Tavaly ősszel és télen a koronavírus-járvány második hulláma mellett az egészségügyi ellátást jelentősen átalakító változtatások tartották izgalomban közéletet. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló új törvénnyel büntethetővé válik a hálapénz, de jelentős béremeléshez jutnak az állami ellátásban dolgozó orvosok, igaz, megnyirbálhatják másodállásaikat, és kirendelhetővé is válnak.

Januártól azonban ezen kívül is több fontos változásra számíthatunk az egészségügyben, ezeket gyűjtöttük össze.

Büntetik a hálapénzt

A tavaly október elején elfogadott, majd utóbb végrehajtási rendeletekkel módosított új törvény értelmében idén már büntethető, ha valaki hálapénzt ad vagy kap (eddig jellemzően olyan orvosokat büntettek meg, akik az ellátásért cserébe követelték ki a pénzt). Aki lebukik, azt egy év börtönnel is sújthatják. A hálát persze ki lehet fejezni, de a dolgozók csak utólag fogadhatnak el juttatást, és legfeljebb a minimálbér 5 százaléka értékben – ez jelenleg 8000 forint.

Arról, hogy miként lehet majd ellenőrizni, hogy betartják-e ezt a jogszabályt, megkerestük a Magyar Orvosi Kamarát, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumához küldött tovább. Nekik e-mailben tettük fel kérdéseinket, ha válaszolnak frissítjük a cikket. Tavaly a törvény elfogadása után azt közölték, hogy kijelölt hatóság fog ellenőrizni.

Több pénzt kap majdnem minden orvos

Januártól indul majd az orvosok többlépcsős béremelése. Ezzel 2021. január 1. után 1,66 millió forint bruttó havi bérre számíthat az az orvos, vagy más “egészségügyi szolgálati jogviszonyban” álló dolgozó, aki 41 évnél többet dolgozott a területen, de a frissen munkába állók bruttó bére is megközelíti majd a félmilliót. A béremelés még két ütemben folytatódik a következő két évben, összesen 120 százalékos lesz.

MTI / Balogh Zoltán

Szolgálati jogviszonyba kell lépni, különben oda a munkahely

A béremelés január 1-től jár, azoknak az orvosoknak, akik jelenleg alkalmazottként dolgoznak állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál (az egyházi intézmények maguk dönthetik el, hogy ide sorolják-e munkatársaikat), és vállalják, hogy belépnek az új szolgálati jogviszonyba. A törvény szerint év elejével már új szerződéssel kellett volna dolgozniuk, de a veszélyhelyzet miatt a határidő eltolódótt. Pintér Sándor belügyminiszter tavaly azt ígérte, a munkaszerződésről a veszélyhelyzet megszűnését követően kell majd tájékoztatni, utána lehet csak szó annak megkötéséről. A november végén megjelent kormányrendeletben március 1-et szabták meg új határidőként a szerződéskötésre, de a járványhelyzet alakulásának függvényében elképzelhető még ennek a csúszása is.

Aki nem írja alá a szerződést, annak megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya.

Jön a kirendelés, de lesz, aki nemet mondhat

Az új törvény alapján vezényelhetők is lesznek az orvosok, bár ez a szabályozás is csak akkor lép életbe, mikor aláírták az új szerződést. Ezt eredetileg akár két évre is el lehetett volna rendelni, de a komoly ellenállás miatt – az orvosok többsége alá sem írta volna így az új jogviszonyt –, végül 44 napban állapodtak meg. Lesznek ráadásul kivételek is: a várandós, a 3 évnél fiatalabb gyereket nevelő, a nagycsaládos; a gyerekét egyedül nevelő, a szakvizsga előtt álló orvosok nemet mondhatnak kirendelésre.

A orvosokat a kirendelésért, más többletmunkákért többletbér illeti meg – a végrehajtási rendeletek tervezete a MOK szerint a kirendelés időtartamára 50 százalékos többletbért ígért –, ennek mértéke azonban még nem világos, erről a november közepén kinevezett országos kórház-főigazgató dönthet majd.

MTI / Balogh Zoltán

Szétválasztják a magán- és állami praxisokat

A szolgálati jogviszonyban egyetlen orvos sem folytathatja azt az elterjedt – a hálapénz szempontjából is aggályos – gyakorlatot, hogy az állami- és a magánpraxisában is kezeli ugyanazt a pácienst (kivéve a sürgősségi esetet). A törvény indoklásában szerepel, hogy ez alól egyes szakterületek orvosai – nevesítve a szülész-nőgyógyászok voltak – felmentés kaphatnának, amit ellenzett a kamara, a kormány viszont kitart az álláspontja mellett. A szabályozás részletei egyelőre nem ismertek.

