A köztársasági elnök egyebek között azért küldte vissza a családi gazdaságokról november 17-én – szokatlan egységben, ellenszavazat nélkül – elfogadott törvényt, mert az nem jelölte meg a hivatalok és az Agrárkamara által nyilvántartandó adatok kezelésének célját, illetve a gazdák védett személyi adatait is nyilvánossá tenné.
A köztársasági elnök által jelzett problémát a törvényalkotási bizottság azzal oldja meg, hogy beleírta a szövegbe: az őstermelői nyilvántartást az őstermelő azonosítása, illetve más őstermelőtől való megkülönböztetése, ellenőrzése és tevékenységének átláthatósága céljából kell vezetni. Az Agrárkamara a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásában szereplő adatokról és azok változásáról csak statisztikai célból, egyedi azonosításra nem alkalmas módon szolgáltathat adatot különböző hatóságoknak. Nyilvánosságra hozni csak a családi mezőgazdasági társaság nevét és cégjegyzékszámát lehet.
Ezt a módosítást az Országgyűlés hétfőn várhatóan elfogadja, és ezután a köztársasági elnöknek már alá kell írnia a törvényt.
Arról azonban a törvényalkotási bizottság nem tesz említést, ami az államfő általános kifogása volt: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) – többek között a személyes adatok védelméhez való jog érvényesítése érdekében – joga lett volna véleményezni a törvénytervezetet, de („információim szerint” – írja az elnök) nem kérdezték meg, pedig ez az előterjesztő Agrárminisztérium törvény által előírt kötelessége lett volna.
Az elnöki visszaküldő levél így zárul: „kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényt a NAIH véleményének megismerése és mérlegelése, valamint észrevételeim alapos megfontolása után tárgyalja újra és fogadja el ismét”.
A törvényalkotási bizottság jelentésében azon nincs szó arról, hogy legalább utólag megkérdezték-e a NAIH-ot, és a hatóság véleménye alapján készítették-e el a módosító javaslatukat. Nincs szó továbbá arról se, hogy foglalkoztak-e az Agrárminisztérium felelősségével az államfő szerint törvénysértő törvény-előkészítés miatt.