Érdemi vizsgálat nélkül utasították vissza egy tüntető panaszát, aki szerint véleménynyilvánítási és gyülekezési jogát sérti, hogy pénzbírságra ítélték, mert egy tüntetésen felhasznált egy szerinte veszélytelen eszközt.

A panaszos Szabó Gábor, aki gyaníthatóan azonos azzal, aki Tuareg néven gyakran szervez megmozdulásokat, azzal érvelt, hogy alapvető állampolgári jogait gyakorolta. A fővárosi Kossuth téren két gyűlésen működésbe hozott ugyan egy „alacsony kockázatú pirotechnikai eszközt”, de „szabályszerűen és a jogszabályokkal összhangban használta”, tehát nem vádolhatják szabálysértéssel. A rendőrség, majd a bíróság nem így látta. Az ítélet szerint már az is szabálysértés volt, hogy Szabó Gábor nem engedelmeskedett a rendőri felszólításnak, nem hagyta el a zárt területet, és a füstgyertyát sem lett volna szabad használnia.

Az Alkotmánybíróság Handó Tünde vezette tanácsa azért utasította vissza, hogy érdemben megvizsgálja a panaszt, mert „abban sem a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvényellenesség kételye, sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés nem merül fel”. Csupán a bíróság jogértelmezésével vitatkozik, de azt felülbírálni az Ab-nak nincs hatásköre. Az indoklás megjegyzi: a panaszos a gyűlésen szabadon ki tudta nyilvánítani politikai véleményét az érintett közéleti témában. A lezárt területről történő kilépését követően sem zárta ki őt a rendőrség a gyűlés területéről, ahogyan magát a gyűlést sem oszlatta fel a rendőrség, hiszen az nem veszítette el békés jellegét. Az eljárás kizárólag a pirotechnikai eszköz meggyújtása miatt indult.

Ez a határozat azért érdekes, mert – bár persze minden ügy egyedi – hasonló okból, egy füstgránát eldobása miatt nem szabálysértési, hanem büntetőeljárás folyik Fekete-Győr András, a Momentum elnöke ellen. Az ő esetében az ügyészség felfüggesztett börtönt javasol. A politikus tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.