Más-más fordulatszámon, de mind a hat ellenzéki miniszterelnök-jelölt kampányol a nyáron. Van, aki Budapestre, más inkább vidékre koncentrál. Van, aki karakteres, önálló programmal turnézik, más direkt kerüli ezt. Van, aki még építgeti magát, más a megítélése javításán dolgozik. Megnéztük, melyikük, mit miért tesz.
A tikkasztó hőségben is kampányol a hat ellenzéki miniszterelnök-jelölt – igaz, nagyon eltérő intenzitással és motivációkkal, nem is mindig saját, önálló programmal, és az sem véletlen, hogy hol. Szakértő segítségével megnéztük, hogy Márki-Zay Péter, Pálinkás József, Fekete-Győr András, Jakab Péter, Dobrev Klára és Karácsony Gergely mit üzen az ellenzéki választóknak, mennyire van saját programjuk, vagy mi okuk van rá, hogy ne is legyen.
Márky-Zay: nem igazán akar nyerni
A miniszterelnök-jelöltségre a legkorábban, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) színeiben már tavaly nyáron bejelentkező Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesternek saját jelölti programja nincs, mozgalma honlapján azonban olvasható a szerveződés alapvetéseit rögzítő, 12 pontos Nemzeti Minimum. Márki-Zay az országot járva, utcafórumain ezt, továbbá általános elképzeléseit osztja meg arról, hogyan kellene a 2022-es ellenzéki győzelem után kormányozni, a legtöbbet pedig az elszámoltatásról, a korrupcióellenességről és a jogállam visszaállításáról beszél.
Az, hogy Márki-Zay nem kampányol saját programmal, és nem is túl aktív miniszterelnök-jelöltként, Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója úgy értékelte: ez erősíti, hogy nem is igazán akar nyerni az előválasztáson, és ezzel jól is méri fel a saját lehetőségeit.
Pálinkás: az esélytelen nyugalmával
Van viszont saját programja az előválasztáson való részvételét már tavaly ősszel lebegtető, ám miniszterelnök-jelöltnek hivatalosan csak május végén bejelentkező, azóta szórványosan országjáró Pálinkás Józsefnek. Az általa vezetett Új Világ Néppárt az “ország újjászervezésének polgári programja” részeként tervezi a gazdaságban a verseny tisztaságának visszaállítását, a “magyar hazafi és elkötelezett európai polgár” együttállást, a “zöld rezsicsökkentést”, az egészségügy fejlesztését, továbbá, hogy a pedagógus a nemzet napszámosa helyett a “nemzet programozója” legyen.
Pálinkás József sem a győzelem esélyével és reményével indul az előválasztáson, már csak azért sem, mert akiket meg akar szólítani, a “kiábrándult fideszes szavazók” nem léteznek, legfeljebb elbizonytalanodott fideszes szavazók vannak – állapította meg Pulai András, hozzátéve: Pálinkás inkább a kormányváltás után juthat szerephez az új kabinetben vagy a háttérben.
Fekete-Győr: messzire nem érdemes
A Momentum március elején mutatta be a párt és Fekete-Győr András miniszterelnök-jelölt Új Magyarország Terv nevű előválasztási programját, melynek célja egy “új, nyugati Magyarország felépítése”. Az ehhez vezető főbb pillérek: az oktatás megújítása finn minta alapján, az egészségügy brit mintára történő átalakítása, a zöld Magyarország megteremtése, a családok egyenlőségének biztosítása, továbbá a négy napos munkahét, a Magyarország-részvény, a rugalmas nyugdíj és az euró bevezetése. Kampányeseményeken Fekete-Győrt ritkán, akkor is jobbára Budapesten látni.
A komoly győzelmi eséllyel nem bíró miniszterelnök-jelöltek közé sorolható Fekete-Győr András is, hiába az alaposan kidolgozott programja - vélekedett Pulai András, megjegyezve: a Momentum ismertsége vidéken még a nagyvárosokban sem jelentős, így szavazótábort építeni Fekete-Győrnek nem is érdemes vidékre mennie.
Jakab: előtérben ő, háttérben a párt
Jakab Péter pártelnök személyében a miniszterelnök-jelöltjét idén januárban bejelentő Jobbik külön programmal nem készült az előválasztásra. Így az egyik legaktívabb országjáró jelöltként Jakab inkább általános, a hatpárti ellenzéki alapvetéseknek megfelelő szólamokkal, a “szabadság és jólét” ígéretével kampányol, illetve kampányeseményein sűrűn emlegeti a korrupció elleni fellépést, a NER lebontását, valamint gazdasági kérdéseket, mint például a munkahelyteremtést.
Jakab Péter “karakterépítő túrán” van, az ő célja nem is a programismertetés, hanem a személyes ismertségének növelése, ami racionális lépés – jegyezte meg Pulai András. Hozzátette: a néppártosodás után még identitásproblémával küzdő Jobbiknak most jobb is, ha nem áll elő karakteres programmal, főleg, hogy elég is a hatpárti általánosságok ismétlése, mivel a Jobbik szavazói a legtöbb témában nem különböznek bármelyik másik ellenzéki párt szavazóitól.
Dobrev: emberek között a legjobb
Nem kampányol saját programmal a DK május elején bejelentkezett miniszterelnök-jelöltje sem, de Dobrev Klára azért programot hirdetett: a kevesek Magyarországa helyett a Sokak Magyarországát. Sokak Magyarországa címmel a DK a 2018-as választásokra már készített egy programot, és Dobrev Klára is jelezte, hogy “ez ma aktuálisabb, mint valaha”. A már jelölése előtt is az országot járó, és kampánykörútját azóta is folytató Dobrev fórumain azért bejelent néhány konkrét ötletet is, például a közműminimumot vagy a nyugdíjemelést.
