Itthon hvg.hu 2021. január. 26. 13:53

Lázár János: „Háborúban nem lehet országot építeni”

Agráriummal foglalkozik, helyteleníti, hogy Magyarország legyen Peking európai hídfőállása, a Szájer-botrányt, Csányi Sándorral való korábbi konfliktusát, valamint a miniszterelnök „asszonyságozását” pedig nem hajlandó kommentálni Lázár János fideszes országgyűlési képviselő, korábbi kancelláriaminiszter.

„Olyan országot álmodom, ahol a politika békét teremt, és nem 160/100-as, hanem 120/80-as vérnyomást okoz a polgároknak” – mondta a 24.hu-nak adott nagyinterjújában Lázár János. A volt kancelláriaminiszter állítja, hogy 2022-ben egyéniben akarja megméretni magát az országgyűlési választásokon, miniszteri pozícióra nem vágyik. Olyan politikai szerepet szán magának, ahol nem kell „baltával közlekednie”, valamint nem akar félreértéseket, sértődéseket, mert szerinte „háborúban nem lehet országot építeni”.

„Földdel foglalkozom, tehenekkel, lovakkal, kutyákkal. Country life!” – jelentette ki Lázár, viszont azt nem tagadja, hogy Magyarország egyelőre távol áll az említett életsítlustól. Szerinte a kormány arra akarja rábírni a multikat, hogy „telepítsék hozzánk a legmodernebb technikát, melynek működtetéséhez már magasan kvalifikált munkaerőre is szükség van”. Lázár pozitív példaként említi a Debrecenben nyíló, „zöld autókat” készítő BMW gyárat. Mint mondta, „az a cél, hogy a mostani autóipari országból tíz éven belül modern autóipari és élelmiszer-gazdasági országgá váljunk”. Szerinte ha ez megvalósul, az elég lesz a fiatalok elvándorlásának, így a népességfogyásnak a megállításához, az ország felvirágoztatásához. Lázár sokkal borúsabb jövőképet fest, ha ezt a víziót nem sikerül végrehajtani: „szegények és szomorúak leszünk, az új generációk előbb nagyvárosba költöznek, aztán pedig külföldre, és jó eséllyel cselédnek állnak”.

Lázár bár kiemeli, hogy több ponton nem ért egyet a miniszterelnökkel, állítja, hogy Orbánnal a mai napig be tudják fejezni egymás mondatait. Mint mondta, nézeteltéréseik elsősorban nem a célok, hanem az azok felé vezető eszközök és módszerek körül vannak. Külön kiemeli vitás témaként a stadionépítést, a kiskereskedelmi hálózatok adóztatását, valamint óva inti attól a szereptől a Fideszt, hogy Magyarországot Kína európai hídfőállásává tegye. „Nem flörtölhetünk Kínával” – mondta. „Fontos az üzlet, de ne veszítsük szem elől, hogy a mi helyünk itt, az euroatlanti szövetségben van” – tette hozzá, majd később elmondja, hogy e kérdésben vitában áll a miniszterelnökkel. Lázár szerint ebből is látszik, hogy „mily sok árnyalattal bír a Fidesz”.

Lázár az interjúban beszél arról az igen ambiciózus céljáról is, hogy 2030-ra a világ száz legjobb agrárkampusza közé akarja vinni a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet. Mint mondja, az egyetem új kuratóriumának van elképzelése és elhatározása is a jövőt illetően, ehhez pedig rendelkeznek megfelelő anyagi forrásokkal is. Lázár viszont az egyetem támogatása kapcsán hozzátette, hogy a kuratórium kezében a közpénz közpénzként fog megmaradni, a kuratóriumokra épülő felsőoktatási modellt pedig az egyetemek anyagi függetlenségi zálogának tartja.

A volt kancelláriaminiszter szerint Orbán Viktornak vannak érvényes gondolatai az Európai Unióról is, ugyanezt viszont hiányolja mind Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár részéről. „Orbán Viktor ma kontinensünk legértelmiségibb attitűdű politikusa: elméleti és nemcsak gyakorlati oldalról foglalkozik a politikával, a jövő fontos kérdéseivel” – állítja. Lázár szerint Brüsszelben percemberek politizálnak, a brüsszelezés és sorosozás pedig tényleg egyszerű üzenet, de átgondolt társadalmi politika van mögötte.

Lázár János viszont az interjúban – az azt készítő Nagy József többszöri visszakérdezései ellenére sem – hajlandó kommentálni sem Szájer József volt fideszes EP-képviselő szexbotrányát, sem azt, hogy a miniszterelnök egy beszélgetésben „leasszonyságozta” Karikó Katalint.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.