Teljesen átszabták Belső-Erzsébetváros közlekedési rendjét, hogy csökkentsék az átmenő gépjárműforgalmat. A cél érdekében a megoldás jónak tűnik, de egyelőre problémákat tud okozni, mikor egyirányú utcákban szemből találkoznak autók.
„Hova megy? Nem látja, hogy behajtani tilos?”
– kiált rá a közterület-felügyelő a Wesselényi utca megfordított szakaszára lendületből behajtó furgon sofőrjére. „Nem” – szól a rezignált válasz, majd a sofőr tolatni kezd.
A fővárosi és a VII. kerületi önkormányzat, illetve a BKK egyik napról a másikra alaposan átvariálta a Kiskörút és a Nagykörút közti terület Rákóczi út és Andrássy út határolta bulinegyed közlekedési rendjét – forgalomcsillapítási célzattal, egyelőre ideiglenes jelleggel.
A BKK az átalakítások első napján, augusztus 10-én koraeste „gyorsan alkalmazkodtak a közlekedők” címmel adott ki közleményt. Ehhez képest a kerületnek napokkal később ki kellett küldenie a közterület-felügyelőket a Wesselényi utcába, mert továbbra is kaotikus volt a helyzet, állítólag rendszeresek voltak a koccanás közeli helyzetek. Úgy tudjuk, a Wesselényi utcában a legkritikusabb a helyzet, ezért csak ide rendeltek ki közterület-felügyelőket. A többi beavatkozási ponton tapasztalataink szerint sokkal jobban boldogulnak a közlekedők.
A közterület-felügyelők ugyanakkor nem bírságolják a szabálytalan járművezetőket, láthatóan nem a pénzbehajtás a cél, csak segíteni igyekszenek. Legalábbis egyelőre, ez még változhat, ha a közlekedők tényleg alkalmazkodnak a változásokhoz. Ami várhatóan nem lesz egyhamar, még a BKK is elismerte címében optimista közleményében, hogy „akadtak olyanok, akik rutinból közlekedtek”, és figyelmeztetett, hogy „figyeljenek a KRESZ-táblák által szabályozott közlekedési rendre, a kötelező haladási irányra”.
És akkor jöttek szembe az egyirányúban
Az egész forgalmi átszervezésben a kulcsszó éppen a haladási irány. A legfontosabb átalakítások, hogy a terület négy sugárirányú csatornájába (Dohány utca, Wesselényi utca, Dob utca, Király utca) gátakat építettek be, rövid szakaszokat, ahol fordított az utca haladási iránya. Vagyis például megy valaki befelé a Wesselényi utcán, aztán egyszer csak jön szembe egy behajtani tilos tábla (illetve sok, mert az új rend valóban alaposan ki van táblázva), és jönnek szembe más járművek, mert onnantól a haladási irány fordítva van. Így az adott úton nem lehet továbbmenni, csak le lehet róla kanyarodni. Aki nagyon akar, az persze megkerülheti a gátat (a rövid ellentétes haladási irányú szakaszt) és visszatérhet az adott utcába egy olyan ponton, ahol az már újra felvette a korábbi haladási irányát.
Mindez nem érinti a tömegközlekedési járműveket, nekik ugyanis pár parkolóhely felszámolásával és átrendezésével csináltak helyet, hogy a haladási irány megfordulása ellenére egyenesen folytatni tudják az útjukat. Ezeket a szakaszokat a kerékpárosok is használhatják. A gépjárművezetőket (legalábbis elsőre) ez még jobban megzavarhatja, hiszen aki nem figyel a táblákra, csak azt látja, hogy a troli és a bicikli megy tovább egyenesen.
Szintén zavaró lehet, mivel a közlekedési rendszerben merőben szokatlan, hogy szűk, egyirányú utcák kereszteződéseiben szemből találkozzanak egymással járművek, amelyek ráadásul kanyarodhatnak ugyanarra az útra – vagyis az egyik jobbra, a másik balra. Mindebben persze nincs semmi szabálytalan, és a KRESZ tudja kezelni az ilyen helyzeteket. Az a kérdés, hogy bár elvileg minden gépjárművezető rendelkezik KRESZ-vizsgával, ők tudják-e kezelni ezeket a szokatlan helyzeteket.
Mérnek mindent, mindenkit megkérdeznek
Felvethető, hogy itt most „szívatják az autósokat”. És ez igaz is bizonyos értelemben.
Az átszervezés deklarált célja, hogy csökkenjen a területen az átmenő gépjárműforgalom. A sugárirányú utcákba beépített haladásiirány-gátak, a szokatlan, de megszokva is odafigyelést igénylő közlekedési helyzetek mind azt célozzák, hogy a területen ne lehessen könnyen keresztülhaladni. Ezt a célt ezek a változtatások valóban jól is szolgálják, a Rákóczi út és az Andrássy út között gépjárművel sokkal kellemetlenebb és munkásabb lett befelé és kifelé közlekedni.
Az nem egyértelmű, hogy időigényesebb-e, hiába volt eddig az egész terület közlekedési rendje arra kihegyezve, hogy a Dohány, Wesselényi, Dob, Király csatornák gépjárművel minél könnyebben járhatók legyenek, enyhén szólva nem voltak ritkák a dugók. Főleg csúcsidőben, de például a Király utca eleje a Deák térnél lényegében bármikor be tudott dugulni.
Mindenesetre a BKK és a kerület is végez méréseket.
Ami azt illeti, mérnek mindent a légszennyezettségtől kezdve odáig, hogy hány és milyen jármű hol lép be a területbe, illetve hol lépnek ki róla.
Az adatok és a lakossági véleményfelmérés tükrében fogják eldönteni, megtartják-e az új forgalmi rendet jelenlegi vagy módosított formájában.
Nem az autósokkal szúrtak ki, hanem az autóforgalommal
Ami a helyi „autósokat” illeti, vagyis a gépjármű-célforgalmat: a nehezített pálya nyilván azoknak is okoz kellemetlenséget, akik a területen laknak vagy dolgoznak és gépjárművel közlekednek. Vagyis akkor okoz nekik kellemetlenséget, amikor gépjárművel közlekednek.
Cserébe a helyi lakók és az ott dolgozók nyernek rajta, ha sikerül csökkenteni a gépjárműforgalmat, mert jobb lesz a levegő, kisebb lesz a zaj, békésebbek lesznek az utcák. Ugyanez a nyereség mindenki másra is érvényes, aki nem gépjárművel megy be a területre – ez elég sok embert jelent, adva, hogy a főváros egyik legfrekventáltabb (úgy is mint bulinegyed) részéről van szó.
Mindenesetre úgy hallani, egyelőre a helyi lakosok körében sem arattak feltétlen sikert az átalakítások. Egyedi reakciókból persze nem lehet általános következtetéseket levonni,
ráadásul a közlekedési átszervezéseket jellemzően kezdetben elutasítás fogadja.
Különösen sok kritika éri a változtatások hirtelenségét, azok ugyanis egyáltalán nem lettek beharangozva, a bevezetés előtt bejelentve is csak épphogy. Felkészülési/tájékoztatási idő pedig egyáltalán nem volt, ezért annyira nem is meglepő, hogy hiába a táblaerdő, sok járművezető teljesen eltévedve botorkál. A városvezetés talán azt gondolhatta, hogy jobb gyorsan túlesni az elején/nehezén.
Budapest annyiban biztos nem lóg ki a sorból, hogy a világ szinte minden nagyvárosa a gépjárműforgalom-csökkentés irányába mozog, ezeket a folyamatokat a járvány csak felgyorsította.
