Ismét Szijjártó Péter külügyminiszter számolt be a Parlamentben napirend előtt a koronavírus-járvány elleni védekezésről. Azzal kezdett, a járvány elleni védekezésben észszerű és körültekintő egyensúlyra kell törekedni, tekintettel az emberi élet és egészség védelmére, a gazdaság újraindítására és a normális élet visszanyerésére, a kormány intézkedései pont ezt célozták.

Elmondta, hétfőre több mint 10 ezer magyart hoztak haza külföldről, még 541 olyan magyarról tudnak, akik a korlátozások miatt nem tudtak hazatérni. Ismét elmondta, mennyi egészségügyi felszerelést szereztek be, azt mondta, Magyarország és Kína között létrejött egy légihíd, eddig 130 repülővel érkeztek különböző eszközök.

A pontos számok:

• 132 millió 175 ezer maszk érkezett és még 40 millió 400 ezerre van szerződés.
• 3298 lélegeztetőgépet hoztak eddig, 1351-et az elmúlt héten.
• 2 millió 370 ezer teszt érkezett, és még 1 millió 170 ezerre van szerződés,
• 68 millió 665 ezer védőfelszerelés jött, és még kevesebb mint egymillióra várnak.

Szijjártó beszélt arról is, Kínából 850 ezer olyan gyógyszert kaptak, amely jó eredményeket mutat a koronavírusos betegek kezelésében, és amelyet csak három másik országnak adtak, valamint Japánnal is megállapodtak több mint 12 ezer gyógyszer szállításáról.

Megjegyezte: Magyarország több országtól is kapott segítséget, és Magyarország is segített másoknak, így a határon túli magyar közösségeknek, szomszédos és nyugat-balkáni országoknak.

MTVA

Szijjártó egészen finoman utalt a lélegeztetőgép-vitára is: az elmúlt napokban többen beszéltek arról, az ResMed Lumis 150 típusú géppel nem lehet kezelni a nagyon súlyos állapotban lévő koronavírusos betegeket. Szijjártó erre azt mondta,

nyilvánvaló, hogy különböző eszközöket különböző ellátási fázisokban használnak, és amit az egészségügyi terület kér, azt megrendelik és leszállítják az európai szabványoknak megfelelően.

Beszélt a gazdasági intézkedésekről is. Azt mondta, a kormány továbbra is a munkahelyteremtésre koncentrál, egy uniós szabályváltozást kihasználva legfeljebb 800 ezer eurós összeggel támogatnak Magyarországon működő cégeket, amelyek hajlandók beruházásokat létrehozni.

Eddig 526 cég - köztük 416 magyar - jelentkezett, összesen 254 milliárd forint beruházást vállaltak, és ezzel 93 650 munkahely megvédését biztosítják. Az erre a célra szánt 50 milliárd forintos keretet megduplázták, és készek újabb pályázati keretet nyitni - mondta. Hozzáfűzte: tárgyalnak az EU-val, hogy a maximális támogatási összeget eltörölhessék, május végére ígért választ az unió.

Szijjártó Péter beszélt az országot ért kritikákról is, azt mondta, "alapvető és megmosolyogtató hazugságokkal", sunyi nácizással szembesültek a felhatalmazási törvény miatt.

Közölte: most, hogy az Országgyűlés arra készülhet, hogy jogszabállyal vessen véget a veszélyhelyzetnek, mindenki, aki "ennek ellenkezőjét hazudta", elnézést kérhetne. Ez ugyan nem fog megtörténni, de elég az, hogy "belesültek a hazugságaikba" - zárta felszólalását Szijjártó.

Miért van ennyi áldozat?

A miniszter 10 perces felszólalására 5-5 percben reagálhattak a frakciók, a házszabály múlt heti módosítása miatt pedig a végén Szijjártó reagálhatott az elhangzottakra . A DK-s Arató Gergely kezdte a sort, azzal, Orbán Viktor miért Varga Judit Igazságügyi Minisztert küldte maga helyett az Európai Parlamentbe, majd arról beszélt, a felhatalmazási törvényt a kormány pénzosztásra használta fel, és a fideszes oligarchákat illetve néhány multit segítenek. Felhozta azt is, hogy Szijjártó győzelmi jelentései ellenére még mindig van, ahol egész nap ugyanazt a védőfelszerelést kell viselni és vannak rossz minőségű gumikesztyűk.

