Meglehetősen logikátlannak tűnik az, hogy melyik közoktatási intézményben rendelnek el távoktatást vagy küldenek haza osztályokat koronavírus-fertőzés miatt a hatóságok. Ennél is nagyobbnak tűnik a fejetlenség az állami vírusteszteknél.
Öten járnak csak be egy 24 fős osztályba egy fővárosi általános iskolában, ahol több diáknál is fertőzést mutattak ki, de mégsem küldik haza az egész osztályt, a tanárok is bejárnak hozzájuk tanítani – írta egy olvasónk. A fertőzés feltehetően attól a diáktól származik, akinél fertőzésgyanú miatt tesztet kértek, de mégis bejárt az iskolába, amíg meg nem lett a – pozitív – eredmény. Az ügyben megkerestük az érintett iskolát, ahol az illetékes Belső-Pesti Tankerülethez irányítottak, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Tudunk olyan fővárosi középiskoláról is, ahol 10 fertőzött van különböző osztályokban, de egyetlen fertőzéssel érintett osztályban sem rendeltek el karantént, nem küldték haza a többi diákot, csak a szülők kaptak egy levelet arról, hogy ha úgy gondolják, ne küldjék be gyereküket. Egy 34 fős osztályból így csak 17-en voltak bent hétfőn, mert egy diáknak, aki majdnem egy hétig járt be velük együtt az órákra, a múlt szerdán pozitív eredményt hozott a tesztje. Hétfőig nem tudni arról, hogy történt-e rendkívüli intézkedés, és nem tudni kontaktuskutatásról sem, jóllehet 4-5 osztálytársról is felmerült, hogy gyanútlanul megölelgették a fertőzött diákot és osztálytársaikat, bár nem emlékezett mindenki pontosan, mikor és kiket. Ennek az iskolának az ügyében is a Belső-Pesti Tankerülethez küldtünk kérdéseket, válaszukat várjuk.
Az érintett intézmények esete azért érdekes, mert a közelmúltban sorra érkeznek hírek olyan iskolákról, ahol vagy hazaküldenek vagy átállítanak digitális oktatásra egész osztályokat, esetleg teljes oktatási szünetet rendeltek el fertőzések miatt.
Orbán Viktor miniszterelnök szombaton az M1-nek adott interjújában arról beszélt, hogy az országban eddig három iskolát és 16 óvodát kellett bezárni a vírus miatt, a többi helyen pedig „többé-kevésbé a megszokott rendben” zajlik az oktatás. A számoknak némileg ellentmond, hogy csak a múlt héten több tucat iskolában kellett intézkedéseket bevezetni, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig az iskolákban uralkodó fejetlenségre, információhiányra és ferdítésre hívta fel a figyelmet állásfoglalásában.
A hvg.hu tudomására jutott és a hírekben is szereplő esetek alapján nem tűnik túl következetesnek, hogy egy adott iskolákban mikor hoznak meg rendkívüli intézkedéseket. A múlt héten Székesfehérváron egy egész osztályt és az osztályfőnököt is hazaküldték egy fertőzött diák miatt, most hétfőn pedig két szintén vidéki iskolában (Szombathelyen és Pécsen) is több osztályt hazaküldtek, mert egy-egy pedagógus fertőzöttnek bizonyult, a Csongrád megyei, 1500 lelkes Kübekházán viszont egy fertőzött óvónő miatt az egész településre fertőtlenítést rendelt el a polgármester. Ehhez képest az említett budapesti iskolákon kívül is voltak a fővárosban hasonló esetek – diákok és tanárok körében is –, de nem küldtek haza osztályokat vagy oktatókat. Emlékezetes például az Óbudai Németh László Általános Iskola esete a tanév elején, ahol fertőzött idegen nyelvi oktatók miatt a tanárok harmada karanténba került, de az oktatás mégis elindult.
Az iskolákban a fertőzés esetén szükséges járványügyi lépésekről az Emmi által augusztusban kiadott, legutóbb szeptember 7-én frissített, sokat kritizált intézkedési terve szól. Eszerint ilyen esetben az Emmi Köznevelési Államtitkársága és a Nemzeti Népegészségügyi Központ területileg illetékes szerve közösen dönti el, hogy az adott közoktatási intézményben szükséges-e elrendelni rendkívüli munkarendet, illetve az Oktatási Hivatal rendelhet el rendkívüli szünetet, amennyiben – ahogy az intézkedési terv fogalmaz:
a koronavírus-világjárvány által okozott fertőzés vagy fertőzött személyek megjelenése a nevelési-oktatási intézményben (...) megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzetnek minősül.
