Itthon hvg.hu 2020. április. 10. 07:37

Orbán Viktor: "Még nem látom a fényt az alagút végén"

A miniszterelnök a Kossuth Rádióban azt mondta, fel kell készülni a tömeges fertőzések időszakára, a legdurvább időszakban 7500-8000 lélegeztetőkészülékre lehet szükség.

Most pénteken sem hagyta ki szokásos rádióinterjúját a miniszterelnök. A Nagy Katalin műsorvezető azzal nyitott, miért várt Orbán Viktor csütörtökig a kijárási korlátozásról szóló döntéssel.

Orbán azt mondta, válságkezelésben fontos a döntések tartalma, de az ütemezés is legalább ilyen fontos, egy jó döntéshez minden információ birtokában kell lenni, és most az adatok nagyon gyorsan változnak.

A tömeges megbetegedés irányába haladunk, azért vártam ki, hogy hátha szigorúbb intézkedéseket kell hozni

- mondta. A korlátozás lejárta előtt egy nappal, pénteken kellett volna döntenie inkább - szíve szerint várt is volna -, de a húsvét miatt nem halogatott. Az óvatosságot indokolta az, amit Budapesten, az egyik idősek otthonánál lát (a Pesti úti Idősek Otthonában 150-re nőtt a koronavírussal fertőzöttek száma, hét ember elhunyt).

Végülis nem szigorítottunk, csak fönntartottunk, de azt látjuk, hogy nagyon eltérő állapotok vannak egy-egy településen, ezeket nem lehet egy országos döntéssel szabályozni, ezért adtunk a polgármestereknek lehetőséget arra, hogy ha indokoltnak tartják, a rendelettől eltérő szigorításokat vezessenek be.

Az általános országos kijárási korlátozás csütörtöktől határozatlan ideig tart, hetente vizsgálják felül, hogy kell-e szigorítani vagy lazítani a szabályokon. Nagy szerint benne volt a pakliban, hogy szigorítanak a szabályokon a Pesti úti Idősek Otthonában történtek miatt, mire Orbán azt mondta, "valóban, de ez a probléma egy vidéki kistelepülésen nincs", ezért bízzák a polgármesterekre a szabályozást.

Most a legerősebb fegyver az önuralom, ha az emberek megfelelő távolságot tudnak tartani egymástól, akkor a fegyver működik. Látja, hogy más országok

kifele kandikálnak, mintha látnák a fényt az alagút végén, én még nem látom ezt Magyarországon.

Folyamatosan vizsgálják, hogy a lazító intézkedések más országokban - különösen Ausztriában, Németországban - beválnak-e, és ha igen, akkor lehet itthon is hasonló intézkedéseket hozni.

Kiderült az is, Orbán Viktor minden elmegy egy-egy kórházba, pénteken, az interjú után is elmegy. Nagy rákérdez, szükség van-e arra, hogy egy miniszterelnök elmenjen minden kórházba, mire Orbán azt mondja,

talán nincs, de az ösztönöm azt súgja, mégis mennem kell.

Azt tapasztalja, hogy az olyan egyszerű kérdésknél, hogy hány intenzív ágy illetve működő lélegeztetőgép van, van-e elég orvos és ápoló, és ki pótolja őket, ha megfertőződnek, van némi bizonytalanság a számokban. Orbán a nemzetközi példák alapján azzal számol, itthon is megfertőződhet az egészségügyi dolgozók 20 százaléka.

A tömeges fertőzést senki sem kerülte el, ezért a miniszterelnök szerint érdemes erre felkészülni.

Amikor majd a nagy terhelés alatt leszünk, 7500-8000 olyan intenzív kórházi ágy és lélegeztetőkészülék is kellhet, ahol az időseket - mert leginkább róluk van szó - el tudjuk látni, és életet tudunk menteni.

Normális békeidőben nagyjából kétezer lélegeztető- és altatógép van, ezt kell felfuttatni 8 ezerre. Elindult egy képzési program, hogy legyen elég szakember, aki ezeket a gépeket kezelni tudja. A korábbi hírek szerint védőnőket és ápolókat képeznek át, Orbán most a rezidenseket is említette.

Az igazi teszt még előttünk van

- mondta.

A húsvétról röviden beszélt, a lényeg az, hogy a hagyományos ünnepről most le kell mondani.

Pár perc jutott a gazdaságvédelmi akciótervre, Nagy ezt azzal vezette fel, hogy az ellenzék kevesli az intézkedéseket, londoni elemzők szerint viszont beválhat, és a térségben az ország lesz az első, amit 2021-ben újra elstartol.

Orbán az ellenzékkel kezd, azt mondta, a járvány idején is a kormányt akarják gyengíteni, és azzal vannak elfoglalva, hogy kormányra kerüljenek,

ami szép törekvés, de egy idősotthon működtetésével sem tudnak megbirkózni. Azzal kéne foglalkozni, és ott kéne gyakorlatozni, ahol a felelősségük van.

Megismételte azt is, a kormány nem megszorításban és segélyben, hanem munkahelyekben gondolkodik, ez szerinte jelentős különbség a két oldal között. Orbán szerint működni fog a terve,

megoldja a bajokat, visszaadja a munkahelyeket, növekedési pályára állítja a gazdaságot.

Nagy Katalin áttér arra, hogy a bankok bezzeg nem reklamáltak a szektorra kivetett 55 milliárdos adó miatt, az ellenzéki önkormányzatok viszont igen. Az önkormányzatoktól a gépjárműadót vonja el a kormány, ez 34 milliárd forintot jelent. A miniszterelnök arról beszél, a bankokat csak addig lehet terhelni, hogy ne legyenek működési zavaraik, viszont meglátása szerint mindenkinek, az önkormányzatoknak és a pártoknak is kell vállalniuk valamit.

A jegybankkal ellentétben nem vár 2-3 százalékos növekedést idénre, de hatalmas visszaesést sem. Az optimista forgatókönyve szerint a gazdaság néhány hónap alatt visszatalál az "ösvényre." Lát esélyt arra, hogy az ország jól jöjjön ki az egészből.

Nagy rákérdez arra is, a kormány miért nem engedi el a hiányt, hiszen ezt már Brüsszel is megengedte. Orbán azt mondja, 2,7 százalékos hiánnyal terveznek, 3 százalék a vörös vonal. Nagy árat fizet, aki nyakló nélkül, indokolatlanul eladósodik, azt ugyanis szerinte dróton fogják rángatni a spekulánsok és hitelezők.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 26. 19:30

Hősök vagy gonosztevők: Veronai Detre, a magyar krónikairodalom első főgonosza, aki bedöntötte a hun birodalmat

A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?