A még májusban beígért intézkedés körül eddig is gyanúsan nagy volt a nagy csönd. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaiból azonban nemcsak az derült ki, hogy nincs ilyen program, hanem, hogy nem is tartaná jó ötletnek, ha lenne.
Eddig is gyanítani lehetett, de mostanra egyértelműen kiderült, hogy lufi, üres kommunikációs fogás volt Orbán Viktor május 8-i bejelentése, amellyel a járvány miatt megugró munkanélküliség felszámolásának egyik pilléreként harangozta be, hogy az állami cégek új feladatokat kapnak, amelyekhez új embereket tudnak majd felvenni időleges szerződésekkel.
A miniszterelnök ígéretét egy héttel később az innovációs- és technológiai minisztérium (ITM) foglalkoztatási államtitkára is megismételte, de konkrétumok helyett ő is csak annyit mondott, hogy a három hónapig járó álláskeresési támogatás lejárta után a vállalati szektor mellett „az államtól is kapnak állásajánlatot a munkanélküliek”.
A munkahelyteremtő kormányzati program többi intézkedését a közfoglalkoztatás bővítésétől a nyolcvanmilliárdos keretösszegű munkahelyteremtő bértámogatási programon át a honvédségnél induló önkéntes tartalékosi szolgálatig még májusban bejelentették, az állami cégek foglalkoztatási programjáról azonban azóta sem derült ki semmi.
Május végén egyszer már megpróbáltunk utánajárni, hogy mégis
- mely állami cégeknél és milyen munkakörökben lesz/lehet szó a miniszterelnök által említett ideiglenes foglalkoztatásról,
- csak az eleve munkaerőhiányos vállalatokat/munkaköröket érinti-e majd a lépés, vagy ennél általánosabb lesz-e
- megközelítőleg hány embert tudnak majd ebben a formában foglalkoztatni és fix időre szól-e majd a megbízás,
- milyen foglalkoztatási formában történhet majd mindez, és
- kapnak-e az érintett cégek pluszforrást a pluszfoglalkoztatáshoz,
de nem jártunk sikerrel: hiába küldtük el mindkét helyre a kérdéseinket, a foglalkoztatásért felelős innovációs minisztérium és az állami cégeket felügyelő nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter titkársága hetekig egymásra mutogatott, hogy melyikük is illetékes a kérdésben. Újbóli érdeklődéseinkre mindkét helyen egyre ingerültebben ígértek visszahívást, ami azóta sem történt meg. Legutóbb, másfél hete pedig, amikor kérdéseink elküldésének egy hónapos „jubileumán” érdeklődtünk, arra hivatkoztak Bártfai-Mager Andrea titkárságán, hogy meg sem kapták a (négy hét alatt három e-mail-címre négyszer elküldött) kérdéseinket.
Az, hogy a választ tőlük kellene várni, eddigre mindenesetre már nem volt kérdőjeles: Orbán Viktor ugyanis a május 22-i rádióinterjújában, amelyben azt ecsetelte, hogy mely minisztereinek tartozik hálával a munkahelyteremtő program kidolgozásában való részvételéért, külön kiemelte a kormány tagjai közül Bártfai-Mager Andreát, aki szavai szerint
az állami cégeket hozza álláskeresők befogadására alkalmas állapotba.
De nemcsak a tárca nélküli miniszter hallgatása és a válasz hiánya árulkodott arról, hogy valami nem stimmel a belengetett programmal: furcsa volt az is, hogy a munkavállalók képviselői sem kaptak róla információt, pedig a versenyszféra és a kormány hétfőnkénti állandó konzultációs fórumán (VKF) hétre-hétre részleteket kértek erről a foglalkoztatáspolitikai államtitkártól. Bodó Sándor azonban azóta sem adott erről tájékoztatást: az első alkalmakkor azzal hárított, hogy „utánanéz”, a továbbiakban pedig mindig azzal, hogy még zajlik az üres álláshelyek felmérése az állami cégeknél.
A legutóbbi fórum után a hvg.hu által megkérdezett szakszervezeti vezetők egybehangzó véleménye az, hogy a bejelentés eleve nem is volt több kommunikációs fogásnál, és maximum azokat az állami cégeknél addig is meglévő üres álláshelyeket töltötték volna fel, amelyekre az eddig kínált bérérért és kondíciókkal nem jelentkezett senki, vagy – ha létezett mögötte valaha konkrét elképzelés – az mostanra biztosan elhalt.
