A kamupártokra hivatkozva nyúlt bele a választási törvénybe a kormány, csakhogy a jól szervezett formációknak a szigorúbb szabályok mellett is van esélye az indulásra. A Political Capital választási szakértője szerint a Fidesz valójában nem megfojtani, hanem csak keretek között akarja tartani a „kamupártokat", hogy a random asztaltársaságok ne indulhassanak, de például Berki Krisztián pártja előtt ne legyen akadály.
A kamupártok elleni küzdelemre hivatkozva alaposan átírta a kormánytöbbség a választási törvényt: a következő országgyűlési választásra már csak az a párt állíthat országos listát, amely legalább 71 körzetben egyéni jelöltet állított.
Ezzel eldőlt az ellenzéki együttműködés kérdése: közös jelöltekkel nem tudnak egynél több listát kisakkozni (erről itt írtunk részletesen).
A kormány eredetileg 50-nél húzta meg a határt (a mostani 27 helyett), Volner János volt jobbikos, jelenleg független országgyűlési képviselő fejéből pattant ki a 71-es limit, amit a törvénymódosítót benyújtó Igazságügyi Minisztérium és az igazságügyi bizottság fideszes többsége is támogatott. Kérdés, hogy miért kellett Volner János közreműködése, és miért nem maguk nyújtottak be szigorúbb javaslatot, erre azonban nincs válasz, de így legalább rövid ideig Gulyás Gergely miniszter (az 50 jelöltes határnál) tudta azt állítani, a módosításnak semmi köze az ellenzékhez, és az nem befolyásolja az indulásukat.
Volnernek volt egy másik, a kamupártok ellen hatékonyabb javaslata is, hogy egy ember csak egy jelöltet, illetve listát ajánlhasson, ezt azonban már nem támogatta az igazságügyi bizottság kormánytöbbsége, így a zárószavazásig nem jutott el. A többes jelölés jelentőségét jól mutatják a korábbi eredmények: míg egy párt össze tudta szedni az országos listaállításhoz eddig minimálisan szükséges 13 500 aláírást, a választáson ennek már csak a töredékét érte el.
Nem vesztette el bizniszjellegét
Nem tudjuk, mire lettek volna képesek a kamugyanús pártok a 2018-as választáson, ha ugyanígy 71 jelöltet kellett volna állítaniuk, az azonban biztos, hogy egyikük sem érte el a minimális küszöböt.
Ez azonban nem jelent semmit: 2018-ban a választáson először induló Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja (rövid nevén Medete) után kutatva egy megdöbbentő, kvázi családi bizniszként szervezett hálózatra, illetve különös összefonódásokra leltünk a párt és a szintén nemrég alakult Családok Pártja (CSP), valamint a Szepessy Zsolt-féle Összefogás Párt (ÖP) között.
A 18-as választáson az Összefogás Párt 66, a Családok Pártja 49, a Medete 40 jelöltet állított, amivel – a jelölteknek járó 1 millió forintos támogatással együtt – összesen több mint 600 millió forintos kampánytámogatásra tettek szert.
Ha az oknyomozó cikkünkben vázolt összefonódás 2022-ben is megmarad, más logisztikával két párttal még mindig indulhatnak (hiszen 2018-ban összesen 155 jelöltet képesek voltak állítani), és még többet is kapnak. Volner javaslata a finanszírozásba is belenyúlt, így ha mindkét párt 71 jelöltet állít, akkor fejenként a 995 milliós kampánytámogatás 40 százalékát, vagyis 398 millió forintot kaphatnak meg, ami összesen 796 millió forint.
Vagyis, többet nyernek így, mint a régi rendszerben.
Politikáról egy szót se! - így működik egy kamupárt
Megdöbbentő részleteket mesélt a korábban is kamupárt-gyanús Medete párt egy már elvérzett egyéni képviselőjelöltje a hvg.hu-nak arról, hogyan működteti hálózatát a szervezet. 150 ezer forint 500 ajánlásért a hülyének is megéri, nem csoda, ha még a helyi postás is benne van az üzletben. Politikáról beszélni tilos, kampányolni minek - folytatás csak erős idegzetűeknek.
Nem csak a volt monoki polgármester, Szepessy Zsolt körül lehetett találni formációkat, kis híján indult a választáson négy olyan ismeretlen párt, melyek nevében több százmillió forintnyi támogatáshoz próbáltak jutni annak a bűnszövetségnek a tagjai, akiket a NAV pénzügyi nyomozói és informatikusai lepleztek le, és három személyt vettek akkor őrizetbe, mert a gyanú szerint egy biztosításközvetítő cég adatbázisából lopták ki a személyes adatokat, amelyeket az ajánlásokhoz használtak volna fel. Az ügyben felvetődött Zuschlag János neve is, akit szintén őrizetbe vettek 2018-ban.
Zuschlag neve 2014-ben is felröppent az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt körül is, az ÚMP akkor rekordidő alatt szedte össze a 15 ezer aláírást, ami 149,2 millió forintot jelentett neki. A párt körül a rendőrség nyomozni kezdett, de 2017 tavaszára megszüntették a nyomozást.
Szigorúan nem ellenőrzött pártok
Noha elvileg a kampányra kapott állami pénzt csak a kampányra költhetik a jelöltek, illetve a pártok, a szabályok és büntetések nem túl elrettentőek. A Political Capital és a Transparency International még 2013-ban kidolgozott egy javaslatot, amely szerintük megakadályozná a kamupártok indulását. Ezek egy része megvalósult – például az egy százalék alatt teljesítő pártoknak elvileg már vissza kell fizetniük a pénz – de addig semmi sem akadályozza meg a csalást, amíg a pártok lényegében készpénzben hazavihetik a több százmilliós támogatást – mondta László Róbert, a Political Capital választási szakértője.
A két szervezet szerint két ponton kellene még beavatkozni: az egyéni jelöltekhez hasonlóan csak kincstári kártyán szabadna hozzáférniük ehhez az összeghez, és ugyanolyan szigorúan is kellene elszámolniuk vele, mint az egyéni képviselőjelölteknek.
Most ugyanis egy jelöltnek tételes, míg egy pártnak összesített beszámolót kell leadnia. Miután az Állami Számvevőszék a törvény alapján nem nyomozóhatóság, így az jellemzően nem derül ki, hogy mi van a benyújtott számlákon túl, az egy százalék alatti pártokat pedig csak a többi induló alapos beadványára kezdhetik vizsgálni. A 2018-as választás után nem érkezett ilyen beadvány, így a vizsgálat is elmaradt, pedig sok pénzről van szó.
László Róbert azt mondta, a javaslatukat a kormány a kezdetektől ismeri, többek között Gulyás Gergelyt többször is szembesítették vele, de mindig kitértek az átfogó megoldás elől, maradt a toldozgatás-foldozgatás.
A Transparency és a Political Capital korábbi összegzése szerint több mint 3 milliárd forint támogatást kaptak a – szépen fogalmazva – "komoly politikai ambíciókkal nem rendelkező pártok.
Ezt a 3 milliárd forintot elvileg vissza kellett volna fizetniük a pártoknak, azonban a K-Monitor május végi cikke szerint a Magyar Államkincstárnak egyetlen fillért sem sikerült visszaszereznie tőlük.
A tartozást a NAV adók módjára behajthatja – a szabályok szerint a pártelnök, illetve a jelölt a teljes vagyonával felel, ám ez kijátszható a vagyon átíratásával –, azonban kérdés, mennyire sikeres.
2019-ben a NAV Szél Bernadettnek azt írta,
a végrehajtási eljárások egy esetben, a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt estében vezettek eredményre 8169 forint összeget érintően.
Rákérdeztünk a friss adatokra a NAV-nál, de egyelőre nem kaptunk választ. A K-Monitor a járványszkeptikus Gődény György vezette Közös Nevező 2018 pártra kérdezett rá a NAV-nál, amelynek több mint 152 milliós tartozása volt, de adótitokra hivatkozva nem árulta el, hogy behajtották-e a pénzt.
Lesz itt cirkusz megint
László Róbert szerint a Fidesz valójában nem megfojtani, hanem csak keretek között akarja tartani a „kamupártokat", hogy a random asztaltársaságok ne indulhassanak, de például Berki Krisztián pártja előtt ne legyen akadály.
Berki Krisztián október végén jelentette be, hogy pártot alapított, amely indul a következő országgyűlési választáson. Berki legutóbb a főpolgármester-választáson indulva tett nagy szívességet a Fidesznek: ugyan a 4 ezer szavazatával nem veszélyeztette Karácsony Gergely győzelmét, de személyén keresztül próbálták hitelteleníteni Tarlós István akkori főpolgármester minden kihívóját.
Elképzelhető, hogy ugyanez lesz miniszterelnök-jelölti szinten is. Lászlónak arra nincs megfejtése, hogy a kormánytöbbség miért két lépcsőben, Volner módosítója segítségével nyúlt hozzá a választási törvényhez, számára ez azt mutatja, hogy kaotikus a helyzet és a Fidesznek nem volt mesterterve.
