A miniszterelnök egy szlovák hírportálnak adott interjúban egyebek mellett arról beszélt: a „levegőben van” az a lehetőség, hogy akár Marine Le Pennel is szövetkeznének Brüsszel megváltoztatása érdekében.
Időszerű és nagyobb időtávlatokat átölelő témákról – az elmúlt évtizedek történéseiről, az Európai Unió és Közép-Európa jövőjéről, a migrációról, és a vakcinapolitikáról – is nyilatkozott Orbán Viktor miniszterelnök a Postoj.sk című szlovák hírportálnak adott interjúban, amely szerdán este jelent meg. (A magyar változata itt olvasható.)
Az „illiberális országépítésről” feltett kérdésre válaszolva azt mondta, ma nem létezik liberális demokrácia, csak „liberális nem-demokrácia”, mivel van benne liberalizmus, de nincs benne demokrácia. Szerinte a liberálisok véleményhegemóniára törekednek, és erre szolgál a politikai korrektség, aminek segítségével megbélyegzik a konzervatívokat és kereszténydemokratákat, és igyekeznek ellehetetleníteni őket. „Én harcolok a liberálisokkal szemben a szabadságért. Miközben én a szabadság oldalán állok, ők a véleményhegemóniáén” – magyarázta.
Beszélt Orbán a Fidesz az Európai Néppártból (EPP) történt távozásáról, illetve ezzel összefüggésben arról, hogy mit akarnak elérni a jövőben az európai politikában. „Meg akarjuk változtatni Brüsszelt” – szögezte le. Úgy látja, Brüsszel a mai formájában nem alkalmas arra, hogy megfelelő válaszokat adjon az emberek problémáira, amit a migráció kérdésének kezelése is bizonyított, de nem volt meggyőző Brüsszel válasza a 2008-as pénzügyi válságra sem. „Mi az EPP-vel szerettük volna megváltoztatni Brüsszelt, de ők erre nem vállalkoztak. Most létre kell hoznunk egy új politikai közösséget, amely hatást tud gyakorolni Brüsszelre” – fűzte hozzá a miniszterelnök.
Az MTI szemléjéből kimaradt a kérdés, amelyben azt vetették fel az interjút készítő szlovák újságírók, hogy az összeurópai befolyáshoz az olasz Ligán kívül további szövetségesekre van szüksége Orbánnak. A miniszterelnök erre úgy felelt, hogy az együttműködésbe nemcsak a Fidesz hozza be a saját szövetségeseit, hanem a lengyel PiS és Salvini is. Amikor rákérdeztek, hogy számol-e olyan politikusokkal mint a francia szélsőjobboldali Marine Le Pen, akivel szemben korábban elutasító volt, úgy válaszolt:
Ez a lehetőség a levegőben van.”
A migráció témájában a magyar és a német álláspont között fennálló különbségekről beszélve azt mondta Orbán: a németek hisznek abban, hogy amennyiben az a bennszülött német társadalom, amely kezdi elhagyni a keresztény értékeket, amikor együtt fog élni a muszlim migránsok millióival, össze fog keveredni, és egy új társadalmat hoz létre. Ő nem hisz ebben, mivel így párhuzamos társadalmak jönnek létre, amelyek egymás mellett fognak élni, és ebből nagy problémák jöhetnek létre. „Én ezt nem kívánom a saját hazámnak” – jelentette ki.
Az Európai Unió (EU) intézményeivel összefüggésben feltett kérdésre azt mondta: vannak elemek az unióban, amelyeket erősíteni kellene, ám ennek ellenkezője igaz az Európai Parlamenttel kapcsolatban, amely kimondottan káros szerepet játszik, mert az európai politikát pártalapra helyezi, és az európai baloldal az államok szuverenitásával szembeni támadásokra használja. A téma kapcsán jelezte: „a kérdés tehát nem az, hogy EU igen vagy nem, hanem az, hogy milyen EU?”