Az iskoláknál tapasztalt következetlenségek tisztázása érdekében az Oktatási Hivatalnak is küldtünk kérdéseket, de cikkünk megjelenéséig arra sem kaptunk választ.
Nem mindenkinek egyértelműek a szabályok?
Bizonytalanság azonban nem csak az oktatási intézmények protokollja, de a tesztelés körül is tapasztalható. Noha az általunk megkérdezett háziorvosok azt mondták, gond nélkül kérnek tesztet akkor is, ha a fertőzésgyanús páciensünk máshol tartózkodik, egy budapesti kollégiumban lakó vidéki diák arról számolt be a hvg.hu-nak, hogy az ő ilyen irányú kérését elutasította az otthoni orvosa.
A cikkben álnéven, Istvánként szereplő diáknak napokat kellett elkülönítőben töltenie, miután két hete szombaton belázasodott, és nem tudott tesztet intézni. A vidéki háziorvosa hétvégén nem dolgozott, ezért a kollégium szerint illetékes ügyeletre telefonált, ahol felvették az adatait és a kérdőívet, majd jelezték, továbbítják a tisztiorvosi szolgálatnak. Nem történt semmi, ezért hétfőn előbb felhívta saját háziorvosát, aki közölte, a megyén kívül nem kérhet tesztet, ezután visszahívta a budapesti rendelőt, ahol ráerősítettek, mondták már, hogy keresni fogják, de ne legyen meglepődve, ha ez még nem történt meg, hiszen akár 4-5 nap is lehet.
István mindezek után a járványügyet is felhívta, ahol megtudta, hogy ő csak egy gyanúbejelentésig jutott, ami alapján soha nem fognak mintát venni, csak akkor, ha ezt a háziorvos kéri. Megtudta azt is, az otthoni háziorvosa is kérhette volna számára a tesztet. A tünetei addigra már elmúltak, így kiengedték az elkülönítőből, de azóta sem kereste senki a hatóságoktól.
Túlterheltség, többnapos csúszás
Mindeközben a koronavírus-teszteléseknél is előfordulnak a többnapos csúszások. Legalábbis erről számolt be az elmúlt hetek tapasztalatai alapján több háziorvos is a hvg.hu-nak. Egy Budapesten és Pest megyében is praktizáló doktornő szerint a mentőszolgálat által ígért 24-48 órás határidőt csak néha tudják tartani a mintavételi egységek. A doktornő a páciensei visszajelzései alapján azt mondta, a tesztigény leadását követően jellemzően nem másnap, hanem csak a második, de inkább harmadik napon érnek ki, és olyan is előfordult, hogy átcsúsztak a negyedik nap délelőttjére. Tapasztalatai szerint a levett minták kiértékelése is lelassult, korábban általában a mintavétel másnapjára megvoltak az eredmények, de most már 2-3 nap is eltelik. Sőt, alkalmanként ennél hosszabb ideig is várni kell.
Olvasónk, Nóra például most hétfőn ötödik napja várta egyik gyermeke koronavírustesztjének eredményét, igaz, a mintavétel legalább viszonylag hamar megtörtént: a múlt hétfői igénybejelentést követően már múlt szerdán kiértek a mentősök, igaz, nem pont akkor, mikorra ígérték magukat. Amikor fél 12-kor megkérdezte, hogy ebédelhet-e a gyerek, azt mondták nyugodtan, majd ehhez képest fél kettőkor már ott voltak. Ami azért probléma, mert az étkezés és a fogmosás befolyásolhatja a garatváladékból vett minták tesztelésének sikerét.
Mindenesetre a kedves és jó humorú mentősök levették a mintát, de az eredményt hiába kereste óránként az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben, hétfő délelőtt még nem volt semmi nyoma. Így tehetetlenül vár otthon az egész család, immár egy hete. Azt mondta, hogy nekik ugyan nem írták elő, de óvatosságból inkább mindannyian – két felnőtt és három gyerek – otthon maradtak.
