Az MSZP-s Csorbai Ferencet már megválasztása előtt arra kérte mindenki, lépjen vissza, és fair versenyben dőljön el, hogy ki legyen Mohács vezetője. A politikus eddig ellenállt, de most már ő is „tiszta képet” szeretne. Nem kapkodja el viszont a képviselő-testületi ülés összehívását, amelyen az önfeloszlatásról dönthetnének.
Az első lehetséges időpontban, a járványügyi veszélyhelyzet feloldásának napján kezdeményezte múlt héten a Fidesz mohácsi frakciója a helyi képviselő-testület összehívását, hogy a testület végre feloszlathassa magát, és új, időközi önkormányzati választást írjanak ki a településen.
Ha nem jön márciusban a koronavírus-járvány, ez már réges-régen megtörtént volna: a város kormánypárti képviselői már az október 13-i önkormányzati választás estéjén lemondásra szólították fel a település frissen megválasztott új vezetőjét. Az MSZP-s Csorbai Ferenc – ahogy arról beszámoltunk – „automatikusan” lett Mohács polgármestere, miután a várost 1998 óta vezető Szekó József két héttel a választások előtt meghalt, más jelölt pedig nem volt versenyben. Hiába kérte a 47 éves vállalkozót (aki mellesleg Puch László, az MSZP pénztárnokának veje) kegyeleti okokra és a demokratikus versenyre hivatkozva visszalépésre nemcsak a Fidesz, hanem még az őt támogató DK–Jobbik–Momentum ellenzéki szövetség is, a szocialista politikus hajthatatlan volt.
Október 13-án el is mondták a véleményüket a hozzáállásáról a választók: az urnáknál megjelent majdnem hatezer emberből több mint négyezer érvénytelenül szavazott, az MSZP-s politikus mindössze 1867 voksot kapott. Emellett a nyolc egyéni választókerület mindegyikében a Fidesz–KDNP jelöltje nyert, csak kompenzációs listáról jutott be két MSZP-s és egy DK–Jobbik–Momentum közös jelölt a képviselő-testületbe.
Csorbai Ferencet viszont sem a megalázó eredmény, sem saját korábbi ígérete – miszerint ha kevés szavazatot kap, akkor nem veszi át a mandátumát – nem tántorította el attól, hogy elfoglalja hivatalát: a kevés szavazatot azzal magyarázta, hogy nem szólalhatott meg a helyi médiában, és nem mondhatta el elképzeléseit, a képviselő-testület kormánypárti túlerejéről pedig magabiztosan kijelentette, hogy lát esélyt velük az együttműködésre.
Hogy ezt milyen jelekből szűrte le, azt nem tudni, a helyi Fidesz ugyanis rögtön a választások után felszólította, ne vegye át a mandátumát (így viszonylag hamar, már 75 nap múlva ki lehetett volna írni az új választásokat), de a kormánypárti frakció ezután is minden lehetőséget kihasznált a polgármester ellehetetlenítésére: nemcsak Csorbai alpolgármester-jelöltjét szavazták le (és választották meg helyette később a helyi Fideszt vezető Pávkovics Gábort), hanem gesztusértékűnek gondolt kezdeményezését is, hogy az elhunyt korábbi polgármestert avassák a város díszpolgárává, miközben lépten-nyomon egyértelművé tették természetesen azt is, hogy az első lehetséges alkalommal fel szeretnék – és fel fogják – oszlatni a képviselő-testületet.
Mivel a törvény erre leghamarabb a megalakulástól számított fél év elteltével ad lehetőséget, az önfeloszlatásra rögtön ekkor, április 24-e után szerettek volna sort keríteni. Csakhogy a járványügyi veszélyhelyzet bevezetésével átmenetileg időközi választásokat sem lehetett kitűzni, és a képviselő-testület sem ülésezett: a polgármesterek a vészhelyzetben kapott felhatalmazással egyszemélyben irányították a településeket. (Csorbai ezt nem sokkal a felhatalmazás hatályba lépése után ki is használta, és a fideszes alpolgármester mellé saját hatáskörben MSZP-s párttársát is kinevezte alpolgármesternek.)
A járványhelyzet, illetve a COVID19 elleni védekezés átmenetileg egyébként úgy tűnt, betemet(het)i végre a felek közti árkot:
Az „én” ideje lejárt, most a „mi” korszakának kell következnie
– írta például március végén a honlapján Csorbai korábbi legnagyobb kritikusa, a helyi Fideszt is vezető kormánypárti alpolgármester, többször is hangsúlyozva, mennyire fontos, hogy a veszélyhelyzet idején az egyéni érdekeket és a kicsinyes kampányolást félretéve, egymással összefogva dolgozzanak Mohácsért azok, akik döntéshelyzetben vannak a városban.