Amikor az unió lehetséges jövőjéről kérdezték, azt mondta: azt biztosan tudni lehet, hogy 2030-ra „nem jön létre semmilyen európai nép”, s továbbra is fognak itt magyarok, szlovákok, németek, franciák élni, nemzetek és államok is lesznek és együttműködés is lesz, annak formáját pedig majd kitalálják, viszont kérdéses, hogy képesek lesznek-e „a posztkeresztény és posztnemzeti társadalmak” egy stabil Nyugat-Európát kiépíteni. Ezzel összefüggésben kiemelte: sokkal inkább meg van győződve Közép-Európa jövőjéről. „Hiszem, hogy a gyerekeink jobban fognak élni, mint mi. Egy nagy közép-európai reneszánszot fogunk megélni a gazdaságban, demográfiában, biztonságpolitikában, kultúrában.”
Szólt az unió Oroszország-politikájáról is, amit primitívnek minősített, mivel az EU szerinte ebben a viszonylatban „csak igent vagy nemet képes mondani.” Ezzel kapcsolatban rámutatott: „nekünk viszonyt árnyalt politikára van szükségünk, amelyik megérti azt, hogy Oroszország egy nagyon nagy erejű állam, amely szintén respektálja az erőt.”
Magyarország koronavírus elleni vakcinapolitikáját firtató kérdésre úgy felelt: már tavaly tavasszal előre lehetett látni, hogy a vakcinák iránt nagyobb lesz a kereslet, mint a kínálat, és mivel jó a viszony Oroszországgal és Kínával, ezért előre érdeklődtek, hogy képesek-e Magyarországnak vakcinákat eladni. Rámutatott: nem engedték automatikusan forgalomba hozni az orosz meg a kínai vakcinát, azt a magyar ellenőrző hatóságnak engedélyeznie kellett. Egy kérdéssel kapcsolatban hozzátette: miután Szlovákia segítséget kért a Szputnyik V vakcina bevizsgálásához, a magyar fél ezt a szakvéleményt ki fogja adni.
Arról is kérdezték – s az MTI ezt sem szemlézte –, nem tolta-e túl az állam különböző szféráinak hatalmába kerítését, például a médiáét, hiszen több konzervatív magyar Szlovákiában is elismeri, hogy például a közszolgálati médiumok teljesen kormánypártiak hasonlóan ahhoz, ahogyan az nálunk volt Mečiar alatt. Erre Orbán úgy felelt, hogy
a szlovák közszolgálati tévét nem ismeri, de a németet és a britet igen, így pedig biztosan meri állítani, hogy a magyar közszolgálati televízió kevésbé kormánypárti, mint a német.
Azt is mondta, hogy a a kereskedelmi médiában szó sincs konzervatív hegemóniáról, ott pluralizmus látható, a médiaarány pedig úgy alakult a liberális szempont kilenc-egyes előnyéről fele-felére, hogy felszólította a keresztény gondolkodású üzletembereket, hogy alapítsanak kereszténydemokrata, konzervatív médiaprojekteket. Kijelentette továbbá:
normális dolognak tartom, hogyha konzervatív kormány van, akkor a közszolgálati média is inkább ilyen beállítottságú. Nem adhatok nekik utasításokat. De ha be akar számolni az ország életéről, akkor nem mellőzheti azt, hogy a hatalmi centruma kereszténydemokrata kormány.”
A szlovák újságírók azt is megkérdezték – és ez ugyancsak kimaradt az MTI anyagából –, miért nem engedték Magyarországon a sajtót a kórházakból tudósítani a koronavírus-járványról. „Ezt nálunk, Szlovákiában nem tudtuk elképzelni. Nem volt ez szájkosár az újságírókra, a kereskedelmiekre is?”
Nem az újságíróknak adtuk utasításba, hanem a kórházaknak. Utasításba adtuk, hogy az újságírók sem mehetnek be a kórházakba. Számos ország járt el hasonlóan. Világosan meghatároztuk, hogy a védekezésért felelős személyek megadnak minden információt minden nap a sajtónak. De amíg a kórházakban járványhelyzet van, addig oda senki sem teheti be a lábát. Ha nem mehetnek oda a rokonok, miért mehetnének be az újságírók?”
A beszélgetésben szó esik még egyebek mellett a Fidesz és Orbán személyének alakulásáról az elmúlt harminc évben, a szlovákiai magyar politikáról, a V4-ekről és Oroszországról, Angela Merkelről és a 2022-es parlamenti választásról is.