Az jó hír, hogy kevesen kapták el itthon a koronavírust, de szerinte azért van ennyi áldozata a betegségnek, mert a járvány az egészségügyi intézményekben terjed. Arató szerint a kormánynak magyarázatot kell adnia arra, miért hal meg itthon a koronavírusos betegekhez képest sok ember.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt arról beszélt, a kormánynak a kibontakozó társadalmi és gazdasági krízist kell enyhíteni. Szerinte botrányos döntést hozott múlt héten a kormány, mikor 82 milliárd plusz forrást csoportosított át a Budapest-Belgrád vasútvonalra a Gazdaságvédelmi alapból vették el. Keresztes felhozta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium épp hétfőn jelentett be egy 80 milliárdos munkahelyteremtési programot, szerinte a vasútra átcsoportosított pénzt is inkább erre kellett volna használni. A kormány szerinte ezzel a lépéssel 125 ezer munkahelyet áldozott fel.

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) Kásler Miklóst hiányolta (később egy azonnali kérdésre válaszolt a miniszter), Szijjártóval pedig tételesen felsoroltatta volna, milyen típusú lélegeztetőgépek érkeztek, illetve milyen a behozott eszközök minősége.

Az MSZP elnöke, Tóth Bertalan arról beszélt, a kormány arra használta fel a rendkívüli felhatalmazást, hogy a saját pecsenyéjét sütögesse, és folytatódjon a lopakodó diktatúra kiépítése. Itt az önkormányzatok forrásmegvonását és a Facebook-posztjuk után rémhírterjesztés miatt bevitt két emberre utalt.

Szerinte rosszul költi a pénzt a kormány, újabb milliárdokat költenek sportlétesítményekre, sportközpontokra, az atlétikai centrumra vagy a vadászati kiállításra, miközben a munkahelyek megtartására 600 milliót adtak, nem emelik a gyest, a gyedet és a családi pótlékot, nagyon sok támogatás pedig Mészáros köréhez kerülhet majd.

Mikor kiderült, hogy a kórházak gócpontok, a problémát úgy oldották meg, hogy hazaküldték a betegeket, nehogy elkapják ők is a betegséget. "A kórházakba tiszteket küldtek és nem teszteket."

A KDNP-s Juhász Hajnalka a többi között a Nyugat-Balkán integrációjának fontosságáról beszélt.

A jobbikos Lukács László György szerint valóban fel kellett készíteni az egészségügyet a járványhelyzetre, ugyanerre lett volna szükség a dolgozóknál és betegeknél is. Szerinte a lehető legtovább kellett volna ellátni a betegeket, és meg kellett volna akadályozni, hogy a kórházakban gócpontok alakuljanak ki. Az eszközbeszerzéseknél a transzparenciát hiányolta, és a következő kérdésekre akart választ kapni Szijjártótól:

• Mikor működik újra teljes kapacitással az egészségügy, mikor kapják meg a betegek a teljes ellátást,
• előrehozza-e a kormány az egészségügyi dolgozók fizetésemelését,
• a szervezett bűnözés rátelepedett-e cégekre vagy iparágakra?

Azt is megkérdezte, a kormány nem akarjak-e "Mészáros-adóból" támogatni a munkahelyek megtartását (a válasz itt borítékolható volt, Fidesz nem akar ilyen adót).

A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak, és kifogásolja, hogy az MSZP és a DK nem tette meg ugyanezt. A világjárvány visszaszorulóban van, de nem tudni, hogy eltűnik-e, mondta Kocsis, aki szerint egy esetleges második hullám felkészültebben éri majd az országot. Szerinte

a magyar egészségügy képes volt felvenni a harcot a járvány ellen, megfelelő színvonalon és gyorsasággal reagált.

Az egyik ellenzéki politikus felhozta a Magyar Orvosi Kamara béremelési javaslatát, mire Kocsis gyurcsányistának nevezte a MOK elnökét, aki - elmondása szerint - márciusban még 60 ezer fertőzöttel riogatott.

