A családjuk köréből veszélyeztetettségük miatt kiemelt gyerekek közül most még többen kerülnek egyházi gondozásba, mivel ezekben a hetekben kerül át a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez a fővárosi Tegyesz nevelőszülői hálózata is. Az átvevő egyházi intézmény szerint a hittel többet tudnak adni, mások viszont értetlenül szemlélik, ahogy az egyházmegye felsőbb kérésre magához veszi a hazai ellátás jelentős részét.
Az utóbbi évtizedben jelentősen emelkedett a családjukon kívül nevelkedő gyermekek száma. 2018-ban már közel 20 ezren voltak. Ők olyan gyerekek, akiket például szüleik életvezetési problémái, lakhatási körülményeik, bántalmazás vagy más veszélyeztetettség miatt emelt ki saját családjuk köréből a gyermekvédelem. Ők azok, akiket korábban állami gondozottaknak neveztek, de manapság, ha el akarjuk kerülni a “gyermekvédelmi szakellátásba vett” kissé papírízű kifejezést, egyszerűbben egyházi gondozottaknak is nevezhetnénk.
A gyermekvédelemben ugyanis túlsúlyba kerültek az egyházi fenntartású szolgáltatók, miközben az állam fokozatosan kivonult erről a területről. Ennek legutóbbi fejleménye, hogy a minisztérium döntése nyomán júliustól a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez, pontosabban az általa fenntartott Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóhoz tartozik a budapesti Tegyesz (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) nevelőszülői hálózata.
Ezzel tovább nőtt a Szent Ágota szolgáltató által ellátottak száma, a 2011-ben alapított szervezet idén már 13 megyében viszi nevelőszülői szolgáltatást, és több esetben a gyermekotthonokat is. Kothencz János főigazgató egy februári nyilatkozata szerint "a hazai gyermekvédelem csaknem háromnegyedét visszük a vállunkon". A Szent Ágota sajtószolgálata szerint ez csak azt jelenti, hogy az ország területének háromnegyedén vannak jelen, számos más működtetővel együtt.
Kothencz János maga is állami gondozott gyerekként, egyházi útmutatás mellett nőtt fel, amikor létrehozta szegedi központú, állami gondozottakat segítő szervezetét, az Ágota Alapítványt. Az alapítvány tevékenységére is alapozva hozta létre az Szeged-Csanádi Egyházmegye a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatót, amely azt írja magáról oldalán, hogy több mint 7 ezer családjából kiemelt fiatalról gondoskodik. A Kothencz János vezette szervezet nagyobb léptékű terjeszkedése azután indult meg, hogy tavaly áprilisban elfogadta a parlament azt a törvényjavaslatot, amely a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások egyházi fenntartását tovább erősítette.
Ingyen megkapnák ingatlanjaikat az egyházi szociális intézmények
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta az egyházak szociális és gyermekvédelmi ellátások terén betöltött szerepének megerősítéséről szóló törvényjavaslatot. Ennek értelmében az egyházi szociális intézmények ingyen hozzájutnának az általuk használt ingatlanokhoz.
A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatók egyházi fenntartásba kerülése azonban nem újkeletű dolog, az elmúlt évtizedekben folyamatosan ment végbe a még a Horn-kormány által 1997-ben megkötött Vatikáni egyezménynek köszönhetően, amely az alap állami normatíván felül kiegészítő juttatást biztosított az ilyen feladatokat vállaló egyházaknak. Ennek mértéke az alapnormatíva 168,5 százaléka, vagyis jelen esetben ennyivel magasabb az ellátott gyermekek után járó fejpénz az állami ellátáshoz képest.
Korábban számos hasonló intézmény azért ment be egyházi fenntartás alá, hogy így jussanak nagyobb támogatáshoz - mondta a hvg.hu-nak Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak (az egyetlen, nem valamilyen egyházi fenntartásában lévő gyermekvédelmi szolgáltató) minőségirányítási igazgatója, aki szerint a fent említett jogszabály nyomán elindult folyamat - hogy a maradék állami ellátókat is egyházak fenntartásába helyezik - lezárultát jelzi a fővárosi Tegyesz nevelőszülői hálózatának átadása.