Volt azonban ennél nagyobb késés is. Egy másik, szintén Budapesten praktizáló háziorvos, Judit szerint nála az is előfordult, hogy valakihez csak egy, máshoz két hét után mentek ki mintáért. Az egy hétig váró páciensének nem a tünetek, hanem idősotthonba költözés miatt kért tesztet, a két hétig várakozó páciense azonban hozta a jellegzetes tüneteket. Az ő esetében többszöri reklamáció után derült ki, hogy az adatok felvitelekor elírták a telefonszámát, és nem tudták utolérni, és – hiába van ilyenkor megadva a háziorvos száma is – őt sem keresték azzal, hogy segítsen utolérni az érintettet. Így, mire két hét után – múlt pénteken – kiértek a pácienshez, el is múltak az amúgy a koronavírus-fertőzésre utaló jellegzetes tünetek, persze a teszt is negatív lett.
Közel egy hetet várt tesztje eredményére másik olvasónk is, egy évkezdő osztálykirándulás után belázasodott tanár. Ő két hete szerdán lett beteg, csütörtökön érte el a háziorvost, aki a tüneteket hallva – végtagfájdalom, gyengeség, csillapíthatatlan láz – extra kérdés nélkül közölte, hogy mintát fognak tőle venni. A mintavevők három nap múlva, előző vasárnap este tízkor értek oda hozzá, de előtte szombaton telefonos érdeklődésére nagyon kedvesen elmondták, hogy túlterheltek, többnapos csúszásra is lehet számítani.
Amikor odaértek hozzá, már 8 órája nem evett, a teszt eredményét pedig csak múlt hét szerdán kapta meg – ami negatív lett. "Igazából mindenki kedves volt ebben a sztoriban, de maga a rendszer rosszul vizsgázott, az információáramlás, a tájékoztatás kritikán aluli volt" – írta olvasónk.
Korábban is előfordult hasonló eset, a hvg.hu egy másik olvasója például Nórához hasonlóan arról számolt be, hogy a mentősök nem tudták tartani az előre megbeszélt időpontot gyereke letesztelésére, és hogy egy olyan lista alapján mentek ki címekre, ami látszólag nem vette figyelembe, hogy hol van egymáshoz közel két cím, mert másfél órával azelőtt, hogy hozzájuk értek, pont a szomszéd utcában teszteltek. Ráadásul miután a férjén magánúton elvégzett teszt pozitív lett, az ő számára is megkérte a háziorvos az állami tesztelést, de a mentős, aki a gyerekéhez jött, nem akarta egyúttal őt is letesztelni, mondván, hogy még nincs rajta a listán.
A mintavételek listáját a mentők nem feltétlenül az alapján állítják össze, hogy a címek egymáshoz közel legyenek. A rangsorolásuk “többféle szempont szerint történik. Úgymint tünetek súlyossága, beérkezési sorrend, lakcím, szabad mintavételező egység helyzete stb.” – írta az Országos Mentőszolgálat szóvivője a hvg.hu megkeresésére, aki szerint a címek sorrendbe állítását “nagy tapasztalatú, helyismerettel rendelkező mentésirányítók végzik, akik feladatát a mentésirányításban is használt térinformatikai rendszer segíti”.
A mentők szerint minden esetben a napi aktuális szükségletekhez igazítják a mintavételező “COVID”-egységeik számát – a mentési kapacitáson felül átlagosan napi 80 egységről van szó –, és “a megrendeléstől számítva rendszerint 24-48 órán belül megtörténik a mintavételezés". Hozzátették, Müller Cecília országos tiszti főorvos utasítására megnövelték a minták szállítását végző mentők kapacitását. Az, hogy ez mennyiben gyorsítja a tesztelést, a következő napokban, hetekben válik el.
Ha az állami tesztelés rendszeresen ilyen késésekkel zajlik, akkor több szempontból is megkérdőjeleződik az értelme: egyrészt a csúszások miatt a fertőzéses esetek csak jóval később jelennek meg a hivatalos adatokban, vagyis a járványhelyzetről ezek alapján rendelkezésre álló információk messze nem naprakészek; másrészt hiába szeretne valaki hamarabb visszamenni dolgozni vagy az iskolába, mire megkapja az állami teszt eredményét már jóformán letelik a karanténidőszak is.
(Kiemelt képünk illusztráció)
