A hat ellenzéki párt és önkéntesek ezreinek összehangolt munkája, valamint sok tízmillió forint kell a szeptember–októberi kétfordulós ellenzéki előválasztás lebonyolításához. A politikai sikeresség már a mozgósításon és a választói hajlandóságon múlik, de még nem látni, hogy 200 vagy 800 ezer előválasztóra lehet-e számítani.
Nincs még pontos költségvetése az őszi ellenzéki előválasztásnak, de az már látszik, hogy az egy hónapja indított közösségi adománygyűjtés lassan indul be, és a szervező hat ellenzéki pártnak is a zsebébe kell majd nyúlnia. A hvg.hu kérdésére az előválasztás operatív irányításáért felelős Országos Előválasztási Bizottság (OEVB) nem közölt pontos számot arról, hogy mennyi pénz folyt be eddig a június 10-én indult adománygyűjtésen, ám jelezték: “az adománygyűjtő kampány még az elején jár, a pártok a július végi, nyilvántartásba vételi szakasz megkezdését követően szeretnék azt felgyorsítani és megerősíteni.”
Az ellenzéki előválasztás menetrendje:
- Július 26-án kezdődik a hivatalos jelöltállítás, nyilvántartásba vétel – ettől az időponttól kérik az előválasztásra készülő jelöltek bejelentkezését, nyilatkozataik leadását, frakcióba jelentkezését.
- Augusztus 23-tól vehetik fel a jelöltek az aláírásgyűjtő íveket, és kezdhetik azon összegyűjteni a hivatalos jelöltté válás feltételéül szabott 400, miniszterelnök-jelöltek esetén a 20 ezer ajánló aláírást.
- Szeptember 6-án kell leadniuk a jelölteknek a megfelelő számú ajánló aláírást tartalmazó gyűjtőíveket.
- Szeptember 18–26. között lesz az előválasztás első fordulója, ekkor lehet voksolni az egyéni választókerületi jelöltekre, illetve külön a miniszterelnök-jelöltekre (a képviselőjelöltek szavazása egyfordulós, a legtöbb voksot kapó lesz a közös ellenzéki jelölt 2022-ben).
- Október 4–10. között tartják meg a miniszterelnök-jelöltek választásának második fordulóját, ahová a legtöbb szavazatot kapott három jelölt jut tovább, a közös 2022-es jelölt pedig az lesz, aki a legtöbb voksot kapja közülük.
Jelenleg az előválasztás technikai, adminisztrációs, valamint jogi előkészítésére koncentrál a hat párt egy-egy delegáltjából álló OEVB, amely számára “a legfontosabb, hogy az előválasztáson minél magasabb részvételi arány mellett érvényesüljenek a legfontosabb választójogi alapelvek”. Az OEVB a hvg.hu-val közölte, hogy a lebonyolítás pontos költsége még azért nem összesíthető, “mert a helyi eszközigények felmérése még csak most fejeződött be és a költségek túlnyomó része a közterületi, személyes szavazás megvalósításához kapcsolódik”. Hozzátették: a hat párt (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd) hatékony és takarékos megoldásokra törekszik, az előválasztás anyagi és emberi erőforrásigényét igyekeznek a meglévő eszközeikkel és önkéntesekkel biztosítani.
“Nagyon helyes, hogy közösségi adománygyűjtést indítottak a pártok, mivel természetesen - többek között - pénzkérdés is az előválasztás sikeres megtartása, hiszen szavazóhelyiségeket kell kialakítani, szavazólapokat kell nyomtatni, az online szavazáshoz pedig az informatikai hátteret kell biztosítani, de a szűkös anyagi erőforrásokat segít pótolni az aktivisták, civil segítők lelkesedése – mondta a hvg.hu-nak Magyar György ügyvéd, az előválasztás lebonyolítását segítő Civil Választási Bizottság elnöke. Hozzátette: a pártok nemcsak a támogatók, szimpatizánsok adományait, hanem saját forrásaikat is beleteszik a rendezési költségvetésbe, de korlátlan forrás nem áll rendelkezésükre, hiszen a pártok állami támogatását a koronavírus-járványra hivatkozva megfelezték.
