Az eddigi hat helyett már tíz szerző életműve lesz kötelező tétel a megújuló magyar nyelv és irodalom érettségin, az új nevek között szerepel a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója, Herczeg Ferenc is – derült ki a részletes vizsgakövetelmények jelenleg egyeztetés alatt álló leírásából, amelyet a Népszava szerzett meg.

A lap szerint új tételként megjelentek a 20. századi határon túli magyar irodalom szerzői, köztük Wass Albert, a nyelvtörténet témakörében viszont már meg sem említik a magyar nyelv finnugor származását a tételek között, helyette a „magyar nyelv rokonságának hipotézisei” kifejezés szerepel.

A Népszava birtokába került tervezetet február 24-éig véleményezhetik azok a szervezetek, akik megkapták – mások mellett a Nemzeti Pedagógus Kar vagy a Nagycsaládosok Országos Egyesülete.

A tervezetet azonban a Magyartanárok Egyesületének (ME) nem küldték el – a ME tagjai csak nem hivatalos úton vethettek rá pillantást.

Az egyesület elnöke, Arató László a lapnak azt mondta, hogy mind a Magyar Közlönyben múlt hétfőn megjelent új vizsgamodell, mind az egyeztetés alatt álló részletes vizsgakövetelmények abszolút múltközpontúak. Szerinte mindez nem más, mint a tavaly elfogadott, heves szakmai tiltakozások kereszttüzébe került új Nemzeti alaptanterv (NAT) „bebetonozása”.

Arató László szerint Herczeg Ferenc életművének beemelése csak ideológiai gesztus, szerinte a tervezet kidolgozói vele képviseltetik a Horthy-korszak irodalmát, ezzel szemben olyan jelentős XX. századi szerzők, mint Ottlik Géza vagy az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre nem szerepelnek a tételek között.

A tervezet szerint továbbá eltűnnek az olyan gyakorlati szövegalkotási feladatok, mint az érvelés, vitaindító és hivatalos levelek írása, ezek helyett „műveltségi tesztfeladatokat” vezetnek be. Ez azt jelenti, hogy a lexikális ismeretekre, nem pedig az értelmező képességekre lesznek kíváncsiak.

Az új érettségi modellt és vizsgakövetelményeket felmenő rendszerben, 2023 szeptemberétől tervezik bevezetni.