Gergő és két barátja, illetve egyik barátjának nővére sétáltak a békásmegyeri HÉV-megállóhoz a piac felől az aluljárón át, egy tavaly november közepi vasárnap. Valószínűleg eszükbe sem jutott, hogy útvonalukon több térfigyelő kamera is rögzíti mozgásukat, de miért is aggódtak volna emiatt, hisz semmi takargatnivalójuk nem volt, csak barátaikhoz igyekeztek Kaszásdűlőre.

Miközben gyanútlanul battyogtak a HÉV felé a korai szürkületben, valakik ezidőtájt éppen kiraboltak egy fiatal férfit egy közeli buszmegállóban: késsel fenyegették, megütötték, elvették több tízezer forintját és iratait. Gergő és barátai erről mit sem sejtettek, egészen következő hét csütörtökig, amikor rendőrök jelentek meg lakásukon és Gergő kivételével begyűjtötték mindannyiukat. Gergőt csak azért nem vitték el, mert épp nem volt otthon, viszont a fiú, értesülve a fejleményekről maga ment be a 3. kerületi kapitányságra barátai után.

Ahonnan aztán három napig ki sem jöhetett sem ő, sem a két másik fiú. Ők lettek a fegyverrel, csoportosan elkövetett rablási ügy gyanúsítottjai.

Társaságuk negyedik, lány tagját tanúként hallgatták ki, és hazaengedték.

Történetüket Gergő édesapja osztotta meg a hvg.hu-val azzal, hogy a nyilvánosság révén hívja fel a figyelmét a szülőnek arra, hogy sajnos ma Magyarországon ilyen eset kiskorú gyerekekkel is megtörténhet. Az ő fia az eset után napokig nem merte elhagyni a lakásukat, most is gyakran vannak rémálmai, ha pedig rendőrt lát, összerezzen. Pszichológus hozzátartozójuk szerint egész életében megmarad a megalázó rendőrségi eljárás, a megbilincselés, a bűnözőként kezelés, és a három, Gyorskocsi utcai magánzárkában eltöltött nap során őt ért trauma.

A rendőrök a sértett feljelentése után indult nyomozás során bekérték a környékbeli térfigyelő kamerák a bűncselekmény vélt időpontja körül készült felvételeit, és az egyiken kiszúrták Gergőéket. Több körülmény is egyezni látszott a sértett vallomásában foglaltakkal: körülbelül abban az időpontban jártak arra, négyen voltak, mint a buszmegállóban lévők a támadáskor, volt némi egyezés a viselt ruháiknál, és ami a legfontosabb, a sértett felismerte őket az egyik jó minőségűnek éppen nem nevezhető felvételen. A rendőrök ezután egy másik kamera jobb minőségű képeinek felhasználásával képfelismerővel jutottak el a fiatalok adataiig, és, mint fentebb írtuk, az eset után négy nappal már be is vitték őket.

Az már más kérdés, hogy az egyezések a fentiekben ki is merültek. A sértett ugyanis vallomásában három huszon- és harmincvalahány éves, borostás, roma származású támadóról, illetve egy 50-es éveiben járó a támadásban tevőlegesen részt nem vevő köpcös férfiról beszélt. Ehhez képest a rendőrök begyűjtöttek három 15 éves fiút és egy 18 éves vékony testalkatú lányt. Ráadásul a fiatalok ruházata is mindössze egy dologban egyezett a sértett által leírt támadókéval: hogy Gergő pulóverén is volt egy minta. Édesapja, aki jelen volt a csütörtök esti kihallgatáson, fel is hívta a rendőrök figyelmét ezekre a nyilvánvaló ellentmondásokra, de érveit állítása szerint nem hallgatták meg, a nyomozó ragaszkodott, ahhoz, hogy a pulóver mintája hasonló, majd amikor az apa kérdezte, hogy ha rájönnek, hogy tévedtek, akkor majd azt mondják, hogy bocs? A nyomozó csak annyit válaszolt szerinte, hogy

a nyomozati munka nem erről szól.

A nyilvánvaló eltérések ellenére a nyomozók őrizetbe vették a fiatalokat, és három napig bent tartották őket, az ügyészség pedig a 72 órás őrizet leteltével azt indítványozta, hogy a bűncselekmény súlyára tekintettel egy hónapra helyezzék őket előzetes letartóztatásba egy javítóintézetbe.

"Felháborítóan hanyagul kezelték az ügyet, ezt érdemes az emberek elé tárni" - mondta Gergő édesapja, aki néhány további ezt jellemző részletet is megosztott a hvg.hu-val. Például szerinte, ha elég alaposak lettek volna a rendőrök, a vizsgált kamerafelvételek időkódjait összehasonlítva már az elején észrevehették volna, hogy a fiatalok csoportjának mindössze 14 másodperc állt volna rendelkezésre a bűncselekmény elkövetésére. Eközben a sértett beszámolójából az derült ki, hogy amikor ő beért a buszmegállóba már ott voltak a későbbi támadók, és egy perc is eltelt, amíg odaléptek hozzá.

A fiatalokat végül a három nap letelte után hazaengedték. Az ügyükben döntő bíróság azzal utasította el az ügyészség előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványát, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja nem állapítható meg,

a gyanú megalapozottsága tekintetében a bíróságnak észszerű kételyei merültek fel.

