Felismerte, mire utalnak a töredékes párbeszédek Fekete István novellájában? Észrevette, miben hasonló Tóth Árpád és Arany János egy-egy költeménye? Ha igen, okkal reménykedhet, hogy jól sikerült a magyarérettségije. Ha bizonytalan, nézze meg, hogyan oldotta meg a feladatokat egy szaktanár!
B, D, C, C – aki sorrendben ezeket a válaszlehetőségeket karikázta be az írásbeli magyar érettségi első részének 9-es feladata “a”, “b” és “c” kérdésénél, az már részben megnyugodhat: máris van négy pontja. És hogy lehet, hogy a három kérdésre négy válasz volt? Úgy, hogy a 2020-as írásbeli magyar érettségi szövegértési részének Mátyás király kódexgyűjtési szokásait feszegető feladat “a” kérdésére két jó választ is meg lehetett jelölni.
Aki 90 perc alatt helyesen válaszolt Tevan Andor, A Könyv születése című írását követő összes feladatra, az 40 pontot szerezhetett. Ehhez azonban olyan kifejezéseket kellett kihámozni a szövegből, mint a scriptuarius, vagy a “csaphatnánk”. Ha elég figyelmes volt, könnyedén megválaszolhatta azt a kérdést is, hogy mitől volt jobb a pergamen, mint a papirusz.
A pontos - de nem hivatalos - megoldásokat oktatási szakportálunk, az Eduline számára egy szaktanár is elkészítette, itt megnézheti, hogyan kellene kinéznie egy 40 pontos szövegértési feladatlapnak.
“Szóbeli egyeztetésünkre hivatkozva szeretném indítványozni, hogy szíveskedjék lehetővé tenni „Segítsük fogyatékkal élő társainkat” elnevezésű programsorozatunk beindítását.” – akár így is kezdhette egy érettségiző diák a második, szövegalkotási feladatot, amiben levelet kellett fogalmazni az iskolaigazgatónak arról, hogy támogasson egy, a diákok összefogásával a fogyatékkal élők számára szervezett programot.
Jó megoldásért legalább 120 szót kellett leírni, és a fogalmazásban odafigyelni a címzésre, a megszólításra, a keltezésre és a helyesírásra. Egy lehetséges jó - de nem hivatalos - megoldást itt találhat az Eduline szaktanárától.
A műértelmező szövegelemzés komolyabb felkészültséget igényelt, de szerencsére lehetett választani Fekete István Tolvaj című novellájának értelmezése vagy Tóth Árpád és Arany János egy-egy versének összehasonlító elemzése között.
Aki az előbbit választotta, nem hibázhatott, ha legalább 400 szavas esszéjében kitért a gyermeklét és a felnőttek világának szembeállítására, mint klasszikus irodalmi toposzra, és hozott rá pár példát is, mint Saint-Exupéry, Kosztolányi, Csáth vagy Móricz. Azzal is szerezhetett még pontokat, ha színtérként azonosította a falu zárt és szigorú erkölcsű mikrovilágát, és felismerte, hogy a szóhasználat és a töredékes párbeszédek arra utalnak, hogy a szereplők bizalmas emberi kapcsolatban állnak egymással. Itt egy lehetséges jó megoldás.
Az összehasonlító verselemzést választók pedig akkor jártak jól, ha ügyesen elhelyezték a költőket saját korukban: Aranyt, mint a XIX. század második felének jelentős alkotóját, akinek lírája válságtünet, Tóthot pedig mint a magyar modernség jeles képviselőjét, akinek jellegzetesek impresszionista stílusjegyei. Pontot ért, ha felismerték a két költemény vershelyzetének hasonlóságait, például hogy hétköznapi képekkel indítanak, és az eltérő főbb motívumokat, amilyen Aranynál a kert és a hernyó, Tóthnál pedig az űr és a csillagok. A szaktanár által kidolgozott jó megoldást erre találja.
Az idei magyarérettségi a hvg.hu által megkérdezett diákok szerint nem volt nehéz, legfeljebb átlagos. Az érettségi megtartása sokáig bizonytalan volt az új típusú koronavírus-járvány okozta helyzet miatt, és rendhagyó lett: csak írásbeliből áll, és különleges biztonsági intézkedések közepette rendezik meg.