Értékelte az eszközbeszerzéseket is, szerinte a keleti nyitás politikája jól vizsgázott.

A tételes elszámolással adós maradt Szijjártó

Az elhangzottakra röviden válaszolt Szijjártó Péter. Úgy látja, az osztályharcos logika még jleen van a Parlament egyik oldalán. Azt mondta, ő nem tudja, hogy a támogatásért jelentkező vállalat fideszes vagy MSZP-s, de ez őt nem is érdekli. Ha érdekelné, a Wallisnak nem adtak volna támogatást, ahogy Kóka János és Leisztinger Tamás cégeinek sem. Őt az érdekli, hogy ezek a cégek magyar embereknek adnak munkát. Az egyik képviselő kifogásolta, hogy informatikai és technológiai fejlesztéseket is támogat a kormány, ezt Szijjártó furcsállta.

A kormány máshogy nézi a koronavírusban elhunytak arányát: nem a betegekhez, hanem egy millió főre vetítve. Ilyen összehasonlításban viszont jól áll az ország, a 17-ek vagyunk az EU-ban.

Szijjártó szerint az egész ellátórendszer jól vizsgázott, az orvosok, ápolók mindent megtettek, hogy a lehető legjobb ellátást biztosítsák.

Felmerült, hogy miért kifogásolja a kormány, hogy az EU bírálja a felhatalmazási törvényt, miközben ők meg Klausz Johannis román elnök szavai miatt tiltakoztak. Szijjártó szerint a kettőt nem lehet összehasonlítani, ők nem azért bírálták az elnököt, ahogy megoldott egy belpolitikai kérdést, hanem azért, mert a magyarokat támadta.

A magyar gazdaság állapotáról azt mondja, a járvány kitörése előtt itt volt a legnagyobb növekedés, és a rendszerváltás óta nem volt ekkora foglalkoztatottság. Szerinte szervezett bűnözői köröknek egy legyengült gazdaság lenne az érdeke, de ilyen nem lesz, mert nem helyezik a segélyezést a munkahelyteremtés elé.

"Kásler alkalmatlan, Orbán nem ért hozzá"

A miniszteri felszólalás és válaszok után a párbeszédes Tordai Bence folytatja, aki arról beszél, a kormányzati állítás ellenére igenis magas az áldozatok száma. Az egészségügyet a kormány az elmúlt 10 évben lerohasztotta, Kásler Miklós alkalmatlan miniszternek, Orbán Viktor pedig saját bevallása szerint sem ért hozzá. Azt mondja, nem érkezett elég védőfelszerelés, felhozza a kórházból hazaküldött betegek ügyét is. Az EU-nak benyújtott konvergenciaprogramból pedig kiderült, a kormány valójában alig költ munkahelyvédelemre.

Dömötör Csaba államtitkár szerint az ellenzék csak aknamunkával "segítette" a járvány elleni védekezést, nem látta előre a járvány hatását. Üzent Karácsonynak is: a döntések hiányát ne kenje a kormányra, vállalja fel a felelősséget. Előbb-utóbb Karácsonyt elszámoltatják a választói - tette hozzá.

Keresztes László Lóránt az újabb körében arról beszél, miért bünteti a kormány az önkormányzatokat (például azzal, hogy a kiemelt gazdasági övezetté nyilvánítással egyes települések elesnek a kalkulált iparűzési adóbevételtől), ennek apropóján Szijjártó még egy korábbi felvetésre válaszol. Arról beszél, a kormány nem saját szórakoztatására vásárol majdnem mindent Kínától, hanem mert ott lehet az eszközket kapni. Saját gyártási kapacitásban kell gondolkodni, a maszkoknál és lélegeztetőgépeknél ez a munka már elindult. A miniszter szerint Kína nem fog meggyengülni, az európai gazdaság szempontjából továbbra is meghatározó marad, az Európába érkező áruk száma sem csökken. Épp ezért van szükség a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére, hogy Magyarország beszállhasson az áruszállítási versenybe.

