A kormány április végén azt javasolta, hogy a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló januári törvény maradjon hatályban az őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napig. A tervezet azt is tartalmazta, hogy ha a kormány a jelzett napnál korábban szünteti meg a veszélyhelyzetet, addig a napig akkor is maradjanak érvényben azok a kormányrendeletek, amelyek „a veszélyhelyzet megszűnését követő időszak tekintetében állapítanak meg általánosan kötelező magatartási szabályt”.

Az Országgyűlés főbizottsága csütörtökön ezt a részt törölte.

Ha ezt a plenáris ülésen elfogadják, ahogy a törvényalkotási bizottság módosító indítványait csaknem mindig, akkor a törvényből csak annyi marad, hogy a januárban elfogadott jogszabály hatályát meghosszabbítják az első őszi ülésnapot követő 15. napig, és hogy a kormánynak joga van a veszélyhelyzetet már ezt megelőzően megszüntetni.

Jövő kedden összesen 20 törvényről szavaz az Országgyűlés. Ezek egyike a civil szervezetekről szóló, az Európai Unió Bírósága által elmarasztalt törvény visszavonása, amely azonban az érintettek szerint felemás, mert közpénzt nem használó szervezetekre terjeszti ki az Állami Számvevőszék hatáskörét. Ehhez a törvényalkotási bizottság azt fűzte hozzá, hogy véglegesen törölni kell a „külföldről támogatott” szervezetek nyilvántartását, amelybe az állatvédőktől az Autóklubig sokan kénytelenek voltak jelentkezni, míg azok a jogvédő szervezetek, amelyek ellen a szabályozás irányult, nem tették ezt meg.

Ismét változtatnak az alapítványi fenntartásúvá vált Miskolci Egyetem vagyonjuttatásán. A kormány áprilisban azt javasolta, hogy az intézmény kapja meg az Ózdi Acélművek (ÓAM) állami tulajdonban lévő 20 százaléknyi részvényét.

Ezt azonban akkor a szavazás előtt a törvényalkotási bizottság indoklás nélkül törölte.

Most, nem egészen egy hónap múlva ugyanez a testület, szintén indoklás nélkül mégis azt javasolja, hogy a Miskolci Egyetem váljon tulajdonossá a német többségi tulajdonos mellett az ÓAM-ben.