A szigorú összeférhetetlenségi szabályok közé tartozik az is, hogy az orvosok csak engedély birtokában vállalhatnak másodállást. Az még nem világos, hogy milyen szempontok alapján fogják engedélyezni, erről is megkérdeztük a minisztériumot e-mailben. Ezzel kapcsolatban korábban Lantos Gabriella egészségügyi szakértő a hvg.hu közéleti podcastjában, a Fülkében azt mondta, hogy fontos, hogy átlátható módon és világos szempontok alapján döntsenek, hogy ne csak azok járjanak jól, “akik közel állnak a tűzhöz”.

Nőni fog a háziorvosok bére is

A szolgálati jogviszonyról szóló törvény nem terjed ki az alapellátásban dolgozókra. Ettől függetlenül a háziorvosok jövedelme is nő, de pontos mértéke még nem világos. Azt tudni, hogy a kormány határozatban növelte meg közel 72 milliárd forinttal (több mint 50 százalékkal) a háziorvosi rendszer költségvetési előirányzatát.

Amennyiben valóban teljes mértékben a béremelésre fordítják ezt az összeget, az havi szinten nagyjából átlagosan bruttó egymillió forintos plusz pénzt jelenthetne egész évben a körülbelül 6000 háziorvosi praxis mindegyikének – mondta a hvg.hu-nak Zsigri Szabolcs háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara tagja.

A praxisok többsége általában havonta 1,2 és 1,8 millió forint közötti költségvetésből gazdálkodhat (ebből állják a költségeket, és fizetik a saját és az alkalmazottak bérét járulékokkal együtt), vagyis jelentős emelésről lehet szó. A részletek nem ismertek, de ha a fentiek szerint alakul, akkor Zsigri Szabolcs úgy számol, hogy az orvosoknak havi nettó 200–300 ezer, az asszisztensnek 100–200 ezer forinttal több juthat majd.

Az emelés részleteit tisztázandó is küldtünk kérdéseket az Emminek és a Belügyminisztériumnak is.

MTI / Vajda Jánod

Jöhetnek a nem háziorvosi szakvizsgával rendelkező más orvosok

Január elsejével könnyebbé teszik, hogy olyan orvos is háziorvosi praxist indítson, aki nem rendelkezik háziorvosi szakvizsgával. Ez azonban nem olyan nagy újdonság. A háziorvosokra is vonatkozó 4/2000. számú rendeletben már húsz éve is benne volt ez – jelezte a hvg.hu-nak Zsigri Szabolcs –, sőt jó pár éve az is belekerült, hogy a “tartósan betöltetlen“ praxisokba a szakképzés előtt álló, frissdiplomás orvosok is felvehetők.

A mostani változás lényege, hogy eddig ilyen esetekben méltányossági kérelmet kellett benyújtani, de erre már nem lesz szükség akkor, ha többek között aneszteziológiai és intenzív terápiás, belgyógyászati, foglalkozás-orvostani, gasztroenterológiai, kardiológiai, esetleg urológiai, sebészeti vagy reumatológiai szakvizsgával lenne háziorvos valakiből. Az már más kérdés, hogy kórházi orvosoknak valójában nem igazán éri meg háziorvosi praxisba menni, pláne a mostani béremelés után, és figyelembe véve a háziorvosi rendszert érintő bizonytalanságokat – mondta Zsigri Szabolcs.

Fizetniük kell az ellátásért a potyautasoknak

Aki hat hónapig nem fizet társadalombiztosítást, az csak akkor kap halasztható egészségügyi ellátást, ha kifizeti annak teljes árát, sőt egy augusztusi Emmi-rendelet értelmében a sürgősségi ellátás költségeit is leverik majd rajta. Az erről szóló rendelkezések ugyan már 2020 nyarán hatályba léptek, ám mivel júliustól számítják a hat hónap nem fizetést, ezért január elsején szembesülhetnek azzal a potyautasok, hogy a kórházak, a szak- és háziorvosok tőlük kérik el a szolgáltatás díját. Alapvetően ugyanazt a díjat kérhetik el, mint amennyit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) kapnának (de legfeljebb 750 ezer forintot), ha az adott páciensnek volna érvényes taj-száma.

Persze nem biztos, hogy mindenki megfizetteti velük az ellátást. Zsigri Szabolcs például azt mondta, ki fogja használni azt a lehetőséget, hogy nulla forintos díjat is megszabhat. Attól nem tart, hogy ezen sokat bukna, hiszen eddig még nem találkozott ilyen pácienssel, ráadásul egy nem a saját praxisába tartozó, de biztosított páciens ambuláns ellátásáért sem kap 600 forintnál több térítést az egészségbiztosítótól.

Arról, hogy pontosan hány potyautas lehet, nincs pontos adat, bár nyáron a Világgazdaság azt írta, hogy 2019-ben több mint 532 ezer emberről tudta a NEAK, hogy be kellett volna jelentkezniük járulékfizetésre.

Képünk illusztráció

Túry Gergely

Központosított kórházak

A kormány a tavalyi év utolsó napjaiban is fogadott el az egészségügy átalakításával kapcsolatos rendeleteket. Ezek értelmében a fővárosban és környékén három centrumkórház alá sorolták a többi intézményt, az országos intézetek számát pedig a felére csökkentették.