A kiemelt gazdasági övezetekről azt mondta, a beruházást nem veszik el senkitől, ráadásul itt csak egy tervezett bevételről van szó. Az viszont fontos, hogy az állam a lehető legjobb körülményeket tudja biztosítani a nagyberuházások esetében, ezért is volt erre szükség. Úgy véli, emiatt több lesz a beruházás.

Gyurcsány: borzalom, amit a kormány tett

Röviden értékelte a kormány munkáját Gyurcsány Ferenc DK elnök:

amit önök tettek, az borzalom.

Kitart amellett, hogy nagyon rosszak a halálozási adatok, a környező országokat nézve sokkal kisebb a ráta. Több ezer beteget hazaküldve 36 ezer kórházi ágyat szabadítottak fel, aminek pár százalékára sem volt szükség, a mögöttes emberi történetekkel pedig nem törődtek, csak katonásdit játszottak.

A kormány nem tudta megbecsülni a járvány hatását

- mondta Gyurcsány, aki kifogásolta, hogy miközben a járvány idején már 3-400 ezer ember veszíthette el állását, a kormány csak beszél a történelmi léptékű gazdaságmentő csomagról, de közben csak a GDP kevesebb, mint 0,4 százalékát fordítják munkahelyvédelemre. Gyurcsány szerint ez nincs rendben, ahogy az sem, hogy egyik napról a másikra úgy álltak át a digitális oktatásra, hogy erre sokan nem voltak felkészülve technikailag.

Dömötör Csaba államtitkár megismétli, ha 100 ezer főre vetítve nézzük a halálozási adatokat, sokkal jobban áll az ország, mint ahogy ezt Gyurcsány állítja. Ő máshogy látja a kórházi ágyak "felesleges" kiürítését: sikerült elkerülni, hogy 10 ezrek kerüljenek kórházba. Szerinte kiderült, hogy a bajban nem lehet a baloldali ellenzéki pártokra számítani - ide sorolta az általa a DK alapszervezetének bélyegzett Jobbikot is -, a sikertelen válságkezelésnek drukkoltak, hogy majd emiatt jobban szerepeljenek 2022-ben.

Kevesebben haltak meg, mint tavaly

Jakab Péter Jobbik elnök azt követelte, a Parlament azonnal vonja vissza a felhatalmazási törvényt (a vonatkozó javaslatot jelen állás szerint május végén nyújtja be a kormány - a szerk.) és a kormány mondjon le a rendkívüli hatalomról, ha már

nem tudta megakadályozni sem a munkahelyek, sem az emberek elvesztését.

Azokban az országokban, ahol gyorsan léptek, sikerül minimalizálni az áldozatok számát. "A lakosság itthon nem védőfelszerelést kapott, hanem olyan jótanácsot, hogy a 65 év alattiak nyugodan összefertőhetik egymást, és nem kell tömegesen tesztelni."

Orbán "szuperhősös filmet forgatott", majd odaálltak a bajba jutottak elé azzal, hogy majd elmehetnek közmunkásnak vagy katonának, mindeközben Mészáros a különböző közbeszerzésekkel 100 milliárdot "pakolhatott zsebre", Garancsi István pedig megkapta a kaszinókoncessziókat.

A legmélyebb önmagukat hozta ki a rendkívüli hatalom. Megmutatták, honann jöttek valójában, hogy lehet hajnalban elvinni a kormányt kritizáló állampolgárt, hogy lehet elvenni az önkormányzatok pénzét, hogy lehet munkahelyteremtő programot indítani Mongóilában vagy Kirgizisztánban. A kormány visszaél a rendkívüli hatalommal.

Orbán Balázs államtitkár II. János Pál pápától idézve várja, hogy "az igazság behatoljon Jakab Péter elméjébe". Azt mondta, amint a járványhelyzet lehetővé teszi, visszaadják a felhatalmazást a Parlamentnek. Orbán szerint minden intézményben van elég védőfelszerelés, a kormány a WHO ajánlásainál háromszor annyit tesztelt, a KSH halálozási statisztikái alapján pedig 2020. első 16 hetében 42 ezren haltak meg, ami 8 százékkal kevesebb, mint 2019-ben.