Ez miniszteri felkérést követően történt meg - derült ki Szent Ágota szolgáltató által a hvg.hu kérdéseire adott válaszokból. A lépés a Fővárosi Tegyesz, illetve a Cseppkő Gyermekotthoni Központ működtetésében lévő egységet érintette, amely június 29-ig marad még állami fenntartásban. A Szent Ágota sajtószolgálata szerint erről május 7-én a jelenlegi fenntartó tájékoztatta az érintetteket - a körülbelül 300 gyerekről gondoskodó 150 nevelőszülőt. Az online eseményre a Szent Ágota is meghívást kapott, munkatársaik bemutatták a szervezetet és válaszoltak a felmerülő kérdésekre is.
A váltás körülményei azonban nem mindenkit nyugtattak meg. A hvg.hu a kérdéses nevelőszülői hálózatra rálátó, név nélkül nyilatkozó forrásai szerint a többség “nem a legjobb meggyőződése alapján” ment bele, hogy átlépjen az új szolgáltatóhoz, hanem mert gyakorlatilag ultimátumot kaptak a váltást kezdeményező minisztériumtól.
Forrásaink megerősítették az átvételről először beszámló 444.hu értesüléseit, miszerint döntésükben közrejátszott, hogy a másik szolgáltatóhoz való átlépés az elhúzódó bürokratikus procedúra miatt - más nevelőszülői hálózatok nem kapnak működési engedélyt időben - könnyen az általuk nevelt gyermekek elvesztésével járt volna. “Ha átmentek máshová, elveszik a gyerekeket tőletek” - mondták nekik a beszámolóik szerint. Mások az új fenntartó felől érkező autoriter hozzáállást nehezményezték. A Szent Ágota tájékoztatása szerint összesen 125 nevelőszülő csatlakozott hozzájuk a 150-ből, de az ő részükről nem is lehetett szó ultimátumról, már csak azért sem, mert az érintett nevelőszülőket a jelenlegi fenntartójuk, vagyis az Emmi Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága tájékoztatta. Az ügyben megkerestük a minisztériumot, ha válaszolnak, beszámolunk róla.
Az ilyen hirtelen váltások (a kérdéses hálózat átvételét szűk két hónap alatt lezavarják) körüli bizonytalanság kihat gyámokra, a nevelőszülői tanácsadókra, a nevelőszülőkre, valamint az ő biztonságérzetükön, bizalmukon keresztül a gyerekekre is - mondta erről Szilvási Léna, aki szerint a tanácsadók személye, esetleges leterheltsége szakmailag hátrányos helyzetet is hozhat a nevelőszülőknél. Forrásaink szerint a tanácsadók közül sokan nem is vállalták a mostani váltást. Erről is megkérdeztük az őket átvevő szervezetet, ahol jelezték, egyelőre nem tudják hányan mennek át hozzájuk a június 30-tól történő átvételkor.
Az egyházi szerepvállalás hátteréről a Szent Ágota sajtószolgálata azt írta, hogy az állami feladatellátás megosztása a civil és egyházi fenntartású szolgáltatókkal Nyugat-Európában is gyakorlat, és “meghonosítása a rendszerváltás utáni szociális gondoskodás legnagyobb hozadéka, mert ezzel oda került a feladat, ahonnan korábban elvették, ahonnan államosították”, ráadásul “az állam intézményi jellegű, felügyeleti, szolgáltatói típusú hozzáállásával szemben, az egyházi és a civil szolgáltatók jellemzően személyre szabottabb, érzékenyebb, törődőbb attitűddel próbálnak gondoskodni az ellátottakról, amelyre nagy szüksége van a kiszolgáltatott helyzetbe kerülőknek”.
Azt is írták, hogy egyházi fenntartóként is tiszteletben tartják a szabad vallásgyakorlás jogát, nem kötelező részt venni hitoktatáson, illetve élményprogramok révén biztosítják a lehetőségét, hogy a gyerekek találkozhassanak az evangélium tanításával. Megjegyezték azt is, hogy a gyermekvédelmi szakellátás sokszínűségének egyik legjobb példája a főváros, ahol ezen a területen összesen 14 különböző fenntartású szolgáltató van jelen - köztük ők is, 2013 óta.