Nem telt bele azonban egy hét sem, és Pávkovics Gábor, a helyi Fidesz–KDNP frakcióvezetője már arról írt, hogy a polgármester – a szocialista alpolgármesterrel karöltve – egy kampányvideóval felrúgta a szóbeli (béke)megállapodásukat.
Erkölcsileg elítéljük, amit egyesek vélelmezhetően, a koronavírust eszközként felhasználva művelnek. Arra kérek minden mohácsi polgárt, hogy ne üljön fel erre a teljesen rossz irányba tartó vonatra. Azt, amit most tapasztalunk, raktározzuk el emlékezetünkben arra az időre, amikor a veszélyhelyzet már a múlté, és ítéljünk majd akkor ennek alapján
– tett egészen direkt utalást a később várható új választásra az alpolgármester.
Bár az időközi választások kiírására szóló moratórium a járványügyi veszélyhelyzet elmúltával, múlt csütörtökön lejárt, egyelőre megjósolhatatlan, hogy mikor járulhatnak újra az urnák elé a mohácsiak: hiába kezdeményezték ugyanis információink szerint a képviselő-testület összehívását a fideszesek, a polgármester másnap elment szabadságra, ráadásul külföldre. (A törvény szerint a képviselő-testület feloszlatása után maximum 120 nappal kell kiírni az új választást, úgy, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen – a szerk.)
Csorbai Ferenc, akit még úton Horvátországba értük el telefonon, a hvg.hu-nak meglepő módon azt mondta, hogy
nem zárkózik el egy új választástól, mert az szerinte is jót tenne a legitimációjának, összességében pedig mindenkinek jobb, ha tiszta a kép.
A polgármester úgy látja, hogy az előző választás még a gyászról szólt, és az érzés nagyban befolyásolta az eredményt. Az azóta eltelt időszakban azonban állítása szerint nagyon sok energiát fektetett „úgy gondolatiságában, mint tevőlegesen a város jobbításába”, amit szerinte a választók is látnak, és egy újabb megmérettetésen reményei szerint majd értékelik is.
A kérdésre viszont, hogy akkor szabadsága után a lehető legkorábbi időpontban összehívja-e majd a képviselő-testületet, a polgármester már nem felelt egyértelmű igennel: azt mondta, egyelőre
napszaktól függ,
hogy éppen úgy gondolja-e, hogy jobb mihamarabb túlesni az egészen, vagy úgy, hogy inkább később, mert vannak még tervei, amiket még az oszlatás előtt végrehajtana. Mindegyiknek van előnye, meg hátránya is – összegezte, megismételve, hogy az időpontot még nem döntötte el.
Az ellenzéki pártokkal – a Jobbikkal, a DK-val és a Momentummal – Csorbai Ferenc szerint beszélgetett már az új választásról, de konkrét megállapodásról nem volt szó, mert „most nem ez volt a legfontosabb”.
Az biztos, hogy a kormánypárti kihívója, az alpolgármestere, Pávkovics Gábor lesz. Ezt a fideszes politikus fiától, egyben sajtósától tudjuk, aki ezen, illetve a tényen túl, hogy a Fidesz mindenképpen „igazi választáson” szeretne dönteni Mohács vezetőjéről, ezért kezdeményezni fogja az önfeloszlatást, többet sajnos nem árult el, és bár megígérte, végül édesapjától sem kaptunk visszahívást.
A Jobbik az eddigi jelek szerint az új választáson is Csorbai mögé áll majd be – Schwarcz-Kiefer Patrik, a Jobbik Baranya megyei önkormányzati képviselője legalábbis azt mondta a hvg.hu-nak: a lehető legszélesebb körű ellenzéki együttműködést szeretnék Mohácson, mert látták, hogy csak így van esély a Fidesz legyőzésére, és ha a jelenlegi MSZP-s polgármester elindul, akkor a Jobbik kész őt támogatni majd.
DK információink szerint még nem foglalkozott a kérdéssel, a Momentum viszont nagyon is bekavarhat majd az ellenzéki egyezkedésbe: a párt a hvg.hu-nak ugyanis azt írta: "a Momentum saját jelöltek indítását mérlegeli. A fideszes polgármesterjelölt támogatása fel sem merült. Amennyiben a testület feloszlatja magát,
úgy nem áll szándékunkban támogatni a jelenlegi polgármester újraindulását.