Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
Itthon Windisch Judit - Joó Hajnalka 2020. május. 20. 20:22

Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés

Mind a Nemzeti Pedagógus Kar, mind a Pedagógusok Szakszervezete üdvözli a kormány döntését az oktatási intézmények megnyitásáról. Azért maradtak még kérdőjelek.

Koronavírus-világjárvány

A második hullámra készül a világ, miután számos országban újra megemelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. A 2019 végén kitört világjárvány már eddig is több százezer beteg halálát okozta, a gazdasági károk pedig felbecsülhetetlenek. Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartsanak velünk, olvassák cikksorozatunkat.

Hétfőtől a vidéki, egy hétre rá a budapesti óvodák és bölcsődék is teljes létszámmal nyithatnak, és június 2-ától kis csoportokban vissza lehet menni az iskolákba is - jelentette be a kormány döntését Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkár a Facebookon. A digitális oktatás megmarad, a diákok konzultációra, felzárkóztatás miatt mehetnek majd be a saját iskolájukba.

Maruzsa Zoltán bejelentette azt is, a gyerekek felügyelete is változik, június 2-től minden iskolában meg kell szervezni az adott intézménybe járó gyerekek felügyeletét, egészen június 26-ig. Igazolást bölcsődés, óvodás és iskolás gyerek után sem kérhetnek az intézmények.

Június 2-től vissza lehet menni az iskolába, nyitnak az óvodák, bölcsődék

A digitális oktatás marad, de be lehet menni konzultálni.

A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban felmerült, júniusra az alsósok visszatérhetnének az iskolapadba az alacsonyabb fertőzöttségű területeken. A munkacsoport nem klasszikus, tanórai foglalkozást képzelt el, hiszen az pedagógialiag értelmetlen, járványügyi szempontból pedig megvalósíthatatlan. Az sem biztos, hogy minden szülő visszaengedte volna a gyerekét. Az alsók újranyitása mellett egyébként az szólt, hogy náluk a legnehezebb megvalósítani a digitális oktatást, az ő bejárásuk a legbiztonságosabb, hiszen jellemzően a lakóhelyükhöz közeli intézményben tanulnak. A felsősök – pláne a középiskolások – visszaterelése járványügyi szempontból ennél jóval kockázatosabb lenne, már csak azért is, mert ők a kicsiknél jóval aktívabb társasági életet élnek, így egy esetleges újabb fertőzést könnyebben „széthordhatnának”.

Ehhez képest döntött úgy a kormány: bármilyen, felzárkóztatásra szoruló diák bemehet az iskolába.

Ez szerintem jó

- kommentálta a mostani döntést Horváth Péter. Értelmezése szerint a diákok önkéntes alapon járhatnak be (tehát a tanár csak felajánlja a konzultációt, de nem hivathatja be a tanulót - a szerk), viszont miután megmarad a digitális oktatás is, fontos a jó szervezés.

Egy tanár egy osztályban egyféle dolgot csináljon, az, hogy egy helyett két órát tartson, nem fér bele. Nem szerencsés, ha a fél osztály kontaktórát kér, a másik felét meg digitálisan kellene oktatni.

Horváth szerint megoldás lehet például, hogy a tanár négy órából hármat továbbra is megtart digitálisan, egyet pedig konzultációs óraként hirdet meg, amire bemehetnek a diákok, ha van kérdésük. Pedagógiailag sok napot ez érdemben nem jelent: június 2-től 10 munkanap van tanév végéig, ebből két nap az osztályozó értekezlet.

Horváth saját tapasztalata alapján nem számít arra, hogy tömegesen bemennének majd a diákok: az általa vezetett győri Révai Gimánziumban a természettudományos tárgyakból emelt szinten érettségizőknek felajánlottak legfeljebb három fős konzultációkat, de csak 4-5 diák ment be arra is, holott az érettségi "életük nagy szereplése".

Ön beadja bölcsődébe/óvodába a gyerekét nyitáskor vagy kivár? Iskolás gyerekének kér felügyeletet? Írja meg véleményét az [email protected]

Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke határozottan örült a bejelentésnek, mert most már legalább tudják, mire számíthatnak. Szerinte ez jobb döntés, mintha azt mondták volna, hogy kezdődjön meg a hagyományos oktatás, különösen az alsósoknál. Azzal ugyanis a kisdiákokat kizökkentették volna a bejáratott ritmusukból, a szünidő előtt két héttel. Az elmúlt hónapok önmegtartóztatása, visszafogott mozgása után szerinte nem lett volna szerencsés a teljes létszámot rászabadítani az iskolákra.

Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?

Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel - foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál" iskola. Mint írtuk, Horváth Péter pedagóguskamarai elnök, a kormány márciusban létrehozott oktatási akciócsoportja tagja beszélt arról, hogy nem kötelezően, de valamilyen módon az alsósoknak meg lehetne nyitni az iskolákat június első két hetében.

Kérdésünkre, hogy zökkenőmentesen át tudnak-e állni az új rendszerre, Szabó azt mondta,

a pedagógusok péntekről hétfőre a digitális oktatásra is át tudtak állni, egy pillanat alatt megszervezték magukat.

Az szerinte a pedagógus döntése lehet, hogy a konzultáció, felzárkóztatás mennyire fél bele a digitális oktatás mellé. Ugyanúgy osztott megoldást mondott, mint Horváth: az egyik nap a teljes osztály megkapja a digitális oktatást, másnap a tanár behív néhány gyereket konzultálni, aki nem tudott olyan tempóban haladni. A változtatást hasznosnak tartja a hátrányos helyzetű térségekre nézve is, ahol nehézséget okozott részt venni a digitális oktatásban.

Iskolába tízen, oviba mindenki?

Maruzsa Zoltán nem részletezte, hogy a kiscsoportos foglalkozás pontosan hány főt jelent, a járvány alatt 10 fő volt a maximum. Ez azonban csak az iskolásokra vonatkozik: mint a cikkünk elején említettük, az óvodások és bölcsődések teljes létszámban - 25-30 fővel - visszatérhetnek az intézményekbe. Az nem világos, hogy ennek a különbségtételnek mi az oka.

Mivel az újranyitásról szóló kormányrendelet még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, egyelőre azt sem tudni, hogy vajon azt az április 27-i határozatot helyezik hatályon kívül vele, amely az akkori járványügyi helyzetnek megfelelően öt főben maximálta az óvodai és csoportok létszámát.

Az ötfős létszámkorlát eddig – ahogy korábbi cikkünkben megírtuk – nehéz helyzet elé állította az önkormányzatokat: a járványügyi korlátozások feloldásával és gazdaság újraindulásával ugyanis egyre több szülő akart visszamenni dolgozni, a kapacitásaik töredékén működő óvodák azonban nem tudtak annyi gyereket befogadni, amennyi után a szülők ellátást igényeltek. Csak érzékeltetésképpen: egy négy csoportos, 100 fős óvoda mindössze 20, de egy nagyobb, 200 fős is csak 40 gyereket tudott elhelyezni a kis létszámú csoportokban, emiatt a legszigorúbban csak azokat vették be, ahol mindkét szülő munkáltatója igazolta, hogy az illető személyes megjelenése elengedhetetlen.

A szülői igények – lassan tarthatatlan – emelkedése miatt több település polgármestere levélben fordult az emberi erőforrások miniszteréhez, hogy oldja fel a létszámkorlátot, de Kásler Miklós, illetve az Emmi Maruzsa Zoltán kedd délutáni bejelentéséig nem reagált erre. Akadt viszont olyan polgármester, aki nem várt a miniszterre vagy a kormányra: a szocialista Tóth József vezette XIII. kerület például az oktatási államtitkár bejelentése előtt nem sokkal tudatta, hogy június 2-tól saját hatáskörben hozott döntéssel a kerület összes óvodáját eredeti csoportlétszámmal megnyitja.

Koronavírus-világjárvány
A sorozat további cikkei

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
A feltételekhez kötött szeretet tragédiája – interjú a Golden Globe-esélyes magyar film rendezőjével
Kult Czeglédi Fanni 2020. augusztus. 13. 20:00

A feltételekhez kötött szeretet tragédiája – interjú a Golden Globe-esélyes magyar film rendezőjével

A héten derült ki, hogy versenybe szállhat a Golden Globe-díjért a Pilátus című magyar tévéfilm. A Szabó Magda regényéből készült adaptáció januárban elhozta Milánóból a legjobb film díját, de hamarosan megméretteti magát Indianapolisban, Dallasban és Sao Paolóban is. Hogyan lehet érzékenyen filmre vinni egy súlyosan terhelt anya-lánya viszonyt? És miért fontos, hogy megpróbáljunk úgy szeretni, ahogy arra a másiknak szüksége van? Interjú a film rendezőjével, Dombrovszky Lindával.