A Népszava mutatja be azt a dokumentumot, amely a magyar sajtó helyzetével foglalkozik, és amelyet március 15-én véglegesített az Európa Tanács. A napilap szerint

a jelentés 14 oldalon keresztül taglalja az unió a magyar médiahelyzettel kapcsolatos aggályait.

A jelentés első része megállapítja, hogy szokatlanul nagy hatalom összpontosul a médiát, a távközlési piacot és a frekvenciahasználatot egyaránt felügyelő hatóság elnökének kezében. Ráadásul az NMHH döntéshozó testületében, a Médiatanácsban 2010 óta kizárólag kormánypárti delegáltak ülnek – teszi hozzá a Népszava.

A jelentés külön kitér a járványügyi veszélyhelyzet során meghozott, a médiát érintő kormányzati döntésekre, elsősorban a rémhírterjesztés szankciójára. Itt azt írják, hogy tavaly 134 esetben indítottak az új büntető törvénykönyvi passzus alapján eljárásokat, és bár ezek többségét végül megszüntették, az eljárások nagy száma önmagában alkalmas lehet a szólásszabadság szűkítésére.

A jelentésben szó esik arról is, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva az egyes állami szervek akár 45 napig elhúzhatják a válaszadást a közérdekű adatkérésekre.

A dokumentum kitér a tavaly decemberben elfogadott „dróntörvényre”, megemlítve, hogy akár egyéves szabadságvesztés is járhat azért, ha valaki az új jogszabályt megsértve készít felvételeket engedély nélkül más ingatlanjáról.

Ez az Európa Tanács szerint súlyosan veszélyezteti a sajtó szabad működését.

A jelentés megállapítja, hogy tavaly a hirdetési pénzek 86 százaléka került kormányközeli médiatermékekhez. A jelentés emellett kitér az Index tulajdonosváltására, valamint a Klubrádió ügyére is.

A dokumentum leszögezi, hogy bár a fizikai erőszak egyelőre nem fenyegeti az újságírókat, nem zárható ki, hogy az egyes gyűlöletkampányoknak végül ilyen hatása lesz.