Annyira lelassult a koronavírus elleni védőoltások beadása Magyarországon, hogy lassan Európának is csak a közepén fogunk járni átoltottságban. A kormány most már elkezdte jelezni a még nem beoltott embereknek, hogy baj lehet, de egyelőre csak az öregeknek kampányolnak. Kötelezővé biztosan nem teszik az oltást, de azt megengedhetik, hogy mások azzá tegyék.
A külföldi sajtóból még hallani drámai járványhíreket például rekordszámú orosz halottról, delta variánsról és elhúzódó korlátozásokról, Magyarországon azonban már senki nem próbálja dramatizálni a helyzetet: onnantól kezdve, hogy ötmillióan megkapták az első adag oltásukat, a kormánypárti politikusok egy hónapon át csak úgy beszéltek a világjárványról és védőoltásokról, mintha csak passzív résztvevői, külső szemlélői lennénk a világban továbbra is terjedő fertőzésnek.
Márpedig koronavírus van, még ha - hasonlóan az előző nyári lecsengéshez - szerencsére nálunk épp nem tombol: napok óta öt alatti halálos áldozatot regisztrálnak a frissülő statisztikákban. A kormány kommunikációjában már ez az egész téma csak egy apró részlet volt a most épp a pedofilokkal összemosott melegek elleni harc mellett, kiegészítve persze a totálisan átpolitizált magyar labdarúgó válogatott sikereire való rátelepedéssel.
A koronavírussal kapcsolatos dolgok annyira marginális témákká váltak, hogy igazán nagyot még az sem szólt, hogy július első szombatja óta gyakorlatilag sehol nem kell maszkot sem hordani (ennek a feltételéül az utolsó pillanatban szabták, hogy elérjük az 5,5 millió beadott védőoltást). Elmaradtak a kormányzati influenszerek, akik örülnek a szabad életnek, elmaradt a nagy visszaszámláláshoz hasonló előzetes kampány, és ha szóba is került, akkor is csak annyit tudtunk meg, hogy hamarosan meglesz az 5,5 millió beadott védőoltás.
Hogy az oltási kampány mennyire nem haladt, azt jól mutatja, hogy a kormány június végi bejelentése sem hatott különösebben: a kormányinfón 5,45 milliónál Gulyás Gergely jelentette be, hogy 5,5 millió után már el lehet hagyni a maszkot, és vége a kötelező védettségi igazolványnak is az ország nagy részében, roham viszont annyira nem volt, hogy másfél hét alatt sikerült szerezni még 50 ezer embert, aki szeretne védőoltást.
A stagnáló oltásszám persze nem akadályozta meg Szijjártó Pétert, hogy a világ éllovasai közt emlegesse Magyarországot ebben a műfajban: bár ez valamennyire most is igaz (a mindkét dózist megkapott személyek számában jelenleg a tizenkettedik helyen állunk), egyre olvad az előnyünk már Európában is, és lassan behoz minket Németország, Spanyolország vagy Írország is. Ez persze nem egy verseny, hanem egy világjárvány, ráadásul Magyarország valószínűleg tényleg sokat nyert azzal, hogy az európai átlagnál jóval gyorsabban érte el az ötmillió beoltott embert.
Csakhogy ameddig kis túlzással platóról öntötték az oltásokat az emberek közé, olyan kormányzati sikerpropagandát harsogva, mintha politikai akcióról lett volna szó, az utóbbi egy hónapban mintha teljesen elengedték volna azt, hogy az eddig kimaradókat is rávegye a védőoltásra. Márpedig ahogy látjuk, ez a réteg milliókat jelent.
Miközben az első terasznyitásra (erre április 24-én került sor, 3,5 millió beoltottnál) konkrét PR-kampányt fűzött föl a kormány, mintha csak egy új termék bevezető kampánya lett volna, és később meg a Pfizer-készletek felszabadításával ösztönözték, hogy minél többen rohanjanak beoltatni magukat. Aztán június elején egy csapásra elhagyta a kormány a témát. Június 4-én Orbán Viktor bejelentette, hogy a tömeges oltásokról átállnak a készenléti oltásra, és a korábbi nekibuzduláshoz képest csalódást keltően arról beszélt, hogy csak nyár végére fogják eldönteni, hogy az EMA által már engedélyezett Pfizerrel olthatók lesznek-e a fiatalok. Nem sokkal később váratlanul mégis úgy döntöttek, hogy olthatók a kamaszok is. A járvány búcsúztatására utalt az is, hogy június 11-én közölték: az operatív törzs napi sajtótájékoztatói megszűnnek.
Egy hónap Eb-nézés és melegellenes propaganda után viszont úgy tűnik, a kormány mégiscsak hajlandó tudomást szerezni a rossz előjelekről: arról, hogy a járvány visszaszorulása nem okvetlenül írható a kormány oltási sikereinek számlájára, hiszen tavaly nyáron is visszaszorult a járvány Európában, pedig nem volt senki beoltva. Na meg arról, hogy a több mint 4 millió magyart bármikor elkaphatja a világszerte terjedő delta variáns. Az elmúlt hetekben a kormánytagok arra szorítkoztak, hogy az egyéni felelősséget hangsúlyozzák, mostanra jutottak el odáig, hogy ennél több kell.
Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón jelentette be, a medikusok és medikák segítségével a háziorvosok személyesen is felkeresik azokat a 60 évnél idősebbeket, akik még nem oltatták be magukat. „Jó eséllyel lesz negyedik hullám, de ma minden ismert vírusmutációval szemben valamennyi, Magyarországon alkalmazott oltóanyag védettséget nyújt. Ez a vírustörzs azokat fogja elérni, akik nem oltatják be magukat” – mondta Gulyás. A miniszter mondataiból arra lehet következtetni, hogy a kormány a már beoltottak életét nem tervezi korlátozni a várható negyedik hullám alatt, hanem a be nem oltottakat igyekszik érdekeltté tenni a probléma megoldásában.
A kormány az 5,5 millió beoltott mellett számontartja még a betegség miatt védettséggel rendelkezőkkel is, így az ő számításaik szerint nagyjából hatmillió ember védett jelenleg koronavírus ellen, és összesen 8,6 millió beoltható emberrel számol. Ez a szám napról napra emelkedik, hiszen a korábbi fertőzöttek közül minden nap ezrek veszítik el védettségüket és válnak olthatóvá. Őket kellene tehát még beoltani, de Gulyás elmondása szerint kötelezővé nem fogják tenni a védőoltást, mert alkotmányos vitát is szülne. „Van 2,5 millió ember, aki nem oltotta be magát. Ők elsősorban nem köz-, hanem önveszélyesek” – mondta, hozzátéve, hogy ha a beoltható társadalom 80–85 százaléka be lenne oltva, akkor még a delta variánssal szembeni társadalmi immunitás is meglehetne. A miniszter ugyanakkor fontos társadalmi vitatémának tartja, hogy elvárható-e például a pedagógusoktól, hogy be legyenek oltva, vagy azt, hogy a munkáltató kötelezővé teheti-e az oltást. „Ha nagy többsége van annak, hogy ilyen intézkedéseket lehet hozni, akkor a kormány meg fogja fontolni.”
Úgy néz ki tehát, tisztában van az ország vezetése a járványhelyzettel, és főleg a magukat még be nem oltatott időseket szeretnék letudni, a háziorvosok ajtóhoz küldésével, pedig ennél jóval szélesebb körből áll össze ez a 2,5 millió ember: ahogy Terebesen készült riportunkban is bemutattuk, vannak egész települések, ahol szintén csak az a megoldás, ha bekopognak minden ajtón. Azt sem lehet állítani, hogy a kormánynak ne lennének eszközei ilyesmikre: ha a Kubatov-lista megszületett, miközben sikerült borsodi zsákfalvak fejébe is elültetni a gondolatot, hogy migránsok árasztják el falujukat, akkor valószínűleg a felvilágosításra is lenne kapacitás. És úgy tűnik, közel sem csak a szegregátumokról beszélünk: bár pontos adatok nincsenek, sokatmondó, hogy az MTI májusban azt írta, még a 16–18 év közöttiekből is mindössze 40 százalék regisztrálta magát.
Kérdés persze, hogyan lehetne még rávenni az embereket az oltásra: a nálunk jelentősen gyengébb átoltottságú országokban próbálkoznak Romániában szabadnappal, Görögországban pénzzel, Lettországba nagyobb összegű pénznyereménnyel, az oroszok egyes szektorokban pedig egyszerűen kötelezővé tették. Magyarország ilyennel nem próbálkozott, bár a Momentum korábban javasolt már pénzosztást. Amikor Gulyás Gergelyt erről kérdezték, annyit válaszolt, a kormány ingyen biztosítja az adófizetők pénzéből az oltást, ez a motiváció.
A kormány szokatlanul nehéz helyzetbe került: hiszen annak politikai kockázata is van, ha olyan dolgot akarnak erőltetni, amit az emberek nem szeretnének. Egyrészt egyesekben ellenkezést kelthet, másrészt a kormánypártok kudarcként élik meg, ha a célkitűzéseik nem sikerülnek – ebből a szempontból tulajdonképpen érthető, hogy az utóbbi időben nem is nagyon tűztek ki célokat. Ők maguk csak azt helyezték kilátásba: lehet, hogy a munkáltatók engedélyt kapnak arra, hogy kötelezhessék a dolgozóikat az oltásra. Így nem a kormánynak kell a választókkal lemeccselniük a dolgot.
Ha viszont a 2022-es választásra készülve nem feszülnek meg, és nem erőltetik jobban a teljes átoltottságot, annak – és erre Gulyás Gergely is felhívta a figyelmet – már nem szavazatvesztés lesz a következménye, hanem halottak. Abból pedig még nehezebb jól kijönni.
