Itthon Domány András 2021. március. 09. 20:25

Döntött az Alkotmánybíróság: a legsúlyosabb bűncselekmények vádlottait se lehet a végtelenségig előzetesben tartani

Domány András
Szerzőnk Domány András

Hat évi mérlegelés után, egyhangú döntéssel megsemmisítette az Alkotmánybíróság a büntető eljárási törvénynek azt a pontját, ami szerint az életfogytiglani börtönnel fenyegetett vádlott korlátlan ideig maradhat előzetes letartóztatásban.

Székely László, az alapvető jogok előző biztosa pontosan hat évvel ezelőtt fordult az Ab-hoz amiatt, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények vádlottai esetén az országgyűlés 2013-ban megszüntette az előzetes fogvatartás maximális idejét. Azt írta: „az állam a büntetőeljárás sikertelenségének a kockázatát nem háríthatja a terheltre”, márpedig az sikertelenség, ha a bíróság hosszabb idő elteltével sem tud döntést hozni. A kormány viszont „a közelmúlt sajnálatos eseményeire” hivatkozott – ez bizonyára a romagyilkosságokat jelentette –, mondván, hogy nem minden esetben elegendő az addigi szabály szerinti leghosszabb határidő, négy év az elsőfokú ítélet meghozatalára és az előzetes letartóztatás megszűnése súlyosan veszélyezteti a büntetőeljárás befejezését.

Az Alkotmánybíróság három évig nem foglalkozott a beadvánnyal, aztán 2018-ban négyszer is. Ezután újabb, több mint két éves szünet következett, és mostanra született meg a határozat: a 2013-as törvénymódosításban „nem ismerhető fel semmilyen olyan kényszerítő ok, amely a szóban forgó eljárási szakaszban és személyi kört érintően, az említett cél érdekében szükségessé tenné az előzetes fogvatartás lehetőségének felső határ nélküli biztosítását”. A szabadságától megfosztott vádlottat ugyanis, amíg jogerősen el nem ítélték, ártatlannak kell tekinteni, és ha letartóztatásban van, „szinte kivétel nélkül” nem ő tehet az eljárás elhúzódásáról. Bűnügyi felügyeletet akkor is el lehet rendelni, ha a fogdából kiengedték az illetőt.

Ezért az Ab ellenvélemény nélkül megsemmisítette az említett törvényhelyet, de nem azonnal, mert az zavart okozhatott volna folyamatban lévő ügyekben, hanem csak szeptember 30-tól, hogy a törvényhozóknak legyen idejük egy új, határidőt tartalmazó pont beiktatására. Emellett a testület felhívta a figyelmet arra, hogy mindez csak az elsőfokú ítéletig letartóztatásban töltött időre vonatkozik. Ha az elsőfokú és a fellebbezés utáni ítélet között sem engedik szabadon a nem jogerősen, de már elítélt vádlottat, az nem számít bele a törvénybe visszaállítandó határidőbe.

Hirdetés