Magyar György sem tudott egyelőre pontos számot mondani arra, hogy mennyibe kerülhet az előválasztás megrendezése, mert a részletekről jelenleg is folynak a pártközi egyeztetések. Így például arról is, hány szavazóhelyiség legyen. Most úgy tűnik, várhatóan mind a 106 egyéni választókerületben 2-2 fix szavazópont lesz és egy harmadik mobil szavazópont, hasonlóan a parlamenti választásokról ismert mozgóurnához, amely a körzet kisebb településeit járja majd, hogy ne, vagy csak minél kevesebbet kelljen az előválasztóknak utazni ahhoz, hogy szavazhassanak a választókerület jelöltjeire és a miniszterelnök-jelöltekre.”
Az biztos, hogy az első ellenzéki előválasztás, a 2019-ben, szintén két fordulóban megtartott főpolgármester-jelölti megmérettetés költségének sokszorosába kerül majd a mostani akció. Ezúttal is lesz online és személyes szavazás, csak éppen a léptékek lesznek egészen mások. Míg 2019-ben a végül Karácsony Gergely győzelmét hozó akkori procedúra értelemszerűen csak Budapestre korlátozódott, és 15 szavazóponttal működött, most országos hálózatot kell kiépíteni összesen 300-nál is több szavazóponttal. Az online voksolás is a 2019-es számoknál nagyobb tömeget fog vonzani, vagyis technikailag is nagyobb terhelésre kell felkészíteni a rendszert. Az akkori második forduló összesen mintegy 68 ezer szavazatnál – ebből alig 4000 volt az online voks – jóval többre számítanak most a pártok, tehát szavazólapból is több fogy majd, ami tízezres nagyságrendben már jelentős kiadási tétel.
A 2019-es előválasztásra is gyűjtöttek annak idején pénzt. Az első forduló – ahol még csak két főpolgármester-jelölt, Horváth Csaba és Karácsony Gergely között lehetett választani, és amit a több mint 34 ezer voks 80 százalékát besöpörve Karácsony nyert meg – pontos költsége nem ismert, azt a Párbeszéd és az MSZP rendezte, finanszírozta. A második forduló lebonyolítását végezte az azóta például a közelmúltbeli, Fudan Egyetemmel kapcsolatos online konzultációt is sikeresen levezénylő civil szervezet, az aHang. Az akkori elszámolás szerint a második fordulóra meghirdetett adománygyűjtésben 731 támogató adott pénzt. Összesen 4,5 millió forint gyűlt össze, ez a második forduló 5,5 milliós költségének mintegy négyötöde volt.
A pénz azonban nem minden, sőt. Az előválasztás talán még fontosabb eleme a rendszert működtető önkéntesek munkája. Tennivaló pedig lesz bőven – mondta a hvg.hu-nak Pákozdi Éva, a lebonyolításból jelentős feladatokat vállaló, a 2019-es főpolgármester-jelölti előválasztás és a közelmúltbeli Fudan-konzultáció szavazatait is számoló “Számoljuk együtt!” civil mozgalom vezetője. Mint mondta, az előválasztás hatalmas logisztikai kihívás, hiszen a 106 választókerület mindegyikébe ki kell települni, szavazósátrakat felállítani egyenként 3-6 önkéntessel, autóval szállított mozgóurnát biztosítani, továbbá a sátrakat be kell rendezni, számítógépes munkaállomásokat kell bennük létrehozni, és meg kell szervezni, hogy minden este a zárás után elszállítsák a szavazatokat biztonságos helyre. Továbbá gondoskodni kell szünetmentes áramellátásról, stabil internetről, területfoglalási engedélyről, az aktivistáknak ételről-italról, és tartalék infrastruktúráról – sorolta, hozzátéve: az elvileg az összes egyéni körzetben megrendezni kívánt jelölti, illetve a miniszterelnök-jelölti viták megszervezése is külön feladat. Pákozdi Éva szerint
országszerte mintegy 1000-2000 emberre lesz szükség ahhoz, hogy a végén választókerületeként megszámolják, jegyzőkönyvezzék a szavazatokat
– az első fordulóban külön a képviselőjelöltekre, illetve a miniszterelnök-jelöltekre leadott szavazólapokat, a másodikban már csak az utóbbiakét. Mivel nemcsak személyesen a sátrakban, hanem online is lehet majd szavazni, külön kihívást jelent a biztonságos, befolyásolásmentes és gördülékeny voksolást, majd az online szavazatok naprakész követését lehetővé tevő online felület, program, valamint az ezt kiszolgáló informatikai rendszer biztosítása. Ennek kialakítása a Fudan mellett már a 2019-es főpolgármester-jelölti előválasztáson is bizonyított másik civil szervezet, az aHang feladata. Az aHang által még 2019-ben készített előválasztó szoftvert azóta továbbfejlesztették – hitelesítési és biztonsági téren is –, így az Előválasztó 2.0 az ígéretek szerint gyors és egyszerű online szavazást tesz majd lehetővé, miközben megakadályozza a többes – papíralapú és online – szavazást is.