Dobrev Klárának sem a programismertetés az elsődleges érdeke most, hiszen a DK egyértelmű politikát képvisel, a programjuk most is gyakorlatilag ugyanaz, mint 2018-ban – jegyezte meg Pulai András, aki szerint Dobrev Klára jól teszi, hogy inkább a saját, megosztó, illetve negatív megítélésének csökkentésén dolgozik, emberek közé megy.
Karácsony: magasabbra pozicionálva
A hatpárti általánosságok mellett konkrét kampányígéretek is elhangoznak az MSZP-Párbeszéd-LMP közös miniszterelnök-jelöltjétől, Karácsony Gergelytől, akinek van külön programja – pontosabban az a mögötte álló 99 Mozgalomé. Ennek alapvetései: szociális jóvátétel, igazságos gazdaságpolitika, a demokrácia megerősítése, a vidéki Magyarország felemelése, európai színvonalú egészségügy, esélyteremtő oktatás, zöld Magyarország, átláthatóság és korrupció elleni harc, a magyar nemzet helye a világban.
Karácsony Gergelynek az elmúlt évtized “károsultjainak” ígért jóvátétel és néhány más saját ötleten kívül nem is kell saját program, hiszen az őt támogató két pártnak, az MSZP-nek és a Párbeszédnek is van, továbbá ott van a 99 Mozgalomé is – állapította meg Pulai András. Megjegyezte: Karácsonynak “az a hozzáadott értéke, hogy őt látják Orbán kihívójának, így is pozicionálja magát – ezzel kicsit magasabbra a versenytársainál”. Azt szerinte Karácsony egyébként jól érzi, hogy ki kell mozdulnia Budapestről, “vidéken vannak még feladatai”.
Karácsony Gergely szinte mindenkit kárpótolna a gazdasági programjában, de sok intézkedéssel elkésne
Ugyan a bal szó véletlenül sem szerepel Karácsony Gergely gazdasági programjában, de ettől még baloldali, és persze zöld. A miniszterelnökjelölt-jelölt nettó 200 ezerig emelné a minimálbért, a magasabb kereseteket pedig magasabb kulccsal adóztatná. Újraírná a Munka törvénykönyvét, és megadóztatná a nagy vagyonokat. A programba több megkésett járványválság-intézkedés került.
Voltak feltételek
Bár a jelöltek eltérő módszerekkel kampányolnak, Arató Gergely, a közös programot előkészítő hatpárti bizottság DK-s vezetője a hvg.hu-nak azt mondta: nem volt olyan előzetes megkötés az előválasztásra vonatkozóan a miniszterelnök-jelöltek számára, hogy ne kampányolhatnának saját programmal. Abban viszont megállapodtak, hogy előválasztási kampányukkal nem mondanak ellent a Korszakváltás Garanciái címen korábban közzétett dokumentumban foglaltaknak – tette hozzá. Ez olyan konkrét, közös vállalásokat is tartalmaz, mint például az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, a közvetlen államfőválasztás bevezetése, új alkotmány és új választási törvény kidolgozása vagy éppen az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. A miniszterelnök-jelöltek számára ugyancsak betartandó közös minimum az Alapelvek című dokumentum, amely hat pontban rögzíti a közös kormányzás alapelveit – ezek közt van például a demokratikus jogállam, a gondoskodó társadalom, valamint a szolidáris, igazságos Magyarország elve.
Arató Gergely megjegyezte, noha kezdetben “pici értetlenség fogadta”, hogy Fekete-Győr András már akkor előállt februárban saját miniszterelnök-jelölti programmal, amikor számos, a közös alapokat érintő részletkérdés még nem volt tisztázott, de szerinte minden miniszterelnök-jelölt betartja ezeket a vállalásokat. A DK jelöltje, Dobrev Klára is, amikor “ehhez képest erősebb, konkrétabb vállalásokat tesz” országjárásán, és Karácsony Gergely is, aki alapvetően “a mögötte álló 99 Mozgalom programjával kampányol”. A miniszterelnök-jelöltekhez hasonlóan minden egyéni jelöltnek is tartania kell magát majd a jelenleg is zajló társadalmi vita során formálódó Közös Alap néven közzétett kormányprogram-vázlathoz. “Ehhez eddig több mint háromezer, jobbára kiegészítést, részletezést javasló észrevétel érkezett” – mondta Arató Gergely, hozzátéve:
a Közös Alap a javaslatokkal kiegészítve majd az előválasztáson győztes miniszterelnök-jelölt keze alatt nyeri el a végleges formáját, azután válik közös, koalíciós kormányprogrammá.
“Ebben a folyamatban az ellenzéki együttműködés hat pártjának külön-külön vétójoga van, tehát olyan programelem nem kerülhet majd be, amivel egyikük nem ért egyet” – jelezte Arató, aki szerint azonban itt nyilván kompromisszumokat mindenkinek kell kötni, és a leendő közös miniszterelnök-jelöltnek is “erős szava” lesz a vitás kérdéseknél.
Három dolog kell az előválasztás sikeréhez, a pénz csak az egyik
A hat ellenzéki párt és önkéntesek ezreinek összehangolt munkája, valamint sok tízmillió forint kell a szeptember-októberi kétfordulós ellenzéki előválasztás lebonyolításához. A politikai sikeresség már a mozgósításon és a választói hajlandóságon múlik, de még nem látni, hogy 200 vagy 800 ezer előválasztóra lehet-e számítani.
Hárompárti megoldás nélkül nemigen lesz erős hátországa Karácsony Gergelynek
Pálinkás József: Kartelleznek az ellenzéki pártok