Hogy így lehet, vagyis, hogy valamelyik okból, de nincs-nem lesz ilyen program, az csütörtökre a Miniszterelnökség vezetőjének szavaiból is kiderült: a kormányinfón Gulyás Gergely a hvg.hu kérdésére, hogy mikor és milyen forrásból kezdődhet az állami többletfoglalkoztatás, azt mondta:
nem az az elsődleges cél, hogy az állam adjon munkát, de ha szükség van rá, adni fog.
Csakhogy a folytatásban nem a kérdésünkben szerepelő állami cégeknél betölthető állásokra utalt, hanem a közmunkaprogramban foglalkoztathatók létszámának megemelésére, az időközben indított informatikai képzési programokra és a szerződéses katonai állomány bővítésére.
„Ezek azok az állami munkák, amikre ma van lehetőség” – összegezte Gulyás Gergely. Kicsivel később pedig az is kiderült, hogy az állami vállalati többletfoglalkoztatásnak valójában már az elméletével sem ért egyet:
Én nem javasolnám helyes iránynak a védekezésben, hogy állami cégek létszámát, az állami bürokráciát növeljük.
– fogalmazott a miniszter, hozzátéve: piaci munkahelyek létrehozása és megőrzése a jó megoldás szerinte.
A Világgazdaság korábban arról írt egy a birtokába jutott kormányzati dokumentum alapján, hogy a koronavírus-járvány kirobbanása óta május végéig nagyjából 200 ezerrel csökkent a munkahelyek száma.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) friss adatai alapján pár napja pedig lapunkban írtunk arról, hogy bár májusban már sokan éltek az időközben elérhetővé vált állami bártámogatásokkal, még ebben a hónapban is több mint harminckétezren veszítették el a munkájukat.
| Szám, háború |
A közfoglalkoztatotti keret duplájára emelését és a programba felvehetők körének bővítését már csaknem két hónapja, még első gazdaságvédelmi intézkedései között jelentette be a kormány, arról azonban azóta sem érkezett hír, hogy mindez mit jelent majd a gyakorlatban, vagyis, hogy külön közmunka programo(ka)t indít-e esetleg a Belügyminisztérium (BM) a potenciális többletként jelentkező százezer embernek. Információk híján a BM sajtóosztályához fordultunk kérdéseinkkel, a válaszukon pedig meglepődtünk. Abban ugyanis azon túl, hogy kinyilvánították, hogy „az önkormányzati-, és az országos közfoglalkoztatók felkészültek egy nagyobb létszámú közfoglalkoztatás megvalósítására”, a Miniszterelnökség vezetőjének a Kormányinfón elhangzott, fentebb már általunk is idézett szavait ajánlották figyelmünkbe, miszerint „az elsődleges cél az nem az, hogy az állam adjon munkát, de ha szükséges, akkor az állam adni fog. Ezért emeltük meg százezerrel a közmunka keretszámát és az ehhez szükséges forrásokat a kormány biztosítja…” Talányos a helyzet a honvédségi foglalkoztatással kapcsolatban is: az Euronews múlt héten egy, az AFP hírügynökségnek nyilatkozó őrnagyra hivatkozva azt írta, hogy csak a múlt héten 2500-an adták be jelentkezésüket a honvédségi toborzóirodáiban. A szám azért meglepő, mert a tárca hvg.hu-nak küldött összesítése szerint áprilisban még csak 530-an, májusban pedig 657-en regisztráltak a toborzásokon – vagyis, ha igaz, amit az őrnagy állított, akkor csak a múlt héten többen jelentkeztek, mint az első két hónapban összesen. Az igazságra – valamennyire legalábbis – egy Népszava cikkből derült fény: a lapnak azt írta a HM, hogy az idén összesen adták be 2500-an a jelentkezésüket – közülük viszont csak hatszázan voltak, akik nem valamelyik „hagyományos” – hivatásos, vagy szerződéses – formára, hanem munkanélkülieknek létrehozott speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálatra jelentkeztek. |
