A teljes abortusztilalmat támogató lengyel katolikus egyházi állásfoglalás elleni budapesti tüntetésen előadott performanszt a testület másképp ítélte meg, mint a HVG 2014-es címlapjának ügyét, amely esetében elutasította az állampolgári panaszt.

Itt viszont megsemmisítettek egy kúriai ítéletet, amely nem találta Alaptörvénybe ütközőnek, hogy az említett tüntetésen egy szereplő áldoztatást imitálva egy „abortusztabletta” feliratú zacskóból fehér tablettát helyezett két másik résztvevő nyelvére a „Krisztus teste” kijelentés kíséretében. A Kúria szerint a művi terhességmegszakítás engedélyezése körüli társadalmi vitában a véleményét határozottan kinyilvánító egyház, annak tagjai, és az adott vallási közösséghez tartozó hívők is a közszereplőkhöz hasonlóan, szélesebb körben kötelesek a markáns kritikát is tűrni.

Az Alkotmánybírósághoz a magát keresztény ügyvédnek nevező és más hasonló ügyekben is fellépő Frivaldszky Gáspár és két további magánszemély fordult, akik szerint a színjáték emberi méltóságukat sértette, mert katolikus hívő mivoltuk a személyiségük lényeges vonása.

Az Ab az Alaptörvény e mondataiból indult ki: "A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére.”

Ennek alapján kimondta:

A közéleti vitában kifejtett vélemény megfogalmazása sem járhat az emberi méltóság korlátozhatatlan magjának sérelmével, így a közösséghez tartozó személyek emberi státuszának nyilvánvaló és súlyos becsmérlésével.”

A testület hangsúlyozta: az ügy most visszakerül a rendes bíróságra, ahol figyelembe kell majd venni, hogy ha egy intézményesült vallási közösség egy közéleti kérdésben megnyilvánul, akkor a vallási közösség véleménye is vitatható, sőt alkotmányosan védett az is, ha a kritika a gúny formáját ölti. De különbséget kell tenni a vallási közösség kritizálása és magának a vallásnak a kigúnyolása között. A vallási hitelvet, vallási jelképet, vallásos cselekményt vagy szertartást kigúnyoló véleménynyilvánítás a vallási közösség, illetve annak tagjai méltóságának védelme érdekében korlátozható.

A határozat megismétel egy mondatot a HVG-vel kapcsolatos döntés indoklásából: „Az Alkotmánybíróságnak felelőssége a közbeszédet a méltányosság és mértékletesség olyan középvonalán tartani, amely egyaránt biztosítja a közügyek demokratikus megvitatását és a vallási közösségeknek a társadalmon belüli békés együttélését.