Az előválasztás problémamentes lebonyolítása azonban önmagában szintén nem elég a sikerhez. A politikai sikeresség legalább ilyen fontos, márpedig ez nagyban függ attól, hányan vesznek részt, szavaznak személyesen vagy online az előválasztáson. Annak idején, a 2019-es főpolgármester-jelölti előválasztás második fordulójában a pártok lényegében kimondták, hogy 50 ezer résztvevő alatt kudarcnak tekinthető az egész akció, végül 68 ezer voks érkezett. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 1,4 millió budapesti választó körülbelül 5 százaléka vett részt az ellenzéki előválasztáson. Most országos lesz az előválasztás, a választásra jogosultak száma pedig Magyarországon 8 millió körüli, így ebben az összevetésben az 5 százalék potenciálisan 400 ezer előválasztót jelentene. Sőt, talán még egy kicsit többet is, hiszen az előválasztáson részt vehetnek 17 évesek is akkor, ha jövő áprilisig betöltik a 18. életévüket, vagyis mehetnek szavazni is. Az viszont a fenti, egyszerű felszorzás ellen szóló érv, hogy Budapesten alapvetően jelentősebb számú az ellenzéki tábor, mint vidéken, és a fővárosban aktívabbak is a pártok szimpatizánsai. Nehéz tehát becsülni a várható részvételt, de egy, a hat párt egyikéhez köthető forrásunk szerint a minimum elvárás valahol 2-3 százalék, vagyis 160-240 ezer előválasztó lehet. A másik végletre pedig Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke adott tippet az ATV-ben, amikor azt mondta: “ha 800 ezer választó részt venne az előválasztáson, az nagyon jó eredménynek számítana”.
Nem véletlenül nem húztak nyilvánosan az ellenzéki pártok egy merev határt, hogy hány résztvevő felett éreznék sikeresnek az előválasztást,
hiszen nehéz előre becsülni a mozgósítás sikerességét, a választói hajlandóságot – mondta a hvg.hu-nak László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egész mások a siker kritériumai a különböző választókerületekben. Ugyanazt a részvételi arányt, ami szép eredmény lenne egy nyugat-magyarországi, esélytelen körzetben, lebőgésként élnék meg bármely fővárosi kerületben. Sok függ persze attól is, hogy az emberek mennyire érzik azt, hogy valódi tétje van az előválasztásnak. László Róbert szerint is sokat ártott az előválasztás megítélésének az elmúlt hetek visszalépési hulláma, de még nem temetné az új ellenzéki találmányt. A választási szakértő úgy véli, "egy egyfordulós rendszerben, ha két esélyes jelölt áll rajthoz, az már küzdelem". Van, ahol valóban nem lesz tétje az előválasztásnak, példaként említette Budapest 16-ot, ahol mind a hat párt a körzetet már 2018-ban, visszalépések nélkül is kényelmesen nyerő MSZP-s Hiller Istvánt támogatja, akinek egyetlen kihívója az előválasztásba hetedikként belépett Pálinkás József-féle Új Világ Néppárt jelöltje lesz. László Róbert összességében úgy látja, ha most "letisztul" a kínálat, július végén elindul a jelöltek aláírásgyűjtése, ha a kerületek döntő többségében legalább két komoly jelölt egymásnak feszül, az előválasztásról zajló viták pedig már nem az alkukról, hanem az esélylatolgatásról, a versengésről fognak szólni, az "feledtetheti a korábbi bukdácsolásokat".
(Borítóképünk az ellenzéki összefogás miskolci előválasztási kampányrendezvényén készült 2021. július 10-én)
Pálinkás József: Kartelleznek az ellenzéki pártok
Karácsony kontra Jakab: az ifjú Medgyessynek vagy a modern Tiborcnak van nagyobb esélye Orbán ellen?
Közös budapesti jelöltekben állapodott meg a DK, az MSZP és a Párbeszéd az őszi előválasztásra