Az általuk felvázolt színes képet némileg fakítja, hogy az ország területének háromnegyedén ők gondoskodnak a gyermekvédelembe kerülők több mint harmadáról, ennek folyamatát több gyermekvédelemben dolgozó szakember is értetlenül szemléli, többen a kisgömböc hasonlatot emlegették. Az is igaz, hogy egyik megyében sem kizárólagos a jelenlétük.
Herczog Mária szociológus, gyermekvédelmi szakember, a Család Gyermek Ifjúság Egyesület elnöke egyenesen politikai hátszelet lát a terjeszkedés mögött. Az mindenesetre biztos, hogy a Szent Ágota szolgáltató fenntartója az a Szeged-Csanádi Egyházmegye, amelynek vezetője, Kiss-Rigó László püspök a Fideszben látja a keresztény értékeket leginkább képviselő politikai mozgalmat, és amelyet az elmúlt időszakban szinte elborították az állami vagyonjuttatások és támogatások, legyen szó a Zánkai gyerekvárosól, az Erzsébet táborokról, vagy a szegedi stadionról. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató maga ugyanakkor jelezte ők semmilyen vagyonjuttatást nem kaptak, “a feladatellátással átvett ingatlanokban jelenleg használati jogunk van”.
Így kell profitot szerezni stadionüzemeltetésből: egyházi pénzzel minden könnyebb
A tulajdonos Szeged-Csanádi Egyházmegyétől próbáltuk megtudni, mennyit költöttek a tavaly augusztus óta működő Szent Gellért Fórum üzemeltetésére, és vajon ki teszi el az ebből származó hasznot. Nehéz meghúzni a határt a vallási tevékenységet megillető titkosság és az üzleti tevékenység között, amelynek alapjait közpénzzel teremtették meg.
Az érdekes kérdés, hogy mennyire jó vajon az egész rendszernek, hogy nagyrészt egyházi kézben van, és kiszorulnak belőle a civilek - mondta egy szakember, aki kiemelte azt is, hogy a civilek az egyházaknak juttatott kiegészítő támogatás miatt versenyhátrányba is kerülnek. Szilvási Léna sem tartja optimálisnak, hogy kevés nagy fenntartó alá került a nevelőszülői hálózatok zöme, szerinte a sokféle, különböző hátterű szolgáltató megmaradása sokkal inkább pozitív irányban hathatna a minőségre a versenyhelyzet miatt.
Pedig az egyházi fenntartás a hvg.hu-val beszélő gyermekvédelmi szakemberek szerint valóban jobb körülményeket eredményezhet az ellátottak számára. A Szent Ágota például számos, az állami ellátáshoz képest plusz szolgáltatást sorolt fel a hvg.hu érdeklődésére, kezdve a gyógypedagógiai és pszichológusi hálózattal, eszközbeszerzési pályázatokon és továbbképzési, szakmai konzultációs, hitéleti lehetőségeken át a tanulmányok többlettámogatásáig, a tehetséggondozásig, az élménypedagógiai és sporttevékenységekig, nevelőszülők számára közösségépítő programokig.
A magasabb normatíva, az egyház plusz forrásai jó alapot adnak ehhez - mondták többen, de figyelmeztettek arra is, hogy abba kívülről már nem látni bele, valóban jobban működik-e a rendszer a sokat kritizált államinál vagy más civil fenntartóknál.
A koncepció arról szól, hogy az állam anélkül tud több pénzt fordítani az ellátásra, hogy meg kellene emelnie a normatívát, és persze egy olyan ideológiai szempont is állhat mögötte, hogy jobban bíznak az egyházi fenntartásban - mondta Szilvási Léna a hvg.hu-nak.
