Meghalt Bálint György kertészmérnök, volt országgyűlési képviselő – az ország Bálint gazdája. A hírt Facebook-oldalán közölték vasárnap este. Júliusban lett volna 101 éves.
Elhunyt Bálint György. Bálint gazda. 101 éves lett volna július végén. Saját oldalán, a balintgazda.hu-n is csak annyi jelent meg:
csöndben elment!
Az azonban biztos: annyi nyomot hagyott maga után, amennyi keveseknek adatott meg.
Tavaly, a 100. születésnapjára írt cikkében Tóth Richárd kollégánk így fogalmazott: "Egy ország ismeri, talán van olyan is, aki nem tudja, hogy a Bálint a vezetéknév, az ország kertészmérnökének pedig György a keresztneve".
Bálint György 1919. július 28-án született Gyöngyösön, itt járt elemibe és gimnáziumba is. Apja több nyelven beszélő, vállalkozó és kísérletező szellemű középbirtokos volt, már négy-ötévesen vitte magával a fiát a földekre. „Abból élek, amit tőle tanultam. Meg persze abból, amit aztán hozzátanultam” – mondta egy interjúban. 1941-ben szerzett kertészmérnöki oklevelet a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. A családi birtok igazgatásával azonban nem sok időt tölthetett, mert 1942-ben munkaszolgálatra hívták be. 1944-ben Mauthausenbe, majd a gunskircheni megsemmisítő táborba hurcolták. A vészkorszakban egy testvére kivételével egész családját elveszítette, de ő – köszönhetően kertészeti tudásának is – túlélte a megpróbáltatásokat, a munkaszolgálatot és a megsemmisítő táborokat is. 1945 nyarán került haza, egyedül kezdett gazdálkodni az egykori családi birtokon. A háború utáni rendszer elvette tőle a földet a földosztáskor, és egyre több nehézsége is akadt: a beszolgáltatás, az adózás. 1948-ban kulákká nyilvánították, államellenes tevékenység vádjával internálni is akarták. „Ekkor azt mondtam, én föladtam ezt a dolgot, és följöttünk Pestre.”
A Magyar Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát szerzett. 1949-től előbb a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából agrártankönyveket írt és szerkesztett, majd a Kertészeti Kutatóintézetben dolgozott. „Életem nagyon fontos eseményének érzem, hogy ezeket megírtuk.” 1953-tól a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt 1959-ig. Ezt követően a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főkertésze, majd az Állami Biztosító Főigazgatóságának kárbecslési szakértője. 1967-ben kinevezték a Kertészet és Szőlészet című hetilap főszerkesztőjévé, mely állásában 1981-es nyugdíjba vonulásáig megmaradt. Ezzel egy időben szerkesztette a Kertgazdaságot, a Kertbarát Magazint és a Kerti Kalendáriumot is.
Az évben, mikor nyugdíjazták, Magyar Televízió Ablak című közérdekű magazinműsorának állandó munkatársa lett, egészen 2009-ig, egy időben ő volt a Gazdakör főszerkesztője is. Itt vált az ország elsőszámú kertészéve, Bálint gazdává.
Hogy hogyan lett Bálint gazda, arra így emlékezett vissza: "Amikor frissnyugdíjasként az Ablak című műsor stúdiójában bemutatkoztam, és elmondtam, milyen tanácsokat próbálok majd adni, az egyik fiatal kolléganő fölkiáltott: „Maga lesz a Bálint gazda!” Még a KB agitprop osztályának rettegett vezetőjével, Lakatos Ernővel is jóváhagyatták, mert a Szabad Európa Rádióban szintén ezen a néven adott kertészeti tanácsokat az 1975-ben elhunyt Czupy Bálint, aki nagy ellenzője volt a szocialista mezőgazdaságnak. Én megtiszteltetésnek vettem ezt a címet, mert a falumban régen és a világon mindenhol a tapasztalt, megbecsült embereket szokták gazdának hívni."
A köztévés pályafutása mellett elindult a közéleti pályán is, 1994 és 1998 között az SZDSZ parlamenti képviselője volt, de előtte szinte az összes párt megkereste, hogy legyen a jelöltje. Érd, Diósd és Százhalombatta egyéni képviselője lett, tisztelték a választókerületben, de hamar rájött, nem a politika az ő világa. Amikor a ciklus felénél elnököt cserélt a párt, Bálint gazda megbeszélte Kunczéval, ’98-ban kiszáll. Azt mondta magáról, érzékeny a társadalmi kérdések iránt, és „manapság is nagyon mélyen érint az a rasszista hullám, ami itt most az országban erőre kapott. És hát én nagyon, nagyon ellene vagyok minden, minden társadalmi diszkriminációnak.”
Megviselte a kerületi díszpolgársága körüli botrány is. A Fidesz ugyanis még 2019 februárjában leszavazta Bálint gazda XVI. kerületi díszpolgárságát. Akkor az egyik fideszes képviselő, Vincze Ágnes azzal indokolta döntését, hogy „ha pitiség, ha nem, én sem SZDSZ-es múlttal, sem szocialista múlttal nem támogatok senkit díszpolgárnak. Ez van. Lehet kiakadni meg személyeskedni, ebben a döntésemben az sem hatna meg, ha 110 éves lenne Bálint György”. Utána az MSZP kitüntette őt, illetve a Somogy megyei Várda díszpolgára is lett. 2009-ben a főváros és Gyöngyös díszpolgára lett, megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, a Prima Primissima és a Magyar Szabadságért díjat is. De azt állította, az állami kitüntetésektől is többet ért a Bálint gazda Olvasókör, illetve az, hogy amikor az olvasókör a kertjébe diófát ültetett Bálint gazdával, később meglepték őt az első terméssel.
Sok társadalmi munkát végzett, a MÚOSZ-ban az Aranytollas újságírók elnöke volt. Visszatekintve a 100 évre, tavaly a Reutersnek azt mondta, „a környezet ápolása a legcsodálatosabb foglalkozás, amit egy ember kívánhat magának az életben.”
2018-ban a HVG portré rovatának vendége volt. Itt olvashatják a beszélgetést:
„Ne múljék el nap munka nélkül" - vallotta Bálint gazda
A Horthy-rendszerben zsidóként, Rákosiék hatalomra jutása után földbirtokosként szenvedett el üldöztetést. Frissnyugdíjasként 1981-ben lett tévésztár, csaknem félmillió követője van a Facebookon. Bálint György ma, 101 éves korában hunyt el. A HVG 2018 februárjában készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra.
