Több jogszabályt is megszavaztak kedden a Parlamentben a választási törvény és az Alaptörvény kilencedik módosítása mellett.

Elfogadták például az örökbefogadás feltételeit megváltoztató indítványt: ennek értelmében az egyedülállók csak külön miniszteri engedéllyel fogadhatnak örökbe gyereket.

„Elkeserítő, hogy a szülővé váláshoz egy ilyen tortúrán kell keresztülmennem"

Hidegzuhanyként érte az érintetteket a kormány javaslata, amely miniszteri engedélyhez kötné az egyedülállók örökbefogadását. A szakértő attól fél, a döntés az örökbefogadásra váró gyermekeket érinti majd a legrosszabbul, mások szerint pedig a törvénnyel a hazai meleg társadalmat bélyegezhetik meg. A miniszter ígéri, szó sincs róla, hogy ne fogadhatnának örökbe egyedülállók, a méltányosságról a konkrét helyzet ismeretében, szakemberek véleménye alapján döntenek majd.

Változás jön a felsőoktatásban is: 2021. január 1-jétől az alapképzésen gyengén teljesítő hallgató átjelentkezhet felsőoktatási szakképzésre. 2022. január 1-jétől pedig már az oklevél megszerzése előtt is be lehet kapcsolódni a doktori képzésbe az általános orvosi, az állatorvosi, a gyógyszerészi és a fogorvosi képzés hallgatóinak.

Ide tartozik, hogy 2021. szeptember 1-től alapítványi tulajdonba kerül a Pannon Egyetem és a gödöllői agráregyetem is, amely új néven, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemként folytatja.

Elfogadta a Parlament a hulladékgazdálkodás átfogó átalakításáról szóló törvényjavaslatot, ami központosítja az ágazatot amellett, hogy komolyabban bünteti az eldobható italcsomagolások visszaváltási rendszerével és a hulladékkal kapcsolatos visszaéléseket.

A nemzeti mobilfizetést az országosan egységes értékesítési platformot új, koncessziós rendszerben biztosítja majd az állam a korábbi teljesen állami tulajdonban álló társaság helyett.

A szankciókra és szabálysértésekre vonatkozó jogszabályok is módosulnak jövőre: a szankciótörvény a fokozatosság elvére épül, “egy éven belüli első szabályszegésnél a hatóság figyelmeztetést alkalmaz, bírságot a hatóság csak a következő szabályszegésnél szabhat ki”. A közigazgatási bírságot mérsékelt összegben szabják ki, amennyiben az ügyféllel szemben e szankciót három éven belül még nem alkalmazták. A szabályszegők adatai egy nyilvántartásba kerülnek, az adatokat három évig tárolják. Bizonyos esetekben - mint például élet, egészség veszélyeztetése - kötelező bírságolni, és környezetkárosítás esetén sem elég figyelmeztetni.

A törvénymódosítások értelmében az állam átadhat a tulajdonában lévő ingatlanokat a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságnak, az esztergomi vár pedig az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez kerül.