Mások viszont csak azt látják az egész mögött, hogy az állam nem akar ezzel a kérdéssel foglalkozni, és jelezték, hogy hiába jut az egyházaknak magasabb normatíva, ha a gyermekenként járó fejpénz is rendkívül alacsony és differenciálatlan: naponta 800 forintnyi összegből kell megoldani ötszöri étkezésüket, legyen szó akár kétévesről, akár kamaszról, akár nevelőszülőnél, akár gyermekotthonban élő gyermekről.
A különböző fenntartók működésének sikerességét ugyanakkor nehéz objektívan ellenőrizni és összehasonlítani - figyelmeztettek. A nevelőszülői hálózatok felügyelete az Emmi Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága alá tartozik, és ezt a területi kormányhivatali kirendeltségein keresztül gyakorolja, ami elsősorban auditálást és törvényességi, és kevésbé szakmai felügyeletet jelent - mondta Szilvási Léna. Pedig szerinte nagyon fontos lenne biztosítani, hogy egy-egy fenntartónál milyen szolgáltatásokat nyújtanak, milyen esetszámmal dolgoznak a tanácsadók, mit kap a szülő és mennyire érzi jól magát, mit kap a gyerek és mennyire lesz életképes, ha kikerül a nevelőcsaládból, vagy épp milyen problémákkal szembesül. Ezt célzó felmérésekről azonban nincs tudomása sem neki, sem Herczog Máriának.
“Az a legkevesebb, hogy a törvényeknek megfelelően működnek, de ebből nem derül ki, hogy a szülők és a gyerekek hogy érzik magukat, milyen a szolgáltatás minősége. A nagy egyházi fenntartó működéséről csak anekdotikus adatok vannak, amiből nem túl rózsás kép rajzolódik ki” - mondta a hvg.hu-nak Herczog Mária, aki jelezte, informális csatornákon sok panasz jut el hozzá, de ezeket nem lehet ellenőrizni, nyíltan pedig senki nem meri felvállalni a véleményét. “Komoly veszélynek vannak kitéve azok a nevelőszülők, gyámok vagy tanácsadók, akik a gyermekek jólétét és jóllétét elsődlegesnek tekintve felhívják a figyelmet a rendszer működési problémáira. A gyerekek számára biztosított panaszmechanizmusról pedig szó sem esik, noha minden gyereknek biztosítani kellene a lehetőséget, mindenféle retorzió nélkül.”
Az összehasonlításhoz egy kiindulópont lehet a nevelőszülői tanácsadókra jutó gyermekek száma. A tanácsadók azok, akik segítenek a nevelőszülőknek eligazodni a gyermekvédelem rendszerében, felülvizsgálják a gondozási, nevelési tervet, extra segítséget nyújtanak esetleges krízishelyzetben, rendszeresen monitorozzák a tevékenységüket, tágabb perspektívát biztosítva a nevelőszülők mindennapi ellátási feladatai mellé - sorolta Szilvási Léna.
Ezt a törvény (legfeljebb 30 családnál) 48 gyermekben maximalizálja, ami az általunk megkérdezett szakemberek szerint sok. Szilvási Léna saját tapasztalataik alapján 25 gyermeket tart követhető modellnek (náluk 25-30 között ingadozik ez a szám). Herczog Mária szerint pedig sok múlik azon is, hogy a gyerekek és nevelőszülők hol élnek: egy fővárosi kerületben könnyebben elérhetően, szolgáltatásokkal inkább ellátva (védőnő, gyerekorvos, háziorvos, pszichológus, fejlesztő ), vagy több izolált kistelepülésen, szétszórva, ahova eljutni sem könnyű. Az ügyben a hvg.hu megkereste a Szent Ágota szolgáltatót, többek között azt is megkérdezve, hogy náluk hány gyermek és hány tanácsadó van, de válaszukban ezzel kapcsolatban csak annyit közöltek, hogy ez egy változó érték, hiszen a gondozásban lévő gyermekek száma nagyon gyorsan változik - bekerülnek, kikerülnek onnan - de “a nevelőszülői gondoskodásunkban élők és a nevelőszülői tanácsadók aránya a jogszabályi feltételeknek megfelelő, ezt az illetékes kormányhivatalok rendszeresen ellenőrzik”.
Gyermekvédelmi felelőst nevezett ki Erdő Péter
