem sokkal azután, hogy 2014 nyarán váratlanul visszahívták sanghaji főkonzuli posztjáról Schmitt Pál egykori államfő unokaöccsét, Schmitt Pál Pétert, az időközben államtitkárból a Külgazdasági és Külügyminisztérium első emberévé előlépett Szijjártó Péter 2015-től Horváth Leventét tette meg saghaji főkonzulnak – a poszton 2 évig szolgált.
Horváth 2017-ben aztán követte egyik testvérét, Horváth Marcellt a Magyar Nemzeti Bankba (MNB). Horváth Marcell már nemzetgazdasági miniszterként is Matolcsy mellett dolgozott, a jegybankban előbb elnöki kabinetvezető volt, jelenleg a nemzetközi kapcsolatok igazgatója. A sanghajból hazatért testvér az MNB-nél előbb oktatási főosztályvezető volt, 2019-től elnöki főtanácsadóként dolgozik.
Horváth már 2017-től, kezdeti MNB-s pozíciójából egyengette a Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedését, úgy is, mint a Fudan Egyetem Alumni alelnöke. A kezdetekre úgy emlékezett vissza: “2017-ben a Fudan Egytem párttitkár asszonya, az egyetem első számú vezetője, egy delegációval Magyarországra jött, és Matolcsy úr személyesen fogadta őket. Ennek keretében született egy olyan megállapodás, hogy a Fudan Magyarországon alakítson ki egy campust”. Horváth ebben a tavaly őszi videóban arról beszél, hogy a kampusz 2024-ben nyílhat meg:
Horváthnak komoly szerepe volt abban is, hogy 2019 tavaszán a Corvinus Egyetemen a Fudan – az MNB szakmai támogatásával – közös MBA-képzést indított. Ő lett azóta a Corvinuson megalakult Eurázsia Központ igazgatója is, amikor pedig 2019. október 31-én Orbán Viktor miniszterelnök és a Fudan Egyetem elnöke, Xu Ningsheng a budapesti kampuszról tárgyalt a Karmelitában, akkor ott ült a kormányfő balján.
De mégis miért lobbizik a Fudan Magyarország Kft.?
Az áprilisban aláírt stratégiai megállapodásból nem sok derül ki arról, pontosan mi is lenne a szerepe a leendő Fudan Hungary Egyetem megalapításának “megkönnyítésében” a Horváth Levente felesége által vezetett kínai tulajdonú magyar cégnek. A részletek tisztázása érdekében a hvg.hu a Palkovics-minisztériumhoz és a Fudan Magyarország Kft. ügyvezetőjéhez, Niu Shan-hoz fordult kérdésekkel.
A szaktárcától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy "a társaság a kampuszfejlesztés támogatójaként a jövőben képzési akkreditációs folyamatokban, magyar egyetemekkel, kutatóintézetetekkel közös együttműködések előmozdításában nyújthat segítséget a Fudan Hungary Egyetemnek”. Rákérdeztünk az ITM-nél arra is, hogy a cég képviselői hozzáférnek-e a minisztériumnál a Fudan-ügyben keletkező döntés-előkészítő anyaghoz, vagy titkosított információkat tartalmazó nemzeti minősített adathoz. A tárca válasza szerint egyikhez sem.
A Fudan Magyarország Kft. cégjegyzékben feltüntetett, hivatalos e-mail-címére küldött kérdéseinkre azonban 50 nap alatt sem érkezett semmilyen válasz. A társaság székhelyén tett látogatásunkkor pedig kiderült, hogy az óbudai irodaházi címen valójában nem is a kft. működik, csupán a külföldi tulajdonos kézbesítési megbízottjaként megjelölt ügyvéd irodája.
Niu Shan ügyvezető igazgatónak az alábbi kérdéseket küldtük el, melyekre nem érkezett válasz:
- Egyfajta lobbicégként vállal szerepet a kft. a Fudan Hungary Egyetem megalapításának előkészítési folyamatában?
- A stratégiai megállapodás részeseként a Fudan Magyarország Kft. az egyetem alapítását megkönnyítő tevékenységéért kap-e megbízási díjat, tiszteletdíjat, sikerdíjat vagy bármely más jogcímen pénzt, juttatást a magyar kormánytól, magyar állami szervtől, illetve a kínai kormánytól, a Fudan Egyetemtől vagy más kínai állami szervtől, és ha igen, mekkora összegben?
- A kft. kizárólagos tulajdonosa a Fudan Egyetem új, 2020 nyarán megnyílt Yiwu kutatóintézete. Milyen tevékenységet végez pontosan a Yiwu intézet, és miért éppen ez, a Fudan Egyetem alá tartozó intézet lett a magyar kft. tulajdonosa, nem pedig közvetlenül maga az egyetem?
- Ki és mikor döntött arról, hogy szükség van egy "lobbicég" bevonására az előkészítésnél?
- Pontosan mi a feladata a Fudan Magyarország Kft.-nek?
- A Fudan Magyarország Kft., illetve képviselői az előkészítés során minden, a témában a minisztériumnál keletkező dokumentumhoz, döntés-előkészítő anyaghoz hozzáfér?
- A Fudan Magyarország Kft., illetve képviselői hozzáférnek-e nemzeti minősített adathoz, és ha igen, a kft. képviselője/képviselői rendelkeznek-e az ehhez szükséges biztonsági átvilágítással, kitöltötték-e a biztonsági kérdőívet?
- A Fudan Hungary Egyetem megalapítása után milyen szerepe lesz a későbbiekben a budapesti kampusz működtetésében például a Fudan Magyarország Kft.-nek?
- Niu Shan ügyvezető igazgató nem tartja-e aggályosnak, hogy a Fudan magyarországi megjelenéséért évek óta dolgozó Horváth Levente feleségeként vezeti azt a céget, amely pályáztatás nélkül került olyan szerepbe, hogy egyedüli, és a stratégiai megállapodásban is nevesített magyar vállalkozásként jut szerephez egyetem budapesti előkészítésében?
Megszavazták a lex Fudant: zöld út a beruházás előkészítésének