A nyomozás azért még tovább folyt. Jellemző részlet még az édesapa szerint, hogy ő volt az, aki felkutatott egy tanút az ügyben. A rendőröknek ugyanis hiába jelezte, hogy a felvételeken látható egy nő is, aki elmondhatná, hogy nem a fiatalok voltak a támadók, a rendőrség állítása szerint nem tett erőfeszítést a megtalálására. Erre az apa feltette a Facebookra az egyik videóból kivágott képet, amire egy órán belül visszajelzett valaki, hogy tudja ki volt az a nő. Meg is találták, és kezdeményezésére be is idéztek, és meg is erősítette a fiatalok ártatlanságát.

Az már magától értetődő, hogy amikor februárban eljutott oda az eljárás, hogy a fiatalokat beidézzék felismerésre, a sértett nem ismerte fel bennük támadóit. A nyomozást április 20-án meg is szüntették. Az édesapát azonban ez nem nyugtatta meg maradéktalanul, most ombudsmani vizsgálat kezdeményezését, illetve kártérítés igény benyújtását fontolgatja.

Szörnyű és nem normális, hogy három fiatalkorú gyermek sétál az utcán, aztán vezetőszáron, bilincsben, megalázva beküldik őket fogdára, miközben ők azt sem tudják, hogy mi van

- mondta az apa, aki nehezményezte azt is, hogy a nyomozó még bocsánatot sem kért.

Minden szabályos volt a rendőrség szerint

A hvg.hu megkereste a rendőrséget is, hogy miként fordulhatott elő ilyen eset. A BRFK válaszában azt írta, hogy a nyomozás kezdeti szakaszában megalapozottak voltak a gyanúsítások a térfigyelő kamera felvételei alapján, illetve “a sértett által adott ruházatleírás, továbbá különös tekintettel arra, hogy a sértett a nyomozás kezdeti szakaszában a kamerán látható felvételen felismerte támadóit”.

Őrizetbe vételüket pedig azzal indokolták, hogy “felmerült a gyanúja annak, hogy a gyanúsítottak szabadlábon hagyásuk esetén a bizonyítékokat megsemmisíthetik, illetve a bizonyítást jogellenesen befolyásolhatnák”, és az őrizetbe vétel “az akkor rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján törvényes és szakszerű volt”, ahogy “a fiatalkorúakra vonatkozó eljárásjogi szabályokat maradéktalanul” betartották.

A BRKF jelezte azt is, hogy “a soron kívül lefolytatott nyomozás később megállapította”, hogy a gyanú már nem megalapozott a fiúk ellen, és kezdeményezték az eljárás megszüntetését, legalábbis ellenük. Ismeretlen tettesek ellen tovább nyomoznak.

Legfeljebb tanúként

A fiatalkorúak a büntetőeljárásban különleges bánásmódot igénylő személyek, ezért ha lehet esetükben különösen fontos körültekintően vizsgálni olyan alapvető kérdéseket, hogy a nyomozás során miként azonosítják a potenciális elkövetőket, hogyan szerzik be a bizonyítékokat, hogyan győződnek meg arról, valóban megalapozott-e a gyanú. Utóbbit aztán megfelelően alátámasztják-e a bizonyítékok, és az érintettek valóban összefüggésbe hozhatók-e az elkövetéssel - mondta a hvg.hu-nak Fazekas Tamás ügyvéd, a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekkel már számos korábbi alkalommal foglalkozó Helsinki Bizottság munkatársa.

Fontos az is, hogy a sértett mennyire tett pontos vallomást, valóban biztosan felismerte-e a felvételek alapján őket. Ilyenkor döntő jelentősége van a megfogalmazásának - figyelmeztetett Fazekas Tamás, aki szerint

a kriminalisztikában régóta ismert, hogy az ilyen típusú sértetti vallomásokat óvatosan kell kezelni a vétlen tévedések kockázata miatt.

Az ügyvéd szerint az iratok alapján jelen esetben már az is aggályos, hogy elfogták és előállították a fiatalokat, pláne, hogy a felvételek alapján nem is volt elégségesen megalapozott a személyükre vonatkozó gyanú. Ráadásul a támadók sértett általi leírása és életkoruk sem egyezett a fiatalokéval, ahogy az sem, hogy a csoport negyedik tagja lány volt, miközben a sértett negyedikként egy pocakos, 50-es férfit említett. Így felmerül a kérdés, hogy ha objektív bizonyítékok cáfolják a részbeni és bizonytalan sértetti felismerést, mégis miért kapcsolták a fiatalokhoz az elkövetést? Az ügyvéd szerint legfeljebb tanúként lehetett volna őket kihallgatni.

Fazekas Tamás nemcsak a gyanúsítás, de az őrizet elrendelésének a jogalapját sem látja erősnek. Az őrizetre akkor van lehetőség, ha a későbbi letartóztatás feltételei is fennállnak, például a szökés elrejtőzés, az összebeszélés, a tanúk megfélemlítésének vagy az eljárás befolyásolásának a veszélye. A fiatalok rendezett körülmények között éltek. Ráadásul egyikük, aki nem volt otthon, amikor a rendőrök be akarták vinni, maga ment be a rendőrségre, amikor megtudta, hogy a társait bevitték. Ezek mind gyengítik az őrizetbe vétel szükségességét.

A fiatalkorúaknál a gyermek mindenek felett álló érdeke alapján, a legutolsó lehetőségként szabad kényszerintézkedést alkalmazni, itt nem látszik, hogy érvényesült volna-e ez a mindenek felett álló érdek, mondta az ügyvéd, aki szerint

vélelmezhető, hogy súlyos hibák történtek.

Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy a hasonló hazai gyakorlat az új büntetőeljárási törvénnyel javult, különösen a bírói döntések színvonalát tekintve, az ügyben is végül a nyomozási bíró engedte szabadon a